Baktalórántháza Nyíregyházától alig 35 kilométerre fekszik a Vásárosnamény felé vezető 41-es úton. A várost egy 1300 hektáros, egybefüggő erdő veszi körül, ebből 340 hektár védett terület. Az M3-as autópályán jóformán a városig el lehet jutni, vagyis két és fél óra alatt kényelmesen ideérhet az ember Budapestről autóval. Kérdés persze, hogy miért jöjjön ide. Hát lássuk csak szépen sorjában.
Kezdjük a város legfrissebb látnivalójával, a frissen felújítva március közepén átadott, a 17. század első felében épült, a 19. század közepén bővített, klasszicista stílusú Dégenfeld-kastéllyal a település központjában. Az 1995 óta üresen álló épület ma már impozáns látványt nyújt kívülről, fehér falai csak úgy szikráznak a napsütésben. A körülötte levő tízhektáros park, amelynek részleges megújítása szintén elkezdődött, méltó keretet nyújt az épületnek. A felújítás 600 millió forintba került, ebből 560 millió volt a pályázati támogatás. Belépve interaktív kiállítás fogad, amelyet a történelem iránt érdeklődő iskolások mellett a felnőttek is élvezni fognak. A tárlaton azt is megtudjuk, hogy Magyarország egyik legrégebben, az i. e. 3. évezred óta lakott településén járunk.
A kastélyban külön kiállítótermet szentelnek a névadó gróf Dégenfeld Imrének és korának, de teret kap az épületben a 19–20. századi gyermeknevelés, az öltözködés, a női-férfi divat vagy éppen az úri passziók bemutatása is.
A tárlat során megismerkedünk a török hódoltságon kívül eső vidék múltjával, a várost övező több száz hektáros erdő történetével, a környékbeli nemesi családok sorsával. Megelevenedik előttünk a kastély építésének több fázisa: láthatjuk, hogyan lett az 1630-as években emelt földszintes vadászkastélyból elegáns emeletes családi rezidencia.
Olyan különlegességek gazdagítják a múzeum gyűjteményét, mint Bardóczy László 1658-ból származó, magyar nyelvű végrendeletének másolata, amely lenyűgöző lajstromát adja az egykori főúr gazdagságának. Az 1848-as szabolcsi honvédzászlóalj történetét is megismerjük. A tárlat során multimédiás eszközökkel elevenedik meg a látogatók előtt a főúri szalonok világa, a bútorok, a táncok. A bejárás végén egy interaktív játék keretében bárki tesztelheti, mennyit jegyzett meg a látottakból, hallottakból.
A kiállításon bemutatják a kastéllyal szemben, az utca túloldalán fekvő, 1332 körül épült Árpád-kori templom megmentett középkori freskóinak történetét is. Az egyszerűségében is impozáns templom freskóit csupán 2010 nyarán találták meg, több száz évvel azután, hogy lemeszelték őket. 2012-es restaurálásuk óta fantasztikus képegyüttesben gyönyörködhetnek a látogatók.
A Könnyező Szűzanya és a rabok
A környék legjelentősebb nevezetessége a könnyező Mária-képéről híres máriapócsi görög katolikus kegytemplom, amely ma már sokkal több, mint zarándokhely. A 2000 lakosú település hazánk harmadik legkisebb városa, a görög katolikus egyház turisztikai központja. Az itteni egyházi emberek két lábbal a földön járnak, és a turizmushoz is értenek. A helyi TDM alelnöke nem más, mint a kegytemplomot igazgató Kapin István atya, sőt a templomnak turisztikai menedzsere is van Bartos Anikó személyében. „A turizmus és a vallás között van hasonlóság: mindkét esetben gazdagabban érek haza, mint ahogy eljöttem otthonról” – mondja Kapin atya.
A görög katolikus egyház a társadalmi szerepvállalást is fontosnak tartja, ezért egyebek mellett a nyíregyházi büntetésvégrehajtási intézetből érkező rabokat is foglalkoztatnak, akik éppen fákat ültettek az épület körül.
Az évszázadok alatt többször átalakított és bővített templom 1356-ban épült Máriapócson, a benne található Mária-kép először 1695-ben könnyezett. A csodálatos esemény hírére I. Lipót császár Bécsbe szállíttatta az ikont, amely azóta sem került vissza eredeti helyére. Egy másolatot azonban visszakapott a templom, amely két alkalommal újra könnyezett, utoljára 1905-ben. A helyiek szerint tehát maga a templom van megáldva, és nem a kép. A csodálatos események hatására folyamatosan nőtt a kegytemplomba ellátogató hívek száma.
