Az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága által a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában meghatározott feladatokkal összhangban a Pannon Egyetem Turizmus Tanszéke készítette el a szakmai anyagot.

A stratégia összeállításának célja a magyarországi ifjúsági turizmus hosszú távú fejlesztési irányainak kijelölése, valamint a hatékony fejlesztés megvalósításához szükséges szakmai munka szervezeti kereteinek és tartalmi vonatkozásainak meghatározása.

A stratégia a World Youth Student & Educational Travel Confederation (WYSE) formális meghatározását veszi alapul: „Az ifjúsági turizmus magában foglalja a 16-29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészében más kultúrák megismerésének vágya, élettapasztalat szerzése, és/vagy az utazó szokásos környezetén kívül elérhetı formális vagy informális tanulási lehetőségekből származó haszonszerzés motivál.”

"Szemléletmódunk szerint az ifjúsági turizmus nem önálló termék, ezért azt a „teljes körűen” értelmezett turizmus korosztályi metszetének tekintjük, amelyben bizonyos jelenségek, tulajdonságok értelemszerűen nagyobb hangsúlyt kapnak, mint az általánosságban vizsgált turisztikai ágazatban. A stratégia készítése során elsősorban a 18-30 éves korosztály turizmusára összpontosítottunk. Szemléletmódunk egyik sarkalatos pontja, hogy az ifjúsági turizmust elsősorban nem egy támogatásra szoruló, hanem egy értékteremtő területnek tekintjük. Az értékteremtés egyrészt a turizmusban részt vevő fiatalok személyiségének fejlődésében és ennek pozitív következményeiben mutatkozik meg, másrészt az ifjúságturisztikai fogyasztás megfelelő kiaknázásával realizálható gazdasági haszonban - olvasható az anyagban.

A stratégia prioritásai: 

Az 1. prioritás az ifjúsági turizmus fejlesztéséhez szükséges alapozó tevékenységet tartalmazza. Ezek között érintjük a legfontosabb infrastrukturális fejlesztéseket (szem előtt tartva a kínálat élményszerűségének növelését), a humán erőforrások területén mutatkozó igényeket, valamint a magánberuházók ösztönzését célzó intézkedéseket. 

A 2. prioritás a vonzerők és a rájuk épülő ifjúságturisztikai termékek fejlesztésére koncentrál, részben újfajta attrakciók létrehozását célozva, nagyobbrészt azonban a vonzerő- és termék-kínálat „ifjúságbarát” jellegének megteremtését elősegítő intézkedésekre alapozva. 

A 3. prioritás a legfontosabb szolgáltatás-fejlesztési elvárásokat foglalja össze, a szállásadás, a vendéglátás és a közlekedés tekintetében. A javasolt intézkedések zöme ebben az esetben is a meglévő termékszerkezeten belüli korrekciókat irányozza elő. A prioritás ezen túlmenően kitér az ifjú turisták részére eladható (márka)termékek kínálatára is.

A 4. prioritás az ifjúságturisztikai kínálat megismerésének javítását, ismertségének növelését, az ismeretek hangsúlyainak alakítását, valamint a szolgáltatások értékesítésének fellendítését szolgáló marketing-tevékenységeket részletezi, a reálisan alkalmazható kommunikációs eszközök megnevezésével.

Az 5. prioritás foglalja magában az ifjúságturisztikai fejlesztések hatékony szervezéséhez és irányításához szükséges szervezeti háttér kialakításával kapcsolatos teendőket, valamint a szervezeti alapon megvalósítandó minőségbiztosítási tevékenység felépítésének lépéseit. A prioritás nem számol új államigazgatási szervezet létrehozásával, ehelyett a koordináció hatékonyságának növelését hangsúlyozza.