Ifa-helyzet a fővárosban

Az idei évtől lehetőségük nyílt a budapesti kerületeknek önállóan meghatározni az idegenforgalmi adó (ifa) mértékét, és azt beszedni. Miután több mint fél éve működik az új rendszer, kíváncsiak voltunk rá, melyik önkormányzat mennyire elégedett a döntésével, és hosszabb távon is az önállóságot választja-e.

Az új lehetőséggel a kerületeknek körülbelül a fele élt: elsősorban a turizmus szempontjából fontosabb belvárosi önkormányzatok. A többiek, például Kispest vagy Pestlőrinc, maradtak a korábbi rendszernél, vagyis ezekben a kerületekben az idén is főváros határozza meg, veti ki, szedi be az ifát, majd osztja szét közöttük a forrásmegosztás keretében.

Terézváros: terv túlteljesítve!

A VI. kerület alpolgármestere, Óvári Gyula kérdésünkre elmondta, hogy az ifa-bevétel Terézvárosban az önkormányzat év eleji kalkulációja szerint alakul, az adó összege az első félévi adatok szerint 62 millió 800 ezer forint, ami a tervezett összeg 96 százaléka. Ehhez járul az állami kiegészítés, amely minden beszedett 1 forint után 1,50 forint. Az önkormányzat 320 millió forint éves bevételre számít ebből az adónemből. Összehasonlításképpen: tavaly a főváros által beszedett idegenforgalmi adóból 39 millió folyt be a terézvárosi önkormányzathoz. A kerület várhatóan jövőre is maga szedi be az ifát, de ősszel módosítja rendeletét, és az idei egy vendégéjszakára számított 431 forint helyett a szállásdíj négy százalékában határozzák meg az adó mértékét. Idén turisztikai marketingpályázatot hirdetett a terézvárosi önkormányzat, erre a célra 25 millió forint keretösszeget különítettek el. A szállásadók négyhavonta pályázhatnak a meghirdetett összegre azzal a feltétellel, hogy időben befizetik az ifát és az építményadót. Ha jövőre létrejön a fővárosi turisztikai marketingalap, a kerület is hozzájárul az alap feltöltéséhez – hangsúlyozta az alpolgármester.

Józsefváros: a várakozásoknak megfelelően

A VIII. kerületben a várakozásnak megfelelően alakult az ifából származó bevétel – tudtuk meg Egry Attila gazdasági ügyekért felelős alpolgármestertől. „Úgy számítottuk ki ezt az összeget, hogy ne emelje meg jelentősen a szállodai árakat, de a kerületnek is legyen belőle haszna – mindez nagyon fontos, hiszen Józsefvárosban számos területen van szükség a turizmust is fellendítő fejlesztésekre, amelyeket például az idegenforgalmi adóból befolyó összegekből tudunk megvalósítani. 2011 első fél évében Józsefváros idegenforgalmiadó-bevétele normatívával együtt 150 millió forint. Az adót a kerület fejlesztésére fordítjuk, egy részéből 30 millió forintos turisztikai alapot hoztunk létre, amelyet a turizmus élénkítésére fordítuk – például marketingre, turisztikai eseményekre, rendezvényekre, kiállításokra –, ennek forrásaira a helyi szálláshelyek is pályázhatnak. Fontos, hogy a turizmusra költsük ezt az adóbevételt, hiszen Józsefváros belvárosi kerület, ahol naponta több ezer turista fordul meg – elég a Nemzeti Múzeumra, az ötvenhatos helyszínekre vagy a Blaha Lujza térre gondolni, nem beszélve a több tucat szálláshelyről” – hangsúlyozta az alpolgármester.

Hogy jövőre maradnak-e az önállóságnál, még nem dőlt el, de az adó mértékén nem kívánnak változtatni. A kerület folyamatosan egyeztet a témában a fővárossal, illetve a többi kerülettel. „Az önkormányzatnak saját turisztikai koncepciója van, amelyet egyedül is meg tud valósítani, de ha létrejön a fővárosi egység, az további előnyöket jelent Józsefvárosnak” – tette hozzá Egry Attila.

A kerület az elfogadott városfejlesztési koncepcióban támogatandó célként jelölte meg a turizmust. „A kerület adottságai alapján kitűnő lehetőséget rejt mind a külföldi, mind a hazai turizmus szempontjából. Kis túlzással mondhatjuk, hogy itt van minden, ami nemzeti. A Nemzeti Múzeum mellett a Nemzeti Filmszínház, a Nemzeti Sírkert, a nemzet rádiója, számos múzeum, a Pál utcai fiúk helyszínei vagy éppen az Orczy park. Célunk, hogy ezeket a kincseket megismertessük a turistákkal. Ezzel javulhatna Józsefváros megítélése, segítene a helyi vállalkozásoknak, összességében serkentené a kerület életét, megélhetését” – összegezte álláspontját Egry Attila.

