A főváros évek óta szűkölködik turistabuszok számára fenntartott parkolóhelyekben, de a Felvonulási téren, illetve az 56-osok terén viszonylag kényelmesen parkolhatnak a buszok, ráadásul ingyen. Ennek ellenére évek óta inkább a szomszédos Városliget árnyas Olof Palme sétányán várakoztak a buszok, ahol ugyan tilos volt a parkolás, de a platánok alatt nem hevült fel úgy a járművek utastere. Mivel nyáron a fák sem biztosították a kívánt hőmérsékletet, a légkondicionálót is bekapcsolták a sofőrök, amelyhez azonban a motort is járatni kellett, és az ott parkoló, főként külföldi, rossz műszaki állapotú buszok – egyszerre akár 15–20 – fekete füsttel okádták tele a ligetet, a városnak azt a területét, ahová levegőzni és sportolni járnak az emberek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ligetet felügyelő munkatársai egészen júliusig szemet hunytak a jogsértő magatartás felett, míg az Index internetes hírportálon két cikk meg nem jelent az áldatlan állapotokról. Azt követően néhány hétig rendőrök álltak a Ligetben, akik csak a BKV-járműveket, az engedéllyel rendelkezőket és a bicikliseket engedték behajtani a sétányra, és azt mondták, addig ott is maradnak, amíg a rend elfogadottá nem válik. Ezzel egyidőben a Műcsarnok mögött kijelöltek egy rövid szakaszt, ahol a buszok letehetik az utasokat és legfeljebb fél órát várakozhatnak. A megoldás azonban némileg fából vaskarika, hiszen a megálló egy kőhajításnyira van az eddigi illegális parkolóhelytől, és tíz busz mindig várakozik ott, többük továbbra is járó motorral.

Sorompó és mélygarázs

Közben a XIV. kerületi önkormányzatnak is fontos lett a Városliget „busztalanítása”, és közlekedési szakemberek bevonásával tervet készített arról, hogyan tudná megakadályozni, hogy a turistabuszok és a gépkocsik a tiltó táblák ellenére behajtsanak a Városligetbe, és parkolónak használják a parkot. A terv sorompók elhelyezését javasolja, amelyek a menetrend szerinti trolibuszokat, az engedéllyel rendelkező járműveket és a kerékpárokat beengedik. Egy sorompót az Olof Palme, egyet a Dvorák sétányon és egyet a Zichy Mihály úton helyeznének el – mondta lapunknak Oláh Nóra, a zuglói helyhatóság sajtóreferense, de hozzátette, hogy mivel a Liget csak földrajzilag tartozik hozzájuk, közigazgatásilag a fővárosi önkormányzat hatáskörébe esik, a közlekedést is felügyelő Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesnél kezdeményezik a megbeszélést a sorompók felállításáról. Oláh Nóra kiemelte, ha a főváros nem lesz nyitott a megoldásra, legalább az engedélyét kérik ahhoz, hogy a zuglói önkormányzat felállíthassa a sorompókat, amire legkorábban jövőre kerülhet sor. A kérdésünkre, hogy jelenleg hol parkolnak az autóbuszok, a sajtóreferens elmondta, hogy a Felvonulási téren van hely számukra, és eddig is volt, az autóbuszsofőrök csak kényelmi szempontból választották parkolóhelyül az Olof Palme sétányt. Arra a felvetésünkre, hogy a Felvonulási téren építhetnének egy légkondicionált sofőrvárót, Oláh Nóra azt válaszolta, hogy már engedélyeztetés alatt vannak azoknak a Dózsa György út, valamint az Állatkerti körút alatt épülő mélygarázsoknak a tervei, amelyek kiküszöbölhetik a problémát. Ezek építése azonban 2009-nél hamarabb nemigen kezdődhet el. Úgy tudjuk, hogy jövőre pedig már a Felvonulási téren és az 56-osok terén is fizetőssé kívánja tenni az önkormányzat a parkolást.

Körbe-körbe

Ha lehet hinni a híreknek, a busztársaságok szűkös parkolási lehetőségei tovább fogynak. „A belvárosban csak a Mátyás Pince előtt volt turistabuszok számára kijelölt parkolóhely, de azt hallottuk, hogy azt is megszüntetik – mondta el lapunknak az MB Travel egyik tulajdonosa, Vigvári Mihály, és hozzátette, hogy egy-két kivétellel a budapesti szállodáknál sem lehet várakozni, de még kiés beszállni is alig, hiszen nincsenek buszok számára kijelölt parkolók. – Ha pedig az olyan, »kiskapus « megállóhelyeket is megszüntetik, mint a Városliget vagy a Népliget, amelyek fölött a hatóságok éppen azért hunytak eddig szemet, mert gyakorlatilag lehetetlen legálisan megoldani a turistabuszok parkolását, tényleg nem tudjuk, mi vár majd ránk.” A nevezetességeknél is ritkán lehet várakozni, ezért sok sofőr azt a kényszermegoldást választja, hogy amíg a csoport nézelődik, ő tesz egy kört a városban, ami azonban nemcsak környezetromboló, hanem a szolgáltatás szempontjából kockázatos is, hiszen mivel a turistabuszok nem használhatják a buszsávot, a dugóban könnyen elakadhatnak, és nem érnek vissza időben. Vigvári szerint az lenne a megoldás, ha a belvároshoz közel vagy egy-két nevezetesség mellett létesítenének parkolóövezetet, ahonnan könynyen elérhető a város a turistabuszok számára, és módosítanák a KRESZ-t, hogy a turistabuszok is használhassák a buszsávot.

