ht Az idei hét egyik nagy kér­dé­se: csök­ken­tik vagy eme­lik a re­pü­lő­je­gyek árát? Egye­sek sze­rint a biz­ton­sá­gi fej­lesz­tés, az olaj­ár emel­ke­dé­se in­do­kol­ja a 20-30 szá­za­lé­kos eme­lést. Egy má­sik vé­le­mény sze­rint az árak csök­ken­ni fog­nak, a Bri­tish Airways ke­res­ke­del­mi igaz­ga­tó­ja azt mond­ta, az Öböl-há­bo­rú után sem ug­rot­tak meg az árak. Ma­ga mi­re szá­mít?

– Az ár­csök­ke­nés irá­nyá­ba mu­tat­hat az, hogy a ter­ror­tá­ma­dás ürü­gyén meg tud­tak vál­ni a fö­lös­le­ges mun­ka­erő­től, amit a szak­szer­ve­ze­tek ke­mény­sé­ge mi­att nem tud­tak ed­dig le­épí­te­ni. Ugyan­ak­kor a biz­ton­sá­gi in­téz­ke­dé­sek meg­szi­go­rí­tá­sá­nak ár­fel­haj­tó ha­tá­sa van, ezt bi­zo­nyít­ja a Luft­han­sa be­je­len­té­se az ár­eme­lés­ről. A lé­nyeg, hogy az em­lí­tett két té­nye­ző ere­dő­je ha­tá­roz­za meg az ára­kat. Sze­rin­tem a re­pü­lő­je­gyek ára nem vál­to­zik ér­dem­ben. Ha há­bo­rú lesz, az érin­te­ni fog­ja a sza­úd-ará­bi­ai tá­masz­pon­to­kat is, en­nek ár­fel­haj­tó ha­tá­sa mi­att drá­gul az olaj.

ht Ame­ri­ká­ban a lé­gi­tár­sa­ság­ok ál­la­mi se­gít­sé­get kér­nek a vesz­te­sé­gek le­fa­ra­gá­sá­hoz, a Continental Airlines ti­zen­két­ezer dol­go­zó­já­tól vá­lik meg, a hos­­szú tá­vú já­ra­tok szá­mát is ti­zen­két szá­za­lék­kal csök­ken­ti, a Nortwest Airlines húsz szá­za­lék­kal fa­rag­ja le a já­ra­tok szá­mát.

– Tá­mo­ga­tást biz­tos, hogy fog­nak kap­ni, ha kell, bí­ró­ság előtt is ér­vé­nye­sít­he­tik kö­ve­te­lé­se­i­ket. A ver­seny vi­szont Ame­ri­ká­ban el­to­lód­hat az al­ter­na­tív köz­le­ke­dé­si esz­kö­zök irá­nyá­ba.

ht Elem­zők be­bi­zo­nyí­tot­ták: há­bo­rú után har­minc szá­za­lék­kal is emel­ked­het a rész­vé­nyek ára, volt már er­re több­ször pél­da. Bé­ke ese­tén négy szá­za­lék­nál ma­ga­sabb emel­ke­dés­re nem szá­mít­hat­nak.

– Ez a spe­ku­lá­ció egyet­len cég­nek sem ér­de­ke, leg­fel­jebb csak a be­fek­te­tők egy kö­ré­nek.
A lé­gi­tár­sa­ság­ok egy ré­sze ös­­sze is omol­hat, vagy fel­vá­sár­lás ál­do­za­ta le­het. Mind­ez nagy­ban függ a vis­­sza­vá­gás­tól; ha ez el­hú­zó­dik, mint ahogy Bush el­nök ígér­te, az jó a ha­diipar­nak. Va­ló­szí­nű­sí­tem, hogy er­re lesz­nek ter­ro­ris­ta vá­la­szok, mert a ter­ro­riz­mus el­le­ni há­bo­rút a ter­ro­ris­ták sem fog­ják tét­le­nül néz­ni. Ami na­gyon ros­­szat ten­ne a tu­riz­mus­nak és a lé­gi for­ga­lom­nak is, dol­lármil­li­ár­do­kat buk­nak majd el, ha nem le­het lát­ni egy ilyen konf­lik­tus vé­gét. Az ame­ri­kai lé­gi­tár­sa­ság­ok tő­ke­erő­seb­bek, az össze­ol­va­dás Eu­ró­pát sem ke­rü­li el, ed­dig is vol­tak nem­zet­kö­zi lé­gi utaz­ta­tá­si szö­vet­sé­gek, ezek meg­erő­söd­het­nek, és ez fel­vá­sár­lá­sok­kal, ösz­­sze­ol­va­dá­sok­kal is pá­ro­sul­hat.