Csalódás Kőbányán

A X. kerületben messze a tervezett alatt teljesült az idegenforgalmi adóból származó bevétel. Az indokát egyelőre nem tudják, mivel a vendégéjszakák számának alakulása (KSH-adatok) nem indokolja a csökkenést. Csupán 4 337 000 forint folyt be az éves szinten a tervezett 90 000 000-ból. A kerület jövőre is önállóan kívánja beszedni az idegenforgalmi adót. „Nincs értelme visszatérni, mivel a nagy kerületek nem térnek vissza, mert ők jól járnak” – közölte kérdésünkre Jankovich Tibor, a Kőbányai Önkormányzat polgármesteri kabinetjének munkatársa.

Minden a terv szerint a II. kerületben

„Az idegenforgalmi adóból származó bevételeink a várakozásainknak megfelelően alakulnak, eddig 17 133 000 forint adóbevétel teljesült, vagyis az éves terv ötven százaléka. E bevételeket, csakúgy mint a helyi adóbevételeket, jogszabályi kötöttség nélkül lehet felhasználni, tehát a helyi adórendeletünkben sem határoztunk meg olyan célokat, amelyeket kizárólag e bevételből finanszíroznánk. Terveink szerint az elkövetkezendő időkben is az önálló adómegállapítási jogunkkal kívánunk élni ezen adónem vonatkozásban. A jövőre vonatkozó – esetleges – adómérték változása adópolitikai kérdés, amely elsősorban az Országgyűlés, másodsorban a helyi önkormányzat képviselőtestületének a hatáskörébe tartozik, így erre vonatkozóan érdemi információval jelenleg nem tudunk szolgálni” – hangsúlyozta megkeresésünkre dr. Radácsi Zsuzsanna, a jegyzői titkárság vezetője a II. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalából.

Budavár: még gyűjtik a tapasztalatokat

„A 2011. évre tervezett 120 millió forint közel fele, 57,6 millió forint bevételünk származott az év első fél évében az idegenforgalmi adóból. Ha a jelenlegi jogszabályi környezet fennmarad, minden bizonnyal jövőre is az önállóság mellett maradunk. Hogy emeljük-e az ifa mértékét jövőre? Egyelőre ez a kérdés nem került napirendre, magunk is gyűjtjük az adatokat, tapasztalatokat az első fél év alapján” – tudtuk meg Blázsovics Líviától, a Budavári Önkormányzat polgármesteri kabinetjének munkatársától.

Egységes fővárosi szabályozást támogatna Ferencváros

„Az idegenforgalmiadó-bevétel 2011. évre tervezett előirányzata 55 690 000 forint, ebből 2011. július 31-ig 34 502 110 forint folyt be az önkormányzat költségvetésébe, ami időarányosan 62%-os teljesítettséget jelent. Év végéig várhatóan az előirányzat teljesítésre kerül, bár az idei időjárás nem kényeztette el a szállásadókat” – kaptuk a választ kérdéseinkre a ferencvárosi önkormányzat adóhatóságától. „2011-ben még nincs elkülönített célú felhasználása az ifa-bevételnek. Célunk, hogy a bevétel felhasználása jórészt a turizmussal kapcsolatos fejlesztéseket szolgálja” – mondták.

A jövőre vonatkozó kérdésünkre komplett helyzetértékeléssel felérő választ kaptunk a kerület illetékeseitől: „A 2011. év elején az Országgyűlés sport- és turizmusbizottsága a Magyar Turizmus Zrt. bevonásával kezdeményezte Budapest főváros területén a kerületek adóztatási szabályozásának összehangolását oly módon, hogy a kerületek az idegenforgalmi adó alapját egységesen a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíjban, valamint az adó mértékét egységesen az adóalap négy százalékában határoznák meg. Ennek megvalósítása a 2011-ben nem lehetséges a kerületünkben, mivel az adó alapja a vendégéjszaka, valamint az adó mértéke háromszáz forint, ami eltér a korábbi években alkalmazott fővárosi adóalaptól és adómértéktől. Meg kell említeni azt is, hogy 12 kerület átvette a fővárostól az idegenforgalmi adót, illetve önállóan vezette azt be. Összességében 15 kerületben a hatályos adómérték és adóalap megegyezik a 2010. évben a főváros által alkalmazottal, míg négy kerület megemelte 4%-ra, valamint négy kerület eltérő adóalapot és adómértéket vezetett be, ebből kettő 300 Ft/vendégéjszakát, míg kettő 431 Ft/vendégéjszakát.

