A Szerencsejáték Felügyelet (SzF) 2006. évi jelentése szerint (www.szf.hu) a tavaly működő hat kaszinó összesen 342 385 vendéget fogadott, ami öt százalékkal kevesebb az előző évinél. A külföldi vendégek aránya egy százalékponttal 54 százalékra csökkent.
A szerencsejátékok kedvéért kevés turista jön Magyarországra. Aki már úgyis itt van, az felkeres egy kaszinót – főleg akkor, ha a saját hazájában ez nem engedélyezett. A győri és a soproni kaszinó vendégei közül azonban sokan kifejezetten azzal a céllal jönnek Magyarországra, hogy játsszanak a kaszinóban, sőt utóbbi tulajdonképpen Burgenland kaszinójaként üzemel.
Forgandó szerencse
Míg 15 évvel ezelőtt háromszornégyszer ennyi helyen lehetett megkísérteni a szerencsét, ma csupán öt kaszinó működik Magyarországon, mivel a Várkert Casino koncessziója szeptember végén lejárt. Az Európa egyik legszebb fekvésű kaszinójának tartott épület további sorsáról egyenlőre semmit nem lehet tudni. Az üzemeltető cég végelszámolása folyik. A Pénzügyminisztérium 2008. január 1-jétől ráadásul csupán régiónként egy első osztályú kaszinó működését engedélyezi.
Adatok egyelőre a tavalyi évről vannak. Az SzF éves jelentése szerint a hat kaszinó 2006-ban 52,88 milliárd forintos árbevételt ért el összesen. Ez 10 százalékos növekedés volt ugyan az előző évihez képest, de tiszta játékbevételük mégsem lett több a korábbinál. Ez azt is jelenti, hogy ugyanannyi játékadót – 2,89 milliárd forintot – fizettek be a költségvetésbe, mint 2005-ben. Ez az összes játékbevétel 4,05 százalékát teszi ki. Az SzF a játékbevétel csökkenését a játéktermek elszívó hatásának tulajdonítja. A kaszinók azonban még így is nyereségesek – állítja Szatmári Katalin, a Las Vegas kaszinót működtető társaság képviselője és Somorai László, a jelenleg is működő másik négy kaszinóban érdekeltséggel bíró Szerencsejáték Zrt. (SzZrt.) marketingigazgatóságának igazgatója. A kaszinók nyereségessége elsősorban az állami szabályozástól függ. Nincs ráhatásuk sem arra, mekkora a fizetendő játékadó, sem a versenytársak számára.
A játéktermek a kaszinóknál sokkal nagyobb részt mondhatnak magukénak a szerencsejáték-piacból. Más nagyságrendről beszélünk: 2006- ban 1286 gazdasági társaságnak volt engedélye pénznyerő automata vagy játékterem működtetésére. A szervezők összesen 18 360 játéktermet tartottak fenn. A játéktermek száma 2004-ben érte el a csúcspontot, amikor 20 ezer létesítmény üzemelt. Számuk attól kezdve folyamatosan csökkent. A pénznyerő automaták esetében az egész tavalyi évet meghatározta, hogy 2005 szeptemberétől játékhelyenként havi 100 ezer forintra emelkedett a játékadó mértéke. 2006-ban a játéktermekben üzemeltetett pénznyerő automaták tiszta játékbevétele elérte a 86,77 milliárd forintot. Ez 12 százalékos növekedés az előző évihez képest. Az ebből a forrásból származó adóbevétel 40,97 milliárd forint volt, ami az összes játékadó 36,19 százaléka.
Hely a tetőn
A kaszinók piacán valószínűleg van még hely – Ausztriában például 12 kaszinó működik –, de a szereplők számát az állam korlátozza. Időnként írnak ki koncessziós pályázatokat. Somorai László abban a nagyberuházásban lát fantáziát, amelynek keretében 2010 és 2011 között épülne fel a Hajógyári-szigeten egy mega szórakoztató komplexum, ahol összekapcsolódik a kaszinó, a szállodaüzemeltetés az egyéb szórakozási lehetőségekkel (vásárlás, konferencia, élménypark). Nyilvánvaló, hogy egy ilyen méretű beruházás megvalósulásához hatalmas infrastruktúra (is) szükséges, amelynek megtérüléséhez – ha a semmiből hozzák létre – óriási forgalom kell. Mivel az „Álomsziget” elnevezésű projekt Budapest meglévő idegenforgalmi vonzerejére épül, a főváros megfelelő szakmai partner bevonásával az európai kaszinópiac fővárosává válhat. Hasonló méretű létesítmény még nincs a kontinensen, pedig ma már egyértelmű, hogy a piacon a Las Vegas és Makaó területén felépített méretű, mega szórakoztató komplexumokra van igény. De jobb óvatosan bánni az álmodozással. Sokat vártunk Bezenyétől is. Eleinte arról volt szó, hogy ez év novemberében már működni kezd ott az első kaszinó, de máig sem sok minden történt.
Téesziroda vagy Eurovegas?
2006 januárjában a PM húsz évre szóló koncessziós jog megszerzésére írt ki pályázatot. A nyertes Venetian Hungary Limiteddel – amely a nevét időközben Eurovegas Hungary Zrt.-re változtatta – kötött szerződés szerint legkorábban idén novemberben kezdett volna működni öt kaszinó több ezer nyerőautomatával a Győr–Moson–Sopron megyei Bezenyén. Az összesen 460 millió eurós beruházással hatezer ember munkahelye jött volna létre.
