Így fest ma a modern szellemváros a szegénység sújtotta Észak-Koreában, noha azt korábban Dél-Korea, a gazdag déli szomszéd és vetélytárs alapította. A keleti tengerparton fekvő Kumgang-hegyi üdülőhely egykor az együttműködés szimbóluma volt. Ma makacsul emlékeztet a kommunista észak és a kapitalista dél közötti szakításra, és arra, hogy Észak- és Dél-Korea között elméletileg még mindig hadiállapot áll fenn, ugyanis az 1950 és 53 közti polgárháború csupán fegyverszünettel és nem békeszerződéssel ért véget. Három évvel ezelőtt egy észak-koreai katona lelőtt egy dél-koreai turistát, aminek következtében Szöul leállította az utazásokat a komplexumba, „kiszárítva” ezzel ezt az Észak-Korea számára rendkívül fontos keményvaluta-forrást.

Az északiak a múlt hónapban kijelentették, hogy lejárt a vita rendezésére szánt idő, majd minden déli munkást elkezdtek kiutasítani az országból, és belefogtak az üdülőhely közelében fekvő közel 450 millió dollárra tehető dél-koreai vagyon kiárusításába. Törvényesen a legnagyobb befektetőnek, a dél-koreai Hyundai Asannak van kizárólagos joga arra, hogy a következő néhány évtizedben utakat szervezzen az üdülőhelyre. Ugyanakkor a dél-koreai kormány is sokat ruházott be: a koreai háború során vámmentes üzleteket és kultúrtermeket, valamint a szétszakított családok számára találkozóhelyeket épített. Az északiak szerint azonban ezek a szerződések most már érvénytelenek. Szöul viszont igyekszik politikai és diplomáciai lépésekkel biztosítani a vagyon védelmét.

Az üdülőhellyel kapcsolatos huzavona Észak-Korea sokkal nagyobb vitát kavaró atomfegyverkezési ambícióinak hátterében zajlik. Li Mjong Bak dél-koreai elnök a múlt kedden lecserélte észak-koreai politikai ügyekért felelős keményvonalas miniszterét egy párbeszéd folytatására alkalmasabbnak tartott politikai tanácsadóra. Li egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy feloldja az északiakkal fennálló feszültségeket. Tavaly a déliek éleslövészettel egybekötött kiképzése, amely az északiak szerint saját területükön folyt, feldühítette Észak-Koreát, ezért gránátvetőkkel lőttek egy dél-koreai szigetet. Az akció négy ember halálát okozta.

Li a politikai és kereskedelmi kapcsolatok javítása feltételeként azt követelte az északiaktól, hogy függesszék fel nukleáris fegyverkísérleteiket, és leállította a liberális elődje által, annak 2008-ban történt hivatalba lépésekor Észak-Koreának 10 évre ígért pénzügyi és élelmiszersegélyeket. Észak-Korea, amely minden problémájáért az Egyesült Államokat és szövetségesét, Dél-Koreát teszi felelőssé, 2009-ben lefolytatta második atomkísérletét, miután nem volt hajlandó részt venni az észak-koreai nukleáris leszerelést célzó hatoldalú tárgyalásokon. Ezzel a lépéssel nyereséges fegyverkereskedelmét felfüggesztő ENSZ-szankciókat ért el, ez pedig tovább súlyosbította az ország gazdaságának amúgy is gyenge helyzetét. Az északiak, szélsőséges mértékű szükségleteikre hivatkozva, a világ minden részéről élelmiszersegélyeket kérnek, ám néhány szkeptikus szerint Phenjan csak élelmiszertartalékokat próbál felhalmozni a jövő évi nagy állami évfordulóra.

Mindeközben hivatalos észak-koreai vélemények szerint Kim Dzsong Il, az ország titokzatoskodó vezetője új irányelvet határozott meg, hogy életet leheljen az ország turisztikai iparágába. Észak-koreai vezetők pedig a múlt szerdán kínai üzletemberek és vendégek 100 fős csoportját kísérték a Kumgang-hegyi komplexumhoz. A kínai küldöttség egy kristálytiszta vizű folyó mentén vezető háromórás gyalogtúrán vett részt a sziklás hegyek között, amely egy lenyűgöző vízesésnél ért véget. A kínai cégek azonban tartanak attól, hogy megromolhatnak Dél-Koreával fenntartott jól működő kétirányú politikai és kereskedelmi kapcsolataik, ezért óvatosan vásárolnak észak-koreai vagyont. Egy, a csoporttal utazó, neve elhallgatását kérő kínai üzletember a Reuters munkatársának elmondta: nincs szándékukban belefolyni az ügyletekbe. Egy amerikai kollégája azonban érdeklődését fejezte ki az üdülőhelyre történő utaztatások iránt. Jelentések szerint Észak-Korea Japánban is új üzleti partnert keres. Aranykorában az üdülőhely évente 300 ezer dél-koreait vonzott, ami dollármilliókat hozott Észak-Korea számára.

Még mindig érkezik a környékre néhány külföldi látogató, többek között ausztrál és maláj vendégek, akik fejenként 2 600 dollárt fizetnek egy egyhetes észak-koreai látogatásért. „Úgy bánnak velünk, mint a királyokkal, a vendéglátók kedvesek, az ételek kiválóak és a táj csodálatos” – áradozott az 51 éves melbourne-i Max Ward. A három észak-koreai „idegenvezető” kíséretében utazgató Ward bevallotta, azért kellett Észak-Koreába jönnie, „mivel valami szokatlant akart tenni”, bár azt beismerte, hogy utazása nem volt teljesen félelemmentes. „Párszor aggodalomba ejtettek minket a katonák, de csak az amerikaiakat kellett kritizálnunk, és máris minden rendben volt” – árulta el Ward. (atv.hu / Reuters, foto: Jeremy Laurence)