Az egységes adókivetési gyakorlat kialakítása szükséges és célszerű lehet, mivel egyrészt megszüntetné Budapesten a 2011. év széttöredezett, eltérő adóalapon, illetve eltérő mértékben megvalósult kerületi adóztatási rendszerét, másrészt a szállásadóknak mint az adó beszedésére kötelezetteknek is kiszámíthatóságot, hosszú távra történő stabil árkalkulációt tenne lehetővé, valamint nem utolsósorban Budapest turizmusának fellendülését eredményezné. A Ferencvárosi Önkormányzat részéről adópolitikai szempontok alapján nincs akadálya a jelenleg hatályos, idegenforgalmi adóról szóló rendelet módosításának, azonban ez kerületünkben mind az adóalap, mind az adómérték tekintetében változtatást igényel, ami jelentős gazdasági hatással lehet a kerületünkben üzemelő szállásadókra. Az adózói terhek növelése kiszámítható ütemben kell, hogy megvalósuljon, főleg az e területen érintett szállásadói kör tekintetében, amely már az adóév előtt kiajánlja, illetve előre leköti szolgáltatásait. Fentiek alapján a Budapest főváros területén kialakítandó egységes adóztatási rendszer kidolgozásához szükséges a huszonhárom kerületi önkormányzat, valamint a fővárosi önkormányzat szakmai egyeztetése a hatályos rendeletek módosítása, összehangolása kapcsán. Az összehangolt, hosszú távra szóló koncepció kidolgozásakor mindenképp érdemes és szükséges figyelembe venni a Magyar Szállodaszövetség, valamint a hatályos törvényi szabályozás alapján az adó beszedésére kötelezett szállásadók szakmai álláspontját is. Ezen egyeztetési folyamat eredményeként születhetne meg Budapest főváros területén olyan egységes idegenforgalmiadókivetési koncepció, amely hosszú távon, stabilan, kiszámítható módon szolgálja a fővárosi turizmus fellendítését, a szállásadók, valamint a kerületi önkormányzatok érdekeit” – összegezte a helyzetet Ferencváros adóhatósága.

Kedvező pozícióban Erzsébetváros

Erzsébetvárosban számos szálloda, panzió található. Ebből kiindulva határozott úgy a képviselő- testület, hogy a korábbi, fővárosi „visszaosztáshoz” képest kedvezőbb pozíciót érünk el az idegenforgalmi adó kerületi bevezetésével – közölte kérdésünkre dr. Vető Marietta, Erzsébetváros Önkormányzatának kabinetvezetője. Az önkormányzat 2011. évi költségvetési rendelete idegenforgalmi adó címén 140 millió forint bevételi előirányzatot tartalmaz. Tapasztalati adatok hiányában a kerületi szállodáktól kértünk információt arról, hogy korábban éves szinten mennyi adót fizettek a fővárosnak. Ezen adatok ismeretében óvatos becsléssel terveztünk. 2010-ben a fővárosi önkormányzat idegenforgalmi adó jogcímén a forrásmegosztás keretében 53 897 000 forintot utalt át Erzsébetvárosnak. 2011. első fél évében az idegenforgalmi adóról szóló, 32/2010. (XII. 31.) önkormányzati rendeletünk alapján 66 197 000 forint, 2011. július 31-ig már 83 824 000 Ft adóbevételt értünk el.

Természetesen az adóbevétel egy részét kizárólag turizmussal kapcsolatos célokra kívánjuk fordítani – vagy közvetlenül, vagy oly módon, hogy egy erre hivatott nonprofit szervezetnek adjuk át az e célra szánt összeget. A bevétel többi részét is oly módon kívánjuk felhasználni, hogy közvetetten az idegenforgalmi célokat is szolgáljuk. A turizmus érdekében – és természetesen a helyi lakosok érdekében is – fokozott erőfeszítéseket teszünk a köztisztaság javítása, illetve a köz – vagyis a közterületek – tisztaságának eléréséért. Új lendületet vettünk a parkok, zöldfelületek felújítása, gondozása tekintetében is. Új célként fogalmazta meg a képviselő-testület a parkosított terület nagyságának növelését. A képviselő-testület folytatni kívánja a közterületek felújítását, így újabb utcák, terek kapnak esztétikus burkolatot. Vegyes rendeltetésű, csillapított forgalmú belvárosi utcákat tervezünk az ittlakók és az idelátogatók érdekeit előtérbe helyezve az úgynevezett átmenőforgalmi funkcióval szemben. Olyan új képet kíván az önkormányzat kialakítani, hogy az emberek kényelmesen sétálhassanak, kevesebb gépjármű használja a hangulatos, belvárosi szűk kis utcákat, ahol a kávézó, nézelődő, padokon üldögélő emberek kellemesen tölthetik el a szabadidejüket. Az első fél év tapasztalatai azt mutatják, hogy Erzsébetváros érdeke a helyben beszedett idegenforgalmiadó-bevétel megtartása. Ezt indokolják azok a célkitűzések is, amelyeket az előző pontban vázoltunk. A helyi rendelet – 32/2010. (XII. 31.) – alapján az adó mértéke minden megkezdett vendégéjszaka szállásdíjának 3%-a, amely megegyezik a fővárosi önkormányzat által kiszabott adómértékkel. A helyi adókról szóló, 1990. évi C. törvény 33. § b) pontja alapján a maximálisan kivethető mérték 4%. Mérlegelés tárgyát képezi az adóemelés a tekintetben, hogy ha a képviselő-testület döntene a 2012-től 4%-os adómértékről, akkor ebből minimum 1%-ot kizárólag turisztikai célokra forgathatnánk vissza. Az erről szóló döntésnek 2011 végéig kellene megszületnie. Más szempontok szerint is megfontolandó az adó mértékének rendezése: 2010 végéig a főváros tekintetében egységes mértékű volt az idegenforgalmi adó. A turizmuságazat szereplői számára kedvezőbb lenne a főváros tekintetében egységes idegenforgalmiadó-mérték. Ehhez alapvetően a fővárosi önkormányzatok egyetértése szükséges – fogalmazott dr. Vető Marietta.

