A Görög Turisztikai Hivatal meghívására Athénban és a Peloponnészoszi- félszigeten jártunk. A hivatal bécsi központjának sajtó és public relations igazgatójától, Ioannis Rafaliastól megtudtuk, hogy évente mintegy 180-200 ezer magyar vendég érkezik az országba. A legkedveltebb desztináció Korfu, Rodosz és Kréta, a Thesszaloniki-öböl és környéke, valamint Athén. „Sokan nem ismerik a Peloponnészoszi- félszigetet, ahol a napfény és homokos tenger mellett lenyűgöző történelmi csodák és természeti szépségek részesei lehetünk Athéntől mindössze egy-két órás utazással. Szeretnénk, ha a magyarok felfedeznék a félszigetet, a tengerparti nyaralást ugyanis itt könnyedén összeköthetik érdekes programokkal. Ezek a városok kitűnő úti célok azok számára is, akiket elsősorban az ókori civilizáció és a későbbi korszakok érdekelnek. A Peloponnészoszt tavasszal és ősszel is bátran ajánljuk a történelmet vagy a természetet kedvelő aktív turistáknak” – fűzte hozzá Ioannis Rafalias. Athénba április 1-jétől az Aegean Airlines és a Ryanair is naponta repül, de szezonon kívül is heti két-három járatot üzemeltetnek. Több magyar utazásszervező kínál buszos körutakat és programokat Athénba és a Peloponnészoszi-félszigetre.

BIZTONSÁGBAN MINDENFELÉ

Arra a kérdésre, hogy találkozik-e Görögországban menekültekkel a turista, Rafalias azt mondja, hogy „Athénban és a görög utakon gyakorlatilag nincsenek menekültek. Az arab térségből érkező menekülteket a görög hatóságok igazoltatják, regisztrálják és szervezetten kijelölt menekülttáborokba szállítják. Legtöbbjük célpontja azonban nem Görögország, hanem Észak-Európa, elsősorban Németország. A mostani uniós–török megállapodás javíthat a helyzeten. A menekültek amúgy sem jelentenének veszélyt a turistákra, hiszen zömében békés, a háború elől menekülő emberekről van szó. Biztonságosan lehet Görögországban a városban és az utakon közlekedni, a turistákat semmilyen veszély nem fenyegeti.”

Az elmúlt évben nem csökkent a Görögországba érkező turisták száma, az árak viszont a versenytársakéhoz képest kedvezőbbek. Csak Ausztriából 5-600 ezer vendéget fogadnak évente, de sokan jönnek Németországból is.

ÉLŐ HAGYOMÁNYOK ÉS ÚJDONSÁGOK TOLÓBAN

Athén után első utunk Tolóba, egy görög halászfaluba vezetett, ahol Yannis George Georgidakis, a Tolói Turisztikai Szervezet elnöke volt a házigazdánk. Két szállodája van a szigeten, családi vállalkozásban üzemelteti mindkettőt. Igazi görög házigazdaként minden vendégével személyesen is elbeszélget.

„Fel szeretnénk virágoztatni az egész régiót! – hangsúlyozza kérdésünkre Georgidakis. – A helyi vendéglátósokkal és szállodásokkal összefogtunk, rendszeres tréningeket, workshopokat szervezünk tagjainknak, mert vannak hiányosságok a vendégfogadásban. Odafigyelünk a környezeti kérdésekre is, elsősorban a fenntarthatóságra, a beszállítóktól például csak visszaváltható üvegeket fogadunk el. Szeretnénk ösztönözni a helyi alapanyagok, nyersanyagok használatát az éttermekben. Rengeteg programunk van, szervezünk olívaolaj- kóstolást és narancsliget-látogatást, hajókázást, különféle boros és gasztronómiai eseményeket. Új attrakciókban is gondolkozunk, amelyek eredetiek, azaz máshol nem találhatók meg. Egyik tervünk egy víz alatti búvárközpont létesítése, a másik egy régészeti ásatási projekt. A csapatokban van történész, festő, fotográfus, restaurátor, mint egy igazi ásatáson. Erre külön honlapot is készítettünk, az ásatási programok már az idei szezontól indulnak” – tudtuk meg.

Ezeket az attrakciókat teljesen ingyenesen biztosítják a Tolóba érkezőknek, önerőből finanszírozzák a programokat. A helyi hagyományokat is ápolják, szirtakit táncol már hároméves korától minden görög gyermek, van, aki buzukin játszik, sokan jól énekelnek. A szokások életben tartása fontos a turizmus szempontjából, ettől leszünk még érdekesebbek – véli Georgidakis. Ennek gyakorlati oldalát saját szemünkkel láthattuk azon a hagyományos görög vacsorán, amelyen a tulajdonos fia is bemutatta remek tánctudását.

Igazi meglepetés volt számunkra, amikor az egykori idegenvezetővel, a Magyarországról 16 évvel ezelőtt elszármazott Melinda Bikakisszal találkoztunk. A Culture Travel Center vezetője magyar és szlovák turistákat utaztat be. „A 14 ezer vendégággyal rendelkező kisvárosban hetente 350 ágyat foglalunk le csak a magyar vendégek részére, és ezt meg is töltjük. Olyan partnerekkel dolgozunk, mint az IBUSZ, a Grand Tours, a Personal Tours vagy az Apollon Travel. A magyar vendégek általában buszokkal érkeznek. Miskolcról és Debrecenből viszonylag sokan jönnek, akad, aki húsz éve visszatérő vendégünk. A gyermekes családok különösen szeretik ezt a környéket, az apartmanhoz, szállodához rendkívül közel van a tenger, és mivel nagyon sekély a víz, gyorsan felmelegszik és biztonságos” – mondja.

A menekültválság őket is érintette. „Decemberig rendkívül jól mentek a foglalásaink, utána a menekültek feltorlódásáról szóló hírek hallatán lecsökkentek a foglalásaink. Ekkor helyi idegenvezetőkkel közösen készítettünk egy kampányt Hitelesebb Görögország címmel, amelyben friss beszámolókkal a menekültekkel kapcsolatos kételyeket oszlatjuk el az utazók között. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egyáltalán nincsenek migránsok a görög utakon.”

NEM KÖNNYŰ A GÖRÖG VÁLLALKOZÓKNAK

A helyi szakemberekkel folytatott beszélgetésünk során kiderült, hogy jelenleg több megszorítás sújtja a görögöket. A sokféle adó a lakosságot és az üzleti vállalkozásokat egyaránt érinti. Luxusadót kell fizetni a 2500 köbcentiméter feletti autókra, méghozzá nem is keveset, ezért sokan fillérekért akarnak megválni néhány éves autójuktól. Ugyanez mondható el a lakásokról is, az ingatlanadó ugyanis öt euró/négyzetméter/év, ami európai viszonylatban is magas. A görögök tehát kénytelenek eladni ingatlanjaikat, mert nem tudják fizetni a magas adókat. Ennek eredményeképpen külföldiek vásárolják fel a görög ingatlanokat. Az átlagbér 1200 euróról lezuhant 700 euróra, az életszínvonal ekkora csökkenése megviseli az embereket. Ugyanakkor a vállalkozásokat terhelő adók is kimondottan magasak. A bevétel 29–33%-át be kell az államnak fizetni, még erre jön egy külön üzleti adó: egységenként 1500 eurót kell évente fizetniük az üzlettulajdonosoknak.