Mint elmondta, 31 éves kutatómunkába telt, és 200 ember munkájának köszönhető, hogy megtalálták az összeköttetést a barlangrendszerek között.

A ma már 28,6 kilométerhosszában ismert barlangrendszer első része a Pál-völgyi- kőfejtő legmagasabb pontján nyíló Harcsaszájú barlang lehetett a múlt század legelső éveiben.

A Pál-völgyi barlang első szakasza kőbányászat közben 1904-ben nyílt meg. További feltárásokra évtizedekig vártak, a múlt század harmincas éveiben egyre több kisebb üreget találtak a Mátyás-hegyi-kőfejtőben. A barlang hossza az ezredfordulóra meghaladta az 5,1 kilométert. A nyolcvanas évek végén újra indultak a kutatások, amelynek eredményeként 1994-ben a Jubileumi-szakasz fedezték fel.

Több felfedezés után a kutatások arra irányultak, hogy a Mátyás-hegyi Pálvölgyi- barlang alkotta rendszert hogyan lehetne összekötni a Hideg-lyuk - Harcsaszájú- barlang rendszerével. A Pál-völgyi és a Mátyás-hegyi barlang között 2001 végén találták meg az összeköttetést.

A barlangok közötti összeköttetéseket a járatok végpontjaiban összegyűlt törmelék eltávolításával nyitják meg a barlangászok, tehát nem mesterséges feltárásokat végeznek, hanem már meglévő, de eltömődött járatokat tisztítanak meg.

Hamarosan sikerült az áttörés a Harcsaszájú-barlangban és a szomszédos Hideg-lyukban is, 2010 tavaszán pedig felfedezték a két barlang közti összekötő járatot, amelynek feltárása december 11-én eredménnyel járt, így létrejött Magyarország leghosszabb barlangrendszere.

A kutatók biztosak benne, hogy a területen még sok-sok kilométernyi, eleddig ismeretlen járat vár felfedezésre.