Utcákat szépítenek az ifából Angyalföldön

Az idegenforgalmi adó 2011. évi bevételi előirányzata 140 millió forint, a teljesítés 2011. augusztus. 10-ig 53 millió forint volt. A turisták által is szívesen megtekintett helyszínek kialakítását, fejlesztését, megújítását célozza a bevétel. Ezek közül is kiemelném a kerékpárutak, kerékpártámaszok, szökőkutak (évente egy épül), új díszburkolatok (Hollán Ernő utca, Ditrói Mór utca) építését. Ugyancsak idetartozónak gondoljuk a virágos balkon, utca, ház költségeihez a hozzájárulást. Ez a bevétel hozzásegíthet beruházásokhoz kapcsolódó zöldterületek, valamint fás területek fejlesztéséhez. A 2012. év vonatkozásában is az idegenforgalmi adó saját hatáskörben való működtetését tervezzük, a jelenlegi 4%-os adómérték csökkentését nem tervezzük – közölte kérdésünkre Gellért Lajos, a XIII. kerület sajtóreferense.

Óbuda turizmusfejlesztési törekvései

Előre kell bocsátani, hogy a látványos turisztikai infrastrukturális beruházások a rómaiparti árvízvédelem megnyugtató kiépítésével indulhatnak csak meg Óbuda Duna-parti térségében. Itt található ugyanis Budapest leghosszabb, szabadidős, vízi sportokra és kerékpározásra is alkalmas, szabadon megközelíthető partszakasza. Régi tapasztalat, hogy a külföldi vendég nem megy be olyan étterembe, vendéglőbe, kávézóba, ahol nincsenek „helyiek”. Ők tudják a legjobban, hogy melyik a „jó hely”. Elsődleges cél tehát a helyi lakosok, a belföldi vendégek megmozdítása a kellemes környezet kialakítása által.

Ezt a célt szolgálja a Promenád program első fejlesztési ütemének megvalósítása, a Bécsi út–Lajos utca–Szépvölgyi út, Nagyszombat utca közötti terület városrész-rehabilitációja. Ennek megvalósítására közel 600 millió forint támogatást nyert az önkormányzat, amelynek megvalósításához komoly önerőt is biztosítani kell.

Elkészült és a Sziget Fesztiválon debütált a kerület iPhone-ra fejlesztett turisztikai GPS-e, amely angol nyelven is ingyenesen érhető el. Jövőre az iPados verzió is hozzáférhető lesz. További figyelmet és gondoskodást igényelnének a területen feltárt római kori műemlékek, a két amfiteátrum és az aquincumi romok, amelyek díszkivilágítása ugyancsak a közeljövőben megvalósítandó projektek között szerepel. Van tehát bőven helye minden fillérnek, amelyre turisztikai adó formájában szert tehet az önkormányzat. Ennek ösztönzése érdekében támogat és létre is hoz olyan turisztikai attrakciókat, mint az Óbudai Nyár vagy az Advent Óbudán rendezvények, amelyek színvonalas szórakozást nyújtanak bel- és külföldi látogatóknak – közölte kérdésünkre Baumann Irén, a III. kerület turisztikai tanácsnoka.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet”

Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet” 

Idei Klasszis TopDesign versenyünkre készülve folytatjuk a 2023. évi Klasszis TopDesign verseny legemlékezetesebb mozzanatainak, szereplőinek bemutatását.
Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.