A kérdés valóban ez: Hollókő örök? Igen a válasz, ha az elődök nyomdokain járva, sikerül megőrizni a világörökség-település élő hagyományait. Ez a munka nem állhat meg ma sem, komplex módon kell bevonni az építészt, a kutatót és a kivitelezőt, és erre van is esély, hiszen, ahogy Szabó Csaba polgármester úr jelezte is, sikerült megállapodniuk a kormányzattal, hogy egy építészt foglalkoztassanak. Ez az a hely, ahol ma sem hellóval köszönnek az emberek, hogy csak egyet idézzünk azon hagyományok közül, amelyek méltón igazolják Hollókő 25 éves világörökségi múltját, amelyet a budai látképpel egy időben nyert el.
A negyven éve védelem alatt álló, az ötvenes években még igencsak elmaradott falu a műemlékesek kísérleti terepe volt tulajdonképpen, és az első igazán nemzetközi rangú példája a hazai értékmegőrzésnek. A könyv egy alapos nemzetközi kitekintést is nyújt a hasonló falu-világörökségek körében végzett tanulmányában; megtudhatjuk, hogyan is folyik ez a munka akár a távoli Kínában. A világörökség-címre történő előterjesztési dokumentáció e kötet végén tanulmányozható először magyar nyelven, de ahogy Antal Anna és Kovács Dezső, a tanulmány-kötet szerkesztői is utaltak erre, céljuk a 2012-ben a legszebb magyar falu történetébe való lehető legteljesebb betekintés. Az eredeti dokumentumokkal, tervekkel, tanulmányokkal összeállított mű szakmailag igen sokrétűen összeállított fejezeteiben megszólal Piroska néni és a falubeliek is. Nem pusztán bemutat, ábrázol, de elgondolkodtat és vitára inspirál.