A grandiózus tervek már Európa Las Vegasát vizionálták a kétezernél is kevesebb lakost számláló Győr–Moson–Sopron megyei faluba. Nem véletlenül: tavaly év elején úgy nézett ki, hogy amellett, hogy létrejön a kaszinókomplexum, az osztrák Lukale Investment „Lukale Amusement Town” elnevezésű élményvárost is felépít az 153 hektáron 57 milliárd forintos befektetéssel. Az élményváros egy 60 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont és 68 egységből álló szórakoztató egységből állna. Különleges gasztronómiai létesítményekről, három kilométeres Lamborgini-pályáról, felhőkarcolókról, golfpályákról, 9 ezer új munkahelyről és évi 3 millió látogatóról volt szó. A szomorú valóság: idén júniusig építési engedélyt sem kértek a kaszinókra, sőt a Népszabadság szerint tavaly decemberben az Eurovegas képviselői már arról beszéltek, hogy a Lukale Investment „kiesett a projektből”. A koncessziós szerződést idén szeptemberben írták alá. Az aktus azért csúszott idáig, mert nem volt egyértelmű, milyen cégcsoport finanszírozná a beruházást. A Népszabadság információi szerint szeptember végén részt vesz a konzorciumban a két nagy befektető, a Credit Swiss és a Gugenheim Partners, amelyek korábban jelezték, hogy – megfelelő biztosítékok mellett – jelentős pénzt is szánnának a beruházásra. Mellettük a „kisebb” befektetőket tömörítő ausztrál– amerikai Eighth Wonder Capital, valamint az Eurovegas Hungary szerepel majd a projektben. A beruházást 2009-ig kell elkezdeni. Ha ez nem történik meg, a megállapodás semmissé válik.
Az ötlettel kapcsolatban egyre többen szkeptikusak, pedig a versenytársak örülnének, ha a létesítmény újabb külföldi vendégkört tudna az országba csábítani. Somorai László elég keményen fogalmaz: „Egyelőre arra sem látunk esélyt, hogy az Eurovegasnak nevezett projekt kinője a bezenyei téesz gépállomásának irodájában kialakított helyiség kereteit… A beruházásról folyamatosan egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot. Olyan lényegi kérdésekre nem kaptunk választ, hogy a többezres vendégkör hogy jut majd el Bezenyére, milyen egyéb szórakozási lehetőségeket kínálnak nekik, hol képzik ki a kaszinók több száz fős személyzetét. Azok a társaságok, amelyek jelezték, hogy érdekelné őket a dolog, pénzügyi befektetők, amelyek szakmai partner nélkül nem fognak invesztálni. Nem szól racionális érv amellett, miért éppen Bezenyét választották a beruházás helyszínéül. A projekt eddig nem volt képes átlépni az ingatlanspekuláció kereteit.”
Kaszinók régen és most
Magyarországon már a XIX. században is működtek kaszinók. Az I. világháború után szabályozni kezdték működésüket, a II. világháború után pedig – szovjet sugallatra – az összeset betiltották. 1980-ban nyitotta meg az első kaszinót a Danubius szállodalánc és a Casinos Austria a Budavári Hilton tetőteraszán. A kaszinóban csak valutával lehetett fizetni, és csak külföldiek látogathatták; elvileg ez a szabály 1990-ig érvényes volt. A Danubius és Casinos Austria a következő években egymás után nyitotta meg a kaszinókat – 1981- ben a Budapest Casinót, 1984-ben a hévízit, 1989 márciusában a sopronit és ugyanazon év májusában a Lánchíd lábánál horgonyzó Schönbrunn kaszinóhajót. Az intézmények törvényi szabályozás híján a Pénzügyminisztérium (PM) egyedi engedélye alapján működhettek. 1991-ben végre megszületett a szerencsejátékok szervezéséről szóló XXXIV. törvény. Abban az évben sorra nyíltak meg a kaszinók: Citadella, Las Vegas, Várkert, Vigadó, Béke kaszinó. 1992-ben az Sz Rt. megvette a Danubius Szállodalánc részesedését a Casinos Hungary Kft.-ben. A fénykorban 21 kaszinó működött, de 1999-ben vége lett a fellendülésnek. A PM kihasználta, hogy a Várkert Kaszinó koncesszióján kívül az összes lejárt, és maximálták a kaszinók számát. Budapest és Pest megye területére mindössze két pályázatot írtak ki, amelyek közül az egyiket az SzRt., a másikat pedig a Las Vegas Casino Kft. nyerte meg. Vidéken csak három kaszinó kapott működési engedélyt. A soproninak részben, a győrinek és a kecskemétinek pedig teljes egészében az SzRt. a tulajdonosa. Pest megyében nem nyitható újabb kaszinó. Vidéken a tilalom csak a meglévők 50 kilométeres körzetére vonatkozik, de a PM-nek kell pályázatot kiírnia, vagy pedig a pénzügyminiszternek jóvá kell hagynia az állami tulajdonú szervező nyitási szándékát. A Várkert Casino koncessziója szeptember végén lejárt. 2009 végén jár le a Las Vegas és a Tropicana Casino koncessziója, 2010 végén pedig a soproni kaszinóé. A legtovább, 2012 elejéig a kecskeméti és a győri kaszinók engedélye érvényes.
