Elkészült a Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció. Sínen van az ágazat?
A Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció két szempontból is fontos dokumentum. Egyrészt kitűzi az ágazat fejlesztésének középtávú céljait, megadva ezzel a 2014–2020-as uniós fejlesztési időszak stratégiai hátterét is, másrészt a régen várt ágazati törvény elfogadásának lesz az egyik alapdokumentuma. Fontos a turizmus résztvevőivel egyeztetnünk, melyek azok az irányok, amelyek a következő évek munkáját meghatározzák, ezért társadalmi egyeztetésre bocsátottuk az elkészült tervezetet. Nyitottan várjuk a piac észrevételeit a társadalmi egyeztetés során, hisz a koncepció meghatározza a célokat, a 2014–20-as időszak pályázati forrásait pedig ezek szolgálatába kell majd állítani. Kíváncsiak vagyunk a turizmusban és vendéglátásban dolgozók tapasztalataira abban is, hogy szerintük mi az, amit folytatnunk kellene korábbról, és mit kellene átdolgoznunk ahhoz, hogy hatékonyan szolgáljuk a versenyképességet. Minderre azért van szükségünk, hogy lássuk: az NTK-ban meghatározott célokat a 2014–20-as időszakban milyen eszközökkel lehet majd hatékonyan elérni.
Ezt segíti a meghirdetett központi e-mail cím, ahová a fejlesztési tervek és igények küldését várják?
Igen. A [email protected] címet azért hoztuk létre, hogy szakmaspecifikus hozzászólásokra adjunk lehetőséget. A bejövő javaslatokból le tudjuk szűrni, milyen típusú problémák vannak, amelyek megoldásra várnak. Mindennap érkeznek észrevételek, és határozottan állítom, hogy mindegyik értékes információkkal járul hozzá a munkánkhoz. Megoldásra is tesznek javaslatot, vagy egyszerű panaszládaként használják a lehetőséget? Minden levélíró egy jelenségre vagy egy adott problémára hívja fel a figyelmet. Ehhez vagy fűz javaslatot, vagy a segítségünket kéri a megoldásban. Nyilván vannak olyan gondok, amelyeket nem lehet csak a minisztériumon belül megoldani, és akkor járunk el helyesen, ha a megoldásokat is közösen találjuk ki. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nincsenek ötleteink, de azt is tudjuk, hogy mi csak a szakmai valóság egy szeletét látjuk, ezért nyilvánvaló, hogy a közös cél eléréséhez az utat közösen kell kijelölni. Ami a turizmusnak jó, az a kormányzatnak is jó. Ami a turizmuságazatnak jó, az a nemzetgazdaságnak is jó.
A turizmusfejlesztési koncepció tízéves időszakot ölel fel, a következő európai uniós költségvetés, amely részben a finanszírozást biztosítja, csak 2020-ig szól. Hogyan tudnak tervezni az azt követő időszakra?
A turizmusfejlesztési koncepció komplex, az ágazat fejlesztésének minden fontosabb területére kiterjedő tervezési dokumentum. Alapvetően arra a kérdésre válaszol, hogy hová akarunk eljutni tíz év múlva, és ehhez mit kell tennünk. A turizmus eredményességéhez hozzájárulnak az uniós forrásból megvalósuló fejlesztések, de ezek nem befolyásolják például a jogalkotási, adózási vagy éppen a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő kérdéseket, viszont a koncepcióban ezekkel is kell foglalkoznunk. Az uniós programok időtávja az EU-s költségvetési tervezéshez igazodik, ezért hét év. A koncepció pedig valamivel hosszabb időszakra, tíz évre tekint előre. Én ebben nem látok ellentmondást. A koncepció elfogadásával világos, jól látható, tiszta célok mentén haladhatunk, nem évről évre improvizálva, hanem hosszú távon gondolkodva. Ennek szellemében a Magyar Turizmus Zrt. sem csak éves tervet készít, hanem piacokra lebontott, hosszú távú stratégiát. Pontosan beazonosítják a küldőpiacokat, a célközönséget és azt is, hogy milyen úton érik el őket és csábítják vendégként hazánkba a rendelkezésre álló forrásokkal. A lényeg, hogy mindenki számára világossá tegyük, hová akarunk eljutni. A turizmus rendkívül érzékeny ágazat, amely egy pillanat alatt alapjaiban rendülhet meg külső esemény vagy nem várt belső gazdasági folyamat hatására. Olyan alapot kell létrehoznunk, amellyel rugalmasan tudunk helyzetekhez alkalmazkodni. Az irányok világosak: több vendéget szeretnénk jobb minőségben kiszolgálni, együttműködő intézményrendszert és kiszámítható forrásokat szeretnénk a turizmus mögé tenni. Úgy gondoljuk, hogy az oktatásnak is a vendéglátás változó igényeit, a kor aktuális elvárásait kell szolgálnia. Ezek általános érvényű célok.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közleményben javasolta a jövő évi költségvetésben tervezett turisztikai célelőirányzat felülvizsgálatát, illetve minimum az idei összegre való emelését.
Egy idei, évközi zárolás utáni bázison kellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak terveznie, nekünk pedig meg kell oldanunk, hogy ennek ellenére legyen elegendő forrása az MT Zrt.-nek. Én úgy gondolom, ez a kérdés rendeződik a költségvetés elfogadásáig.
Az MSZÉSZ lépéseket sürget annak támogatására is, hogy az egy kiadható szobára jutó árbevétel legalább az inflációt meghaladó mértékben emelkedve részben behozza az elmúlt hat évben elszenvedett veszteségeket.
