A Népszabadság számolt be arról, hogy per kezdődött az Európa Bíróságon egy korábbi utazási irodai csőd ügyében, amelynek során a károsultak végül nem kapták vissza a teljes befizetett részvételi díjat, miközben egy uniós irányelv ezt írja elő.

Egy másik perben már ítélet is született, bár még nem jogerős a döntés. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) első fokon pert nyert a Budavár Tours Kft. ellen, a Fővárosi Törvényszék szeptember 17-i ítéletében kimondta az OFE által kifogásolt szerződési feltétel érvénytelenségét - közölte az egyesület. Az OFE közleményében ismerteti: az egyesület közérdekű keresetet indított a Budavár Tours Kft. ellen, miután a cég általános szerződési feltételei (ászf) között olyan pontot talált, amely az egyesület szakértői szerint jogszabályba ütközik.

A Budavár Tours az ászf-ben rögzíti, hogy az utas - az utazás megkezdését megelőző 60. napnál korábbi szerződéskötés esetén - a jelentkezéskor köteles 10 százalék mértékű foglalót, valamint 30 százalékos előleget az iroda részére befizetni. A foglaló elvész, amennyiben a teljesítés az utazás megkezdését megelőző 60. nap előtt - a megrendelő hibájából - meghiúsul (tehát, ha a fogyasztó lemondja az utat).

Az ászf előírja továbbá: amennyiben az utazásszervező szolgáltató partnerrel kötött szerződése 60 napon kívüli elállás esetén is fizetési kötelezettséget ír elő, azt az iroda a megrendelőre átháríthatja. Az utazási szerződésekre vonatkozó jogszabály szerint foglaló nem, csupán előleg követelhető az utastól. A két kategória között lényeges különbség, hogy elállás esetén az előleg igen, a foglaló viszont nem jár vissza.

Ugyanakkor a jogszabály deklarálja azt is, hogy az utazás megkezdése előtt 60 nappal történő elállás esetén nem követelhető bánatpénz az utastól, tehát fizetési kötelezettség nélkül lemondhatja az utat. Mindezek miatt az OFE aggályosnak tartotta és megtámadta az utazási iroda által alkalmazott rendelkezést. Álláspontját a bíróság is osztotta, így az ítélet kimondta a kifogásolt rendelkezés érvénytelenségét - írja közleményében a fogyasztóvédelmi egyesület.

Skáfár Balázs, a Budavár Tours igazgatója az MTI megkeresésére kijelentette: még nincs jogerős ítélet, az írásos ítéletet egyik fél sem kapta kézhez, ezért az OFE állítása nem felel meg a valóságnak. A kifogásolt szerződéses feltételekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy egy csomagtúrának nagyon sok olyan része van, amely már a foglalás pillanatában sem lemondható. Ilyenek például a városlátogatásos túrák részét képező fapados repülőjegyek.

Skáfár Balázs szerint a hazai utazási irodák 90 százalékának hasonlóak az utazási feltételei. Nonszensz lenne, ha olyasmit kényszerítenének az irodákra, aminek a költségeit nem háríthatják át, ebben az esetben fellebbezéssel fognak élni - mondta az igazgató.

A Best Reisen utasainak kártalanításához kapcsolódóan egy további lehetséges problémára hívta fel szerkesztőségünk figyelmét egyik olvasónk, Kőteleky László, a Nettravel stratégiai igazgatója. Írását alább olvashatják. 

Best utasok kártalanítási akcióihoz észrevételek, a kauciós szabályokra figyelemmel

A szakmát és a közvéleményt nagyon meglepte a Best Reisen csődje. Tekintettel arra, hogy a legnagyobb magyar utazási irodák egyike volt, komoly erkölcsi és bizalmi károkat jelenthet az egész szakmának a bezárás.

Ezt érzékelve a nagyobb és tőkeerős utazásszervezők, a QBE Biztosítóval konzultálva –a kauciós biztosítás teljes fedezetéről meggyőződve – segítségére siettek az utjaikat befizető és pórul járó utasoknak, azoknak, akik nem tehették meg, hogy befizetnek egy másik útra és majd kb. egy-két hónap múlva megkapják a biztosítótól a kártérítésüket.

Ez úgy gondolom, hogy egyrészről egy nagyon komoly gesztus volt az utasok felé, akiknek ezért nem kell még egyszer a zsebükbe nyúlni, vagy lemondaniuk a hosszú hónapok alatt tervezett családi nyaralásról, másrészről azt se felejtsük el, hogy ez a felajánlott lehetőség saját image építés szempontjait figyelembe véve is komoly reklám értékkel bíró lépés volt. Hosszabb távon ügyfél szerzés szempontjából is kifizetődő lehet. Reméljük, hogy a magyar utazási irodákba vetett hit is erősödik az akció segítségével. Ezért köszönet a felajánló irodáknak!

