Magyarországon a utóbbi hónapokban több szálloda működése is ellehetetlenült. A bajba került hotelek egy része kilátástalan helyzetét annak tulajdonítja, hogy bankja minden forrást elzárt előle, írja a Napi Gazdaság híre alapján az Index. A különböző híradások alapján jól látszik, hogy igyekszik menekülni erről a területről a CIB, és az előző évi eredményekről tartott tájékoztatón az MKB elnök-vezérigazgatója, Erdei Tamás is elismerte, a projektfinanszírozást háttérbe szorítják − akár az ilyen ügyletek leépítésével is.

A banknál most a Napi érdeklődésére azt hangsúlyozták, hogy bár a finanszírozási keretek jócskán szűkültek, jellemzően az új beruházások kapnak a korábbinál nehezebben hitelt a bankoktól. Szavaikból kiderült, hogy új kölcsönt szinte egyáltalán nem hajlandóak megítélni, de a bajba kerülő adósok hiteleinek átstrukturálása szóba jöhet.

Jelenleg nemcsak azok a szállodák vannak nehéz helyzetben, amelyek nem kellően átgondolt üzleti koncepció alapján épültek, az egyébként jól működő létesítmények jövedelmezősége is jelentősen visszaesett − mondták el az UniCreditnél. A törlesztési problémákkal küzdő hotelek közül viszont csak azok számíthatnak arra, hogy bankjuk kész átalakítani a jelenleg fennálló projektfinanszírozási struktúrákat, illetve fenntartani a válság hatására korábban adott kedvezményeket, amelyek a finanszírozó hitelintézettel közösen vizsgálják felül üzleti modelljüket és kísérik szoros figyelemmel annak megvalósulását, továbbá megalapozott, megvalósítható jövőképet dolgoznak ki.

A pénzintézeti segítség fontos feltétele még, hogy hosszú távon a projektnek legyen stabilizálódási potenciálja, és legyen olyan belátható forgatókönyv, amely alapján a hitel is megtérül, párhuzamosan az üzemeltetés növekvő eredményességével. A Raiffeisennél is teljes együttműködést várnak el, és ők is elengedhetetlennek tartják, hogy a változtatásokkal hosszú távon fenntartható (fizetőképes) pályára legyen állítható a szálloda. Ellenkező esetben − tették hozzá − a bankok rákényszerülnek a biztosítékok érvényesítésére.

Az OTP kiemelte, hogy a válságot megelőzően is óvatos hitelkihelyezési stratégiájának köszönhetően a finanszírozási portfólióban lévő szállodák − bár a korábbi évekhez képest alacsonyabb profitabilitás mellett − továbbra is kielégítően üzemelnek, az adósságszolgálat teljesítése sehol nem okozott kezelhetetlen problémát. Azt, hogy a legnagyobb magyar bank elégedett szállodai portfóliójával, leginkább talán az jelzi, hogy még kiegészítő kölcsönt is hajlandóak voltak folyósítani. Erre azonban csak a kiemelkedően teljesítő hoteleknél, jól alátámasztott további megtérülési mutatók esetén és legfeljebb a kisebb (például a szolgáltatások fejlesztésére irányuló) beruházásoknál kerülhetett sor.

A szállodai és vendéglátó-ipari hitelek csaknem 20 százaléka volt tíz évvel ezelőtt éven belüli (tehát tulajdonképpen működési) kölcsön. Az ágazattól azonban már a válság előtt is azt várták el a bankok, hogy likviditásának napi biztosítását elsősorban maga oldja meg − derül ki az MNB adatait elemezve. A múlt év végén a banki hitelállomány kilenc százalékát sem tették ki a rövid futamidejű kölcsönök.

A Raiffeisennél elmondták: a szállodák finanszírozása − tekintettel a viszonylag magas fix működési költségarányra − a ingatlanfinanszírozáson belül (kiemelten a bérletidíj-bevételen alapuló finanszírozásokhoz viszonyítva) mindig is a kockázatosabbak közé tartozott, mert a bevétel volatilitásánál jóval nagyobb a különböző szintű profitok hektikussága. Az MKB szerint a kiadottságok és árak csökkentek az utóbbi években, ami alapjában módosítja a megtérülési kockázatokat és a futamidőt.

A helyzet más vonatkozásban is sajátos. A sokszor devizában képződő bevételek miatt ugyanis a hitelek jóval kisebb arányát adták forintkölcsönök az átlagosnál. A különbség azonban mostanra kirívóvá vált. A forint erősödése enyhíthet az adósságszolgálaton, viszont alaposan megnyirbálhatja a bevételeket. Szerencsétlen esetben (eltérő devizanemnél) pedig a kedvezőtlen hatás jóval erősebb is lehet.