A nemek közötti egyenlőtlenségek, valamint a női és férfi munkavállalókkal szembeni sztereotípiák folyamatos kihívást nyújtanak szinte az összes iparág vezetői számára. A probléma jelen van az úgynevezett fejlett demokráciákban, többek között az Európai Unióban is – állapítják meg a tanulmány készítői. Az emberek többsége még mindig úgy gondolja, hogy vannak tradicionális női és férfi szerepek. A munkaadók védelmében el kell ismerni, hogy statisztikai adatok is alátámasztják, hogy hosszú távon jobban járnak férfi alkalmazottakkal. Az egyik sarkalatos pont a gyermekvállalás utáni munkavégzés kérdése: a globális adatok szerint a nők 62,4%-a tér vissza a munkahelyére a szülés után, szemben a férfiak 91,4%-ával. Ez tehát alátámasztja a klasszikus családmodell felfogást, ami szerint a nő helye otthon van a családdal. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a nő könnyebben adja fel karrierjét családja érdekében. Bár az egyetemeken, főiskolákon tanuló diákok 55%-a nő, a nagyobb presztízsű szakokon (természettudományok, mérnök) a női hallgatók aránya jóval kisebb.
Nyílt titok a diszkrimináció
A turizmus terén is egyértelműen tetten érhető ez a hagyományos szemlélet. Az ILO kutatása szerint habár a nők többségben (55%) vannak a szállodai, vendéglátó-ipari és turisztikai szektorban, viszont vezetői pozíciókat (elsősorban szállodákban) elenyésző számban töltenek be női munkavállalók. A nők csupán a turisztikai menedzserek 32%-át adják. Ez persze nem is véletlen, mivel a munkaadók abban az esetben, amikor manageri pozícióra keresnek alkalmazottat, a hirdetésükben sugallják, hogy férfi munkaerőt preferálnak, ezzel is alátámasztva a nyílt titokként kezelt szexuális diszkriminációt a turisztikai szektorban (olvasható H. Manwa és N.Black ‘Influence of Organizational Culture on Female and Male Upward Mobility Into Middle and Senior Managerial Positions’ című tanulmányban). A másik fő probléma a keresetek közötti különbségekben található. Nem csupán a vezetői pozíciókban, de a szaktudást nem igénylő munkák esetén is kevesebb fizetésre számíthatnak a nők, mint férfi kollégáik. Az ágazatban szaktudás nélkül dolgozó nők jellemzően takarítói vagy szobalányi feladatokat kapnak, míg a férfiakat portásként, szerelőként, illetve konyhai kisegítőként foglalkoztatják. A felmérésükből az is kiderül, hogy a férfiak átlagosan 18,2%-kal visznek haza több pénzt, mint kolléganőik. Egy 2008-as kutatás, 68 ország rangsorolásával megvizsgálta a turizmusban dolgozó nők arányát. Ez alapján egyértelműen kiderült, hogy a nők kevésbé foglalkoztatottak jellemzően Észak Afrikában és a Közel Keleten. Ennek természetesen kulturális és vallási okai vannak. Világszerte körülbelül 55,5 % a női munkavállalók aránya a szektorban (Magyarországon 55,7%). A regionális százalékarány azonban bőven 70% felett van az extrémen alacsony százalékot elérő országok figyelembe vétele nélkül.
A turisztikai ágazatról
A HCT (Hotels, Catering and Tourism) szektor az egyik leggyorsabban fejlődő globális szolgáltatási ágazat. Szálláshelyek és éttermek adják a szektor jelentős részét, de ide tartoznak a taxitársaságok, utazási irodák és a városnézést szervező társaságok is. Közvetve az infrastrukturális fejlesztések és a szállítás is kapcsolatban áll a szektorral, amely globálisan 225 millió embernek biztosít megélhetést. Ez az összes foglalkoztatott 8,7%-át jelenti, azaz 12-ből 1 ember a turizmusban dolgozik. A gazdasági világválság ellenére az ágazat 3%-os növekedést produkált a tavalyi évben.
Az International Labour Office tanulmánya teljes egészében ezen a linken érhető el.