Az ördög mindig a részletekben van és az akcióról szóló tájékoztatók azt mutatják, hogy a szakmában dolgozók sincsenek teljesen tisztában a kauciós biztosítás szabályaival és az engedményezés szabályaival sem. Az utazásszervezők ajánlata szerint az utasok egy engedményezési nyilatkozat keretében rájuk engedményezik a biztosító felé fennálló követelésüket. A biztosító engedélyezése után válik elérhetővé az utazásszervezőnél az utazás.

Egy-két tájékoztatóban még kitértek a közvetítőknél befizetett utasok kérdésére is. Itt arra hívták fel az utasok figyelmét, hogy a közvetítő által átutalt (jutalékkal csökkentett) összeget kell az engedményezési nyilatkozatba követelésként beírni. Hallani ezen túlmenően különböző eljárásokat a közvetítői jutalék, különböző módon való kezelésére.

Az előzőek figyelembevételével mindenképpen szükséges néhány alapvető dolgot tisztázni! Először is a kauciós biztosítás szabályait.

A vonatkozó 213/1996.sz. kormányrendelet ezt a következőképpen szabályozza:

"10. § (1)31 Vagyoni biztosítékként csak olyan szerződés vehető figyelembe, amely szerint a vagyoni biztosíték terhére a biztosító, illetve a hitelintézet pénzügyi fedezetet nyújt a)32 az utazáskor szükséghelyzetbe került utasok érdekében teendő intézkedések (pl. hazaszállítás) és a kényszerű tartózkodás költségeinek fedezésére, valamint b) az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére."

Ezt mindenképpen szükséges rögzítenünk. Ugyanis az utas magától az utazásközvetítői jogviszonyból adódóan is, bárhol fizette be az utazását, közvetlenül a Bestnél, vagy az utazásközvetítők valamelyikénél, az ő szempontjából ez olyan, mint ha az utazásszervezőnél fizetett volna be. Ezért az utas követelése csak a teljes részvételi díj lehet!

A biztosító a kauciós biztosítás megkötésével azt vállalta, hogy a 213/1996. kormányrendeletben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén az utazási szerződésben az utazásszervező nevében kártalanítja az utast, amennyiben a kaució nagysága ezt megengedi. Tehát a biztosító egy szerződésbe - az utazási szerződésbe – lép be és teljesít az utazásszervező helyett.

Az utazásszervezők által kidolgozott ajánlat ebből a szempontból sántít, mert belekeverik a közvetítői jutalékokat az ügybe! Az utast ez a kérdés nem érintheti. Ezt pár éve egyértelműen rögzítette a Karya csődje kapcsán a minisztérium által kibocsátott állásfoglalás. Jelen esetben a biztosítónak az általa előírt dokumentumok átvételét követően – ha azok hiánytalanok – akkor tudomásul kell vennie az utas engedményezési nyilatkozatát, és erről kell egy igazolást kiállítania, hogy minden szükséges dokumentumot megkapott és azok megfelelnek az ő előírásainak.

Hozzájárulási, engedélyezési jogosultsága a PTK alapján nincs!

Az engedményezés 328. § (1) A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). (3) Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. (4) Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet; az engedményestől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett.

329. § (1) Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. Újra felvetődött a Best csődje kapcsán is az utazásközvetítők jutalékjogosultságának kérdése és sajnos ez megint keveredni látszik a kauciós kártérítés mértékével, bár még kifizetés nem történt, de az utazásszervezők felajánlása kapcsán már látszik, hogy keverednek a szerepek és a jogosultságok.

A Best utazásközvetítőkkel kötött forma-szerződése is tartalmazott egy olyan pontot, ami szerint utak valamilyen okból történő meghiúsulása esetén a közvetítők nem jogosultak a jutalékra. Ezzel kapcsolatban két dolgot kell lerögzíteni, egyik, hogy az utak meghiúsulására vonatkozó ezen kitétel egy szerződésben nyilvánvalóan az üzemszerű működés során meghiúsuló utakra vonatkozhat, (például: létszámhiány, természeti csapás, politikai veszély, stb.).

Másik vizsgálandó kérdés, hogy az utazás a megbízó (utazásszervező) hibájából (szakmai hiba, csőd, felszámolás) adódó okok miatt hiúsult-e meg és erre van-e a szerződésben külön szabályozás?!

Ha nincs, akkor erre az esetre a PTK. vonatkozó §-ait kell alkalmazni, és vizsgálni kell néhány kérdést. Az ehhez kapcsolódó jogi aktusokat és kárfelelősséget a hatályban lévő PTK következő §.-ai részletezik:

312. § A teljesítés lehetetlenné válása (3) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.

399. § Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért c) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna. Még egy §., ami véleményem szerint teljes mértékben kizárja az utazásközvetítők jutalékának visszakövetelését:

314. § (1) A szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni. (2) A szerződésszegésért való felelősséget - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti.