Új megállóhelyek fővárosi pénzből

Egy új fővárosi kezdeményezés csak részben kínálna megoldást a turistabuszok üzemeltetői számára. Célja, hogy a kiemelt forgalmú budapesti látnivalók közelében egységes, a turisták számára könnyen felismerhető arculattal olyan helyszíneket alakítsanak ki, ahol a buszok a városi forgalmat nem zavarva állhatnak meg. A kijelölt buszparkolókat azonban csak le- és felszállás céljára és legfeljebb öt percre vehetik igénybe a járművek, tehát a másik nagy gond, a várakozás továbbra sem megoldott. A beruházással a főváros összesen tíz le- és felszállóhelyet hozna létre, vállalva a tervezés és a kivitelezés összesen mintegy 10 millió forintos költségét. Az új megállóterveket, amelyekre közbeszerzési eljárást írtak ki, várhatóan még az idén szeptemberben megismerheti a szakma, és előreláthatóan a 2009-es nyári szezonra adják át azokat. Ilyen leés felszállóhelyeket a tervek szerint a Liszt Ferenc tér Andrássy úti oldalán, a Citadellán, a Fővám téren, a Kossuth téren, a Hősök terén, a Palota út – Váralja utcán, a Széchenyi fürdőnél, a Dohány utcai zsinagógánál, az Erzsébet híd pesti feljárójánál és a Várkert kioszknál alakítanak ki. A szakmai szempontok érvényesítésére a főváros bevonta többek között a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségét (MUISZ), a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht.-t, a Fővárosi Közterület- fenntartó Zrt.-t és a városnéző buszokat üzemeltető cégek képviselőit is. A buszos városnézést szervező társaságok a tervek szerint a megállók átadását követően, utólag hozzájárulnak a megvalósítás költségeihez. Erről a fővárossal már szóbeli megállapodást is kötöttek – tudtuk meg a fejlesztést kezdeményező Ikvai- Szabó Imre főpolgármester-helyettes szóvivőjétől, Kovács Mátyástól. A MUISZ elnökétől, Molnár Gabriellától arról értesültünk, hogy a budapesti városnéző programok szervezésével foglalkozó cégek a tervekről alkotott véleményüket összefoglalva küldik vissza a fővárosnak, amely magában foglalja majd azt is, hogy szándékoznak- e anyagilag hozzájárulni a beruházáshoz.

Hamvába holt a buszos osztályba sorolás

A turistabuszok osztályba sorolásának népszerűsítésére 2006-ban fogott össze a Magyar Turizmus Zrt., a MUISZ és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE). A három szervezet elképzelései szerint az autóbuszokat felszereltségük, kényelmük és műszaki paramétereik alapján osztályozó egységes minősítő rendszerben való részvétel, amelyet a fuvarozók nemzetközi egyesülete, az International Road Transport Union (IRU) hozott létre, garancia lehet a hazai turistabuszok színvonalának emelésére, a rossz műszaki állapotú buszok és a hozzá nem értő vállalkozások kiszűrésére. Azóta azonban a turistabuszoknak csak töredéke élt a lehetőséggel, hiszen a vizsgáztatás önkéntes, és mivel pénzbe kerül, emelkedő költségeik mellett nehezen tudják kigazdálkodni a cégek. Főleg azok minősíttették buszaikat, illetve újíttatják meg évente, akik olyan irodákkal szerződtek, amelyeknek külföldi partnerük előírta, hogy csak az IRU-besorolásnak megfelelő buszokat vehetnek igénybe utasaik magyarországi szállításához. Idén 11 busztársaság 72 busza visel csillagokat – értesültünk az MKFEtől. Az MB Travel társtulajdonosa, Vigvári Mihály hasonló tapasztalatokról számolt be, de szerinte a buszos vállalkozók már jóval az együttműködést megelőzően, még a 90-es években felvetették egymás között az osztályba sorolás ötletét, hogy idegenforgalmi célokra tényleg csak a színvonalas buszokat lehessen használni. Aztán hamar rájöttek, hogy a program- és utazásszervezők nem a csillagok száma, hanem a bérleti díjak alapján választanak buszt, a megrendelők zöme azelőtt is a jól bejáratott és magas színvonalú buszparkkal rendelkező partnerekkel dolgozott, a legrosszabb állapotú és színvonalú járműveket pedig úgyis kiveti magából a piac, azokkal turistákat nem szállítanak. Tehát a kezdeményezés elhalt, hiszen a piac gondoskodott a természetes szelekcióról – értékelte a fejleményeket Vigvári.