Tunsgram Volfrámlámpa
(Faragó Géza, 1912)
A mai napi az egyik legtöbbet idézett magyar plakát Faragó Géza grafikusművész 1914-ig több verzióban is elkészült alkotása.
Flóra
(1920-as évek)
A kor stilizált, divatos háziasszonya egy jó nagy kosár mosnivalóval.
A cigarettázó nő
(1920-as évek végétől)
Mintha Móricz Rokonokjából előlépő Magdaléna lenne, a végzet asszonya alapvetően határozta meg a férfiak szexuális fantáziáját egészen a háború kitöréséig. Plakátokon ismert a Modiano-nő (Klaudinyi László, 1932), de csúcspontja természetesen Karády Katalin cigarettázó alakja és az 1942-es Hamvadó cigarettavég.
A traktoros lány
(’40-es évek végétől)
A második világháború után a szocialista nőtípus egyik ikonikus megjelenítése plakáton, filmben, híradóban, címlapokon. A dolgozó lány mellett a kalászgyűjtő asszony és az izmos gyári munkásasszonnyal vetekedő ikonográfiai típus, több tudományos értekezés megihletője.
Az esernyő öltöztet
(Kemény György, 1969)
Egy kor emblematikus, a fiatal értelmiségre óriási hatást gyakorló botrányplakátja, a szocialista erkölcsök kikezdője és megszentségtelenítője, számos hivatalos elítélő vélemény és betiltási szándék generátora.
Fabulon Ági
(Dr. Veress Gáborné, Sas István, 1970-es évek végétől)
Az első nemzetközi értelemben vett magyar brandinghez az első igazi magyar szupermodell, az azóta producernek álló Pakati Ági dukált. Két évtizeden át minden lehetséges pózban Pataki Ági nézett ki a férfiakra plakátról, sajtóhirdetésből, reklámszpotból.
Bíró Ica
(80-as évektől)
A törékenyebb alkatú Pataki Ági erőteljes ellentétpárja a nyolcvanas évektől kezdve Bíró Ica volt. Az egykor Metál Ladynek hívott, később fitneszguruvá előlépett üzletasszony megszámlálhatatlan szpotban, plakáton, címlapon szerepelt.
|
|
|
|
A kilencvenes évek magyar háziasszonya
Nem magyar találmány, de a multicégek betörésével nálunk is ellepte a televíziókat a konyhában, fürdőszobában teljesen tanácstalan, viszonylag közepesen öltözködő, szürke, aggodalmaskodó, karakter nélküli, fiatal háziasszonytípus (férfipárja a betűrt pólós/inges Cillit Lajos).
{youtube|id=SVgmSA3jClU}
Pepsi Kata
(BBDO, 1998)
Megannyi átirat, remix, mém alapja a szobába betoppanó Dobó Kata és a mondat: „Szia, Kata vagyok, van még egy Pepsid?”
{youtube|id=43vvV7ecOTM}
A Jakupcsek-Szulák tengely
(2000-es évek elejétől)
A médiában tudatos karriert kiépítő női médiaszemélyiségek egy idő után valahogy mindig a Danone-nál kötöttek ki, vélhetően azért, mert bár ismertek, mégis inkább az átlagnőket jelenítették meg a marketingesek szerint. Előbb Jakupcsek Gabriella, majd pedig Szulák Andrea képviselte a bifidusvonalat a médiában.
{youtube|id=z56qLCSYfOg}
{youtube|id=G_dJf2AKW0A}
Rosszabbul élünk nagymama
(Fidesz, 2006)
A 2006-os választások során feltűnt egy addig a reklámokból zömében kifelejtett célcsoport: a budai nyugdíjas. Minden idők választásainak legfontosabb női alakja.
Lelkes Emese
(Laboratory, 2007-2011)
A Stefanovics Angéla által parádésan alakított, a Budapest Bank érdekében mindenféle ötlettel előálló, de végtelenül butácska Emese a rendszerváltás reklámtörténetének egyik legfontosabb nőalakja. Az alakítás (ahogy a személyére épülő reklámok is) átütő, szórakoztató és maradandó volt.
{youtube|id=ItV-TOkr5qY}
Forrás: kreativ.hu