ht A ta­va­lyi év ked­ve­zett az an­go­lok­nak és ame­ri­ka­i­ak­nak, a gyen­ge euró mi­att nőt a va­lu­tá­juk vá­sár­ló­ere­je, töb­bet utaz­tak. Ez most meg­for­dul­hat? A yen na­gyon meg­erő­sö­dött a dol­lár­ral szem­ben.

– Meg­for­dul­hat, elem­zők már évek óta ar­ra szá­mí­ta­nak, és min­den fél­éves elő­re­jel­zés­ben azt ír­ják: most fog erő­söd­ni az euró a dol­lár­ral szem­ben. A ja­pán tu­ris­ták ed­dig is a leg­köl­te­ke­zőb­bek kö­zé tar­toz­tak, ami a ja­pán gaz­da­ság­nak azért nem jó, mert a bel­föl­di tu­riz­must akar­ták erő­sí­te­ni, az erős yen pe­dig a ki­uta­zás­hoz csi­nál ked­vet. Az ár­fo­lyam in­ga­do­zá­sa nem tesz jót a tu­riz­mus­nak, mert az árfolyam-biztosításnak je­len­tős költ­sé­ge van, ez el­vi­he­ti az éves pro­fit fe­lét is. Az ame­ri­kai tu­ris­ták fél­ni fog­nak, Ma­gyar­or­szá­gon a szál­lás­he­lyek ven­dé­gei kö­zött 5-7 szá­za­lék az ará­nyuk, a négy- és öt­csil­la­gos szál­lo­dák­nak ez je­len­tős be­vé­tel­ki­esést okoz­hat.

ht Csök­ken­tet­ték a ka­ma­to­kat, az USA-ban 3,5 szá­za­lék­ról 3 szá­za­lék­ra, Ja­pán­ban 0,25-ről 0,1 szá­za­lék­ra, az Eu­ró­pai Uni­ó­ban 4,25-ről 3,75 szá­za­lék­ra. Ez hat a tu­riz­mus­ra?

– Mér­sék­li a meg­ta­ka­rí­tá­si ked­vet, te­hát töb­ben fog­nak utaz­ni.

ht Ki fog ürül­ni va­la­me­lyik ten­ger­part? Volt er­re pél­da Tö­rök­or­szág­ban, Egyip­tom­ban, Iz­ra­el­ben.

– A Föld­kö­zi-ten­ger dé­li–ke­le­ti part­jai és a flo­ri­dai stran­dok.

ht Élén­kül­het-e a ma­gyar bel­föl­di tu­riz­mus?

– A Ma­lév ki fog­ja hasz­nál­ni a le­he­tő­sé­get az ár­eme­lés­re, ám ez je­lent­he­ti a cég vé­gé­hez va­ló kö­ze­le­dést is, mert nem biz­tos, hogy el­vi­se­li a kö­zön­ség. Le­het, hogy fel­vá­sá­rol­ják a Ma­lé­vet, vagy be­ol­vad egy tő­ke­erős cég­be, és vég­re talp­ra áll­hat a ma­gyar lé­gi­tár­sa­ság.

ht Van tő­ke­erős lé­gi­tár­sa­ság most a vi­lá­gon?

– Tőkeerősebb. A Ba­la­ton és a hor­vát ten­ger­part irán­ti ke­res­let élén­kül­het.