A turisták számára Lyon a kulináris élvezetek végtelennek tűnő tárházával szolgál, ezért minimum megér egy „gasztro-hétvégét”. Lyon még a párizsiak szerint is Franciaország gasztronómiai fővárosa. A helyiek úgy tartják, nem a híres séf, Paul Bocuse települt Lyon mellé, hanem épp fordítva. Mindenesetre a jó egészségnek örvendő, élő Bocuse-ről vásárcsarnokot neveznek el. Ez az a vásárcsarnok – Halles de Lyon–, ahol a város 14 Michelin csillagos éttermének séfjei beszerzik éttermükbe az alapanyagokat, friss tengeri haltól, a legszebb húsokon keresztül az érett sajtokig. És, hogy hány féle sajt van a franciáknál? Nos, erre még Etienne Boissy sajtmester is úgy felel, hogy nagyjából 450 félének van története, de összesen lehet vagy ezer. Majd megkínál pár falat, érett kecskesajttal, hozzá száraz fehéret tölt.

A három folyó

Lyon környékén azonban nem csupán fehér bort termelnek. A Beaujolais (magyarul bozsolé) mára számos hazai borkedvelő számára az újbor szinonimájává vált. A Lyontól északra elterülő Beaujolais borvidék könnyű – gamay vagy chardonnay fajtákból készülő borai november harmadik csütörtökén kerülnek forgalomba. A kialakulásának oka, hogy régen képtelenek voltak a bor minőségét hosszabb időre garantálni, késő őszre már igencsak szétesett a hegy leve, így az emberek alig várták az újbor elkészültét. A bozsolé olyan mértékben vált a város egyik azonosító jelévé, hogy mára úgy tartják, Lyonnak három folyója van: Rhone, Saonne és a Beaujolais. Nos, ha utóbbi nem is hömpölyög át a városon, mint a másik kettő, cseppjeit élvezhetjük a Lyontól alig karnyújtásnyira lévő számos, borkostolót kínáló chateau-ban, amelyekben akár a szállást is találunk.

Múlt és jelen

Evés-ivás után itt az ideje felfedezni Lyont – mondjuk kerékpárral. A félmilliós városban 350 kilométernyi bringasáv áll rendelkezésre. És használják is – büszkélkedik a kerékpárkölcsönzőt és bringás városnézéseket szervező Olivier Le Bouille. Külön kiemeli a lyoni közösségi bringahálózatot, melynek 325 állomásáról lehet bringához jutni. Persze elképesztő állapotok uralkodnak a tömegközlekedésben is; a metró- busz- troli- és villamoshálózaton bárhova eljuthat az ember. Például a Confluence-hoz, ahol a – helyiek szerint – feminin Saonne és férfias Rhone egymásba ömlik. Itt lubickol az élményekben a kortárs építészetre nyitott utazó; egyik formabontó épület a másik után, zömében felhagyott ipari épületekből kialakítva. Földszintjükön jobbnál jobb bisztrók, hogy a modern blokkokban dolgozók munka után Saonne parti teraszaikon pihenjék ki fáradalmaikat. Mézgáék Köbükije lakott olyan toronyban, mint ami az egykor tervezett lyoni olimpiára 1965- ben épített uszoda fölött tekint le a Rhone-ra, de innentől kezdve a lyoni belváros már javarészt egységes történelmi képet mutat. Különösen igaz ez Világörökség részét képező Fourviere-re, ahol már a rómaiak is színházba jártak, a reneszánsz alatt olasz bankárok benépesítette Vieux-Lyonra és selyemszövők Croix-Rousse negyedre. És hogy hol gondolták először úgy, hogy a világ proletárjainak egyesülnie kéne? Lyonban, ahol a takácsok az ipari forradalom alatti berzenkedését követően Croix-Rousse-ból kiindulva erőteljes munkásmozgalom bontakozott ki. Ez is a történelem része. Vieux-Lyon valódi labirintus, ahol a szűk utcákat a középkori házakban futó passzázsok – traboules – kötik össze. És lyukad ki az ember egy-egy kis térre, ahol újra „tankolhat” a lyoni vendéglátás sajátos egységében, egy bouchon-ban. A zömében helyi delikátesz, sertés belsőségeket kínáló bouchon-ok egyikében kezdte pályafutását a legendás Bocuse is. 325 - ennyi épületet és látványosságot világítanak ki Lyonban esténként a két folyó partján. Nyílván nem kívánja elhódítani Párizstól a fény városa címet, de valóban meggyőző az esti városkép egy vacsorával egybekötött hajókázás során. Különösen a Fourviere-en egymás mellett álló neogót Notre Dame de Fourviere bazilika és az Eiffel-torony 1894-ben épült kicsinyített mása világít tarkán a város fölött. Nem mellesleg, Lyon egyik legjelentősebb eseménye a decemberi Fények Fesztiválja, amikor a város egészen hihetlen fényekbe öltözik. Magyarok régóta járnak Lyonba. Az első nagyobb létszámú megjelenésünk 911-ben történt nem békés szándékkal, távoztunkban hátrafele nyilazva. De alkotott itt jeles reneszánsz zeneszerzőnk, Bakfark Bálint is. Menjünk bátran, nyitottan Lyonba! Az emberek kedvesek és vendégszeretőek ebben a multikulturális városban, ahol 12 ezer szállodai szobából választhatott tavaly 5,5 millió turista.

A kis herceg repülőtere

Másról aligha nevezhették volna el Lyon repülőterét, mint Antoine de Saint-Exupéry-ről. A kitűnő pilóta, olyan remekművek szerzője, mint az Éjszakai repülés, a város szülötte. A lyoni légikikötő mára Franciaország harmadik legfontosabb átszálló repülőterévé nőtte ki magát köszönhetően az Air France-leány Brit Air-nek, melynek legjelentősebb gyűjtő-elosztó pontja. Erre is épít a június 19-én debütáló Budapest-Lyon járat. Az Air France szerint Lyon a magyar utasok által repült francia desztinációk közül a második helyen áll. A reptéren tavaly 8,4 millió utas fordult meg, közülük minden harmadik átszálló volt. A Brit Air zömében francia, belföldi repterek felé szállít át átlagosan 25 perces átszállási időkkel. Ezt úgy tudják összehozni, hogy a gépek a terminál két oldalán, egymástól alig 50 méterre parkolnak az átszállási periódusok tökéletes összehangolásával. A Brit Air flottája csupa keskenytörzsű CRJ-ből áll. A budapesti útvonalat a 100 személyes CRJ1000 repüli 2 óra alatt.

Köszönjük az Atout France és az Air France- KLM meghívását