Úgy gondolom nem vitás, a Best felelőssége, gondatlansága, az utazás meghiúsulása szempontjából, hiszen ő nem volt képes az utazási szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíteni, miközben az utazásközvetítő a saját szerződésben vállalt feladatait maradéktalanul ellátta. Az eddig idézett jogszabály helyek egyértelműen alátámasztják, hogy még ha esetleg szerződésben szabályozták is valamilyen szinten a meghiúsulás esetén a jutalékot, ebben az esetben is a szerződésszegésért való felelősséget a szerződés nem zárhatja ki!

A PTK és a Best szerződéshez kapcsolódó lépései alapján azt hiszem egyértelmű, hogy az utazásközvetítők teljesen jogosan tarthatnak igényt a megdolgozott jutalékukra. Ennek ellenére a Best Reisen felszólíthatja az utazásközvetítőket, hogy fizessék vissza a már elszámolt jutalékot, ha a társaság úgy gondolja, hogy nem terheli felelősség a teljesítés meghiúsulása miatt.

Erre két válasza lehet az utazásközvetítőknek. Visszafizetik a jutalékot, véleményem szerint ez nagy hiba lenne, vagy tájékoztatják a Best Reisent, hogy a PTK vonatkozó 312. §. (3) alapján mentesülnek ezen kötelezettség alól. A Best Reisennek ezután, ha ezt nem fogadja el, akkor a vitatott követelést peres úton megpróbálhatja behajtani. Véleményem szerint ez a jogi procedúra nem sok sikerrel kecsegtet.

Figyelem! A jutalékkal kapcsolatban bármilyen lépésre csak a Best Reisen, mint szerződő fél jogosult! Senki más! Se biztosító, se utazásszervező! Tekintettel arra, hogy az utas az engedményezési nyilatkozatban és szerződésben a teljes részvételi díjról nyilatkozhat (erről van befizetési bizonylata is), ezért a felajánló utazásszervező a teljes részvételi díjnak megfelelő kártérítési összeget fogja megkapni a biztosítótól.

Ezért neki nem is kell foglalkoznia az utazásközvetítő jutalékával. Hisz nem történik más, mint a korábban, a Best-nek befizetett részvételi díj később, kb. egy hónap múlva fog befolyni a számlájára.

Ezért, ha azok az utasok, akik utazásközvetítőnél fizettek be és most is az utazásközvetítőn keresztül, azok információi alapján, jelentkeznek az utazásszervezőnél, új szerződésnek minősül és az utazásközvetítő jogosult az utazásszervezőtől jutalékra. Hisz gyakorlatilag a szükséges adminisztrációt ugyanúgy elvégzik (foglalkoznak az utassal, új utazási szerződést kötnek, egyeztetik a foglalást, részvételi jegyet állítanak ki, stb.), mindössze a pénzügyi teljesítés történik másként, ha magasabb az ár a különbözetet kell utalnia!

A cikkben elemzett és értelmezett jogszabályok alapján, szerencsés lenne, ha az utazási szakma résztvevői, szakmai szervezetek kialakítanák az egységes és egyértelmű eljárást kauciós ügyekben, az utazásszervezők – a szakmai szervezetek segítségével, konzultálva az utazásközvetítők képviselőivel – egy egységes utazásközvetítői szerződést dolgoznának ki, amely minden, a gazdasági életben előforduló esetre szabályozást nyújtana. Úgy gondolom, hogy az ilyen alapokon nyugvó kauciós biztosítási gyakorlat, mind a biztosítók, mind az utazási szakma résztvevőinek és az utasoknak is hasznos lenne. Sőt továbbmegyek, egységesíteni kellene az utazási szerződések tartalmát is!

Ez az utasok és a fogyasztóvédelem szempontjából, azért is lenne különösen előnyös, mert elég lenne mindössze egyszer áttanulmányozni egy utazási szerződést, és nem érhetné meglepetés az utast, amikor más irodánál fizet be és ott esetleg más szabályozással szembesül. Az utazásszervezők számára pedig azért lenne hasznos, mert elkerülhetővé válna, hogy a Fogyasztóvédelem egyedileg perelje, vélt vagy valós indokok alapján a touroperátort, mint a mostani hírek szerint a Budavár Toursot Ez azért is igaz, az, hogy ennek azért is lehet létjogosultsága, mert ugyanarról a termékről van szó - az utazásról!

Az általam javasolt megoldások, nem egyszerűek, sok egyeztetést igényelnek, de úgy gondolom, hogy segítenék az utasok bizalmának erősítését, esetenként visszanyerését egy olyan világban, ahol a személytelen internetes foglalások, határon átnyúló szolgáltatások, mindenféle garanciák nélkü, egyre inkább tért hódítanak!