Évente három nagy zarándoklatot szerveznek Máriapócson, de az év többi részében is sok látogató keresi fel a templomot. harminc búcsú van évente, köztük cigánybúcsú, búcsú felvidéki és kárpátaljai magyaroknak, de van szlovák búcsú szlovák nyelven és román búcsú román nyelvű misézéssel. A szlovák nyelvű búcsúra legutóbb 45 busz érkezett a határon túlról! Van kerékpáros és újságíró-zarándoklat is.
A közelmúltban több fejlesztés is lezajlott a kegytemplom környékén, amelyek révén igyekeztek kényelmesebbé és élménydúsabbá tenni a zarándokok és turisták itt-tartózkodását. Díszburkolatot kapott a templom előtti tér, parkolót alakítottak ki, padokat helyeztek el, parkosítottak, zarándokszállást építettek, étteremmel. 2015-ben újabb látványosságokkal folytatódott a fejlesztés, átadták a Család-Vár elnevezésű létesítményt, amelynek földszintjén az egyházmegyei gyűjtemény egy részét mutatják be, az emeletén pedig 28 férőhelyes szálláshelyet alakítottak ki. A gyerekeket interaktív játszóház várja. Kegytárgybolt, Noé bárkája játszótér és rendezvényterem is készült. Kialakítottak egy 13 kilométer hosszú sétautat, amely a lelki megnyugvást és a testmozgást egyaránt szolgálja. Máriapócs határában található Kelet-Európa legnagyobb ralikrosszpályája, a Ragácsi Ring.
Aranyalma, Nemtudom szilva
A Nyírségből rövid buszozással egy szomszédos tájegységre, Szatmárba látogattunk ezután, a panyolai pálinkák gyártójához. A három folyó – Öreg-Túr, Felső-Tisza, Szamos – ölelésében fekvő idilli főzdében Simon László főzőmester mutatta be a pálinkafőzés folyamatát, miközben az ízes nedűt meg is kóstolhattuk. Mint megtudtuk, a legjobb szilvapálinkát a folyók áradása után az ártérben magról kelt „Nemtudom” szilva adja, ezeket a kis surnyókat rendszeresen gyűjtik és áttelepítik a környékbeli gyümölcsösökbe. A Nemtudom szilva gyümölcse apró szemű, de nagyon édes, cukorfoka elérheti a 23- at, ezért akár 14 liter pálinkát is képes adni száz liter cefre. A szilvának ideális élőhelyet biztosít a környékre jellemző párás, nedves, ködös időjárás.
Ezen a vidéken már az 1700-as évek óta főznek pálinkát. A Panyolai Szilvórium Zrt. hat termékcsaládot gyárt, a klasszikus gyümölcspárlatok mellett ágyas pálinkákat és likőröket is készítenek. A társaság két legsikeresebb terméke a szilva mellett a szintén helyi alapanyagból főzött Aranyalma pálinka, de készítenek párlatot málnából, birsből és fekete ribizliből is.
Szabadidőpark, kézműves finomságok
Rövid túránk során eljutottunk Nyírmadára is, ahol hangulatos szabadidőparkot alakított ki az önkormányzat. Több tonna szemét elhordásával megtisztították a kéthektáros tó környékét, parkosítottak, tanösvényt alakítottak ki. A madarak szerelmesei gyurgyalagokat is megfigyelhetnek az agyagos partfalban. Kálmán Béla polgármestertől megtudtuk, hogy erdei iskolát is terveznének, de szálláshelyfejlesztésre nem lehet pályázni.
Nyírmadán bekukkantottunk a Kere Bt. húsüzemébe, ahonnan a füstölt kolbászt még Manchesterbe is rendszeresen szállítják. Kerecseny György tulajdonos személyesen vezetett körbe az üzemben, ahol heti száz mázsa húst dolgoznak fel. Mivel a tulajdonos testvére sertéshizlalással foglalkozik, a megfelelő minőségű, 100-120 kilogrammos alapanyag folyamatosan garantált. Régi klasszikus receptek alapján, kézi feldolgozással, gyors érlelés nélkül állítanak elő minőségi árukat, házias ízekben. Egyetlen bánatunk, hogy Budapesten nem kaphatók (még) a termékeik, mivel a környékbeli négy megyében minden oldal szalonnát, minden szál kolbászt eladnak.