A mi adataink szerint idén már öt százalékkal meghaladtuk a válság előtti Revpar-szintet, amit fontos eredménynek tartok. Ez azt mutatja, hogy lassan már nemcsak a vendégek és az általuk itt eltöltött éjszakák száma, de a bevételek és a kihasználtság is növekszik, javul. Emiatt mondom azt, hogy trendfordító év a 2013-as, és ideje, hogy higgyünk abban, hogy ez a folyamat folytatódik. Ennek megfelelően kell terveznünk, okosan és bölcsen. Pontosan tudjuk, mennyi dolgunk van még a versenyképesség javítása terén, a számbavétel az egyik legfontosabb célja az NTK-nak.
Az államtitkárság munkájában mekkora figyelmet kap a vendéglátás?
Kiemelt jelentőségű terület, hiszen vendéglátás nélkül nincs turizmus. Az utóbbi időszakban már több kérdésben is sikerült rendet tenni, és megnyílt a lehetőségünk, hogy további területek felé forduljunk. Nagy figyelmet szentelünk a szakképzésnek, hogy az iskolákból kikerülő diákok értékes munkaerőként lépjenek a piacra. Látható, hogy ez szolgálhatná jobban is a megfogalmazott céljainkat. A mi feladatunk, hogy összegyűjtsük és rendszerezzük az oktatást jellemző problémákat, és a társminisztériumokkal, államtitkárságokkal együtt vagy külön-külön megoldást találjunk ezekre.
Nem tartanak attól, hogy panaszirodává válik az államtitkárság?
Miért tartanánk? Hiszen ez is a dolgunk! Legfeljebb bizonyos esetekben azt mondjuk: ez nem a mi hatáskörünk, tessék valamelyik másik minisztériumhoz, államtitkársághoz fordulni. És persze vannak olyan problémák, amelyeket nem az államigazgatásnak kell megoldania. Nekünk is szövetségeseket kell találnunk, hogy előrejussunk, a szakmának itt vagyunk szövetségesnek mi. Azt is meg kell érteni, hogy ha valami nem működik, az nem azért van, mert valaki rosszat akar. Rengeteg probléma van, amelyet kezelni kell, de kell, hogy legyen a szakmában annyi érdekérvényesítő képesség, hogy megtalálja az utat hozzánk, rajtunk keresztül pedig a továbblépéshez.
Egy éve nevezték ki helyettes államtitkárnak. Elégedett azzal, amit az előzetes elképzeléseiből meg tudott valósítani?
Ez a munka nap mint nap türelemre tanít. Vannak témák, amelyekben szívesebben haladtam volna gyorsabban, de látom azt is, hogy időnként nem árt lassítani, mert annak eredményeképpen sokkal jobb megoldások születnek. Ugyanakkor az államigazgatásnak megvan a maga tempója, a kívülről néha felesleges köröknek tűnő történések értelmét csak belülről lehet igazán érzékelni. Rengeteget tanultam az eltelt egy évben, ahogy mondtam, a rendszer türelemre tanít, és időről időre bebizonyítja azt is, hogy igaza van… Az elmúlt egy év egyik legnagyobb eredményének tartom, hogy a Szép-kártya stabil és népszerű eleme lett a cafeteriarendszernek, egyre több munkáltató nyújtja, és egyre többen választják. Mára már 876 ezren rendelkeznek Szép-kártyával. Talán az az adat érzékelteti legszemléletesebben a sikerét, hogy a legforgalmasabb nyári hónapokban – júliusban és augusztusban – 544 ezren fizettek Szép-kártyával. Ez azt jelenti, hogy legalább egymillió ember nyaralását, pihenését, étkezését szolgálta a kártya. Csak ebben az évben már több mint 50 milliárd forintot költöttek el a kártyabirtokosok, ennyi pénz áramlott a mintegy 25 ezer turisztikai és vendéglátó-ipari vállalkozás elfogadóhelyhez. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a belföldi turizmus utóbbi években tapasztalt növekedése mögött a Szép-kártya áll. Ütemesen bővül a szálláshelyek tanúsító védjegy rendszere is, eddig 456 falusi szálláshely, 350 hotel, húsz magánszálláshely és 27 kemping és üdülőháztelep minősítése történt meg. Eredményeket hozott több kezdeményezésem, amelyben a szakmai szervezetekkel közösen fellépve igyekeztünk régebb óta fennálló problémákat megoldani. Ilyen volt például a bontott üvegek tárolásának kérdése, de ilyen az Artisjusszal történt megegyezés is, amelynek értelmében a vállalkozások kedvezőbb feltételekkel és újabb tehernövekedést elkerülve élhetnek a zenefelhasználás lehetőségével, hiszen a díjak két évre előre a 2013-as árszinten kerültek rögzítésre, míg a háttérjellegű élő zene után fizetendő összeg az eddiginek a felére csökkent. Sikerült rendezni a lovasszolgáltatásokról szóló rendeletet is, amelyben nagyon fontosnak tartom a lovakra vonatkozó minősítési rendszer kötelező bevezetését, valamint a fogyatékos embereknek nyújtott lovas terápia személyi feltételeinek rendezését. Komoly eredmény, hogy sok ügyben a közös gondolkodás elindult, és jó úton vagyunk ahhoz, hogy senki számára ne legyen kérdés, hogy a turisztikai szektor a magyar gazdaság kiemelt húzóágazata.
