Az elmúlt öt évben a példa nélküli gazdasági növekedés hatására jelentősen nőtt a kínai lakosság szabadon elkölthető jövedelme, és már 2004 óta Kína dicsekedhet a világ legtöbb belföldi utazásával. Akkor 1,1 milliárd ember kerekedett fel az országon belül. Kiadásaik évről évre 30-40 százalékkal emelkednek, költésük 2004-ben 58,3 milliárd dollárt tett ki.

A fogadási feltételek, a turisztikai vonzerők és a közlekedés fejlődésének eredményeként Kína a külföldiek számára is egyre vonzóbb célponttá válik. A beutazás mára a legnagyobb szolgáltatói iparág lett a távol- keleti országban. 2005-ben a világon a hatodik legnagyobb turisztikai bevételre, 29,3 milliárd dollárra tett szert Kína. Tavaly a munkavállaló lakosság 10,2 százalékát, 77,6 millió embert foglalkoztatott közvetve és közvetlenül az idegenforgalom. A turizmusban dolgozók száma évről évre tíz százalékkal növekszik, a közép- és felsőfokú képzés azonban már most alig tud lépést tartani az ágazat munkaerőigényével. Nem csoda, hiszen a nemzetközi turistaérkezések száma is két számjegyű bővülést mutat. 2005-ben az UNWTO adatai szerint 46,8 millió nemzetközi turistaérkezéssel Kína megelőzte Olaszországot, ezzel a negyedik leggyakrabban látogatott ország lett a világon. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a kínai közbiztonsági minisztérium ennek kevesebb mint a felét, 20,2 milliót ismer el valódi külföldi turistaérkezésnek, tekintve, hogy nem számolja ide az országhatárokon túli, de a Kínához tartozó területekről: Hongkongból, Makaóról, sőt a Tajvanról érkezőket sem.

Hátrány a fogadónál

A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) előrejelzései szerint mindenesetre Kína 2010-re a második legkedveltebb idegenforgalmi célpont lesz a világon, megelőzve a jelenleg második Spanyolországot és a harmadik Egyesült Államokat, 2020-ban pedig a világ jelenlegi első számú fogadóországát, Franciaországot is maga mögé parancsolja. Tíz legfontosabb küldőpiacának rangsorát Dél-Korea vezeti, mögötte Japán, Oroszország, az Egyesült Államok, Malajzia, Szingapúr, Fülöpszigetek, Mongólia, Thaiföld és Nagy-Britannia sorakozik.

A kínai idegenforgalom ugrásszerű fejlődésével párhuzamosan számtalan probléma is felmerült, elsősorban minőségi kifogások. 2006-ban 10 465 panaszt regisztráltak a hatóságok, ötven százalékkal többet, mint az azt megelőző évben. Hogy Peking 2008-ban véletlenül se szerepeljen le az olimpián, megtisztítják a piacot a minőségi elvárások alatt teljesítő turisztikai szolgáltatóktól. Ebben az évben minden hónapban fogyasztói elégedettség alapján felállítanak egy utaztatókból, szállodákból, éttermekből és utazásszervezőkből álló rangsort, és negyedévente felülbírálják az utolsó helyeken végzettek besorolását, működési jogosultságát.

No.1 ázsiai küldőpiac

Az 1,3 milliárdos lélekszámú Kínában évente 10-12 százalékkal nő a középosztálybeliek, vagyis a potenciális külföldre utazók köre, számuk jelenleg 90 milliót tesz ki. A Turisztikai Világszervezet részben erre alapozza azt a becslését, hogy Kínából 2010-ben ötvenmillió, 2020-ban pedig százmillió turista áramlik szét a világba, és ezzel a világ negyedik legnagyobb küldőországává lép elő a távol-keleti ország. Ázsiában már mindenképpen az elsô számú küldőterület. 2005-ben 31 millió kiutazót számlált, a dobogó második helyére szorítva ezzel Japánt. 2006-ban további 11,27 százalékos növekedést produkált, jóllehet a 34,52 millió kínai nemzetközi utasnak 70 százaléka az anyaországhoz tartozó Hongkongba és Makaóba látogatott. 17 százalékuk utazott ázsiai országba, és csak öt százalékuk Európába, ami 2005- ben összesen 1,1 millió turistát jelentett. 2020-ra már ötmillió kínai utazóra számíthat az öreg kontinens, ami a 2000-es rekordév japán vendégforgalmának felel meg. A külföldre utazó kínai turisták kiadásai 16 százalékkal, összesen 25,3 milliárd dollárra nőttek 2006-ban, 2020-ban pedig már 94 milliárdot tehet ki a világban turistáskodó kínaiak költése, akik köztudottan imádnak vásárolni, és tízszer többet költenek, mint a japánok vagy az amerikaiak.

Jönnek, de nem maradnak

2003 óta Magyarország is szerepel a kínai turisták számára kijelölt célországok között, vagyis ADS-státusszal rendelkezik, amely 2001- ben még csak keveseknek, mindössze 21 államnak adatott meg. Bár egyelőre nem szerepelünk a kínaiak tíz legkedveltebb úti céljainak rangsorában (Hongkong, Makaó, Japán, Thaiföld, Dél-Korea, Oroszország, Egyesült Államok, Szingapúr, Vietnam és Malajzia), mégis évről évre két számjegyű növekedést mutat a kínai vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeinken. 2004-ben 28 ezret, 2005-ben 24 százalékkal, 2006-ban pedig 32 százalékkal többet: 35, illetve 46 ezer vendégéjszakát regisztráltak. 2007- ben várhatóan még nagyobb mértékű lesz a bővülés, mivel ősszel magyar kulturális évadot rendeznek Kínában. Bottyán Éva, a Kínára mint küldő- és fogadóországra egyaránt specializálódott Atlasz World Travel ügyvezető igazgatója szerint a növekedés az említettnél jóval nagyobb mértékű is lehetne, tekintve, hogy 2004 augusztusától közvetlen légi összeköttés is van a kínai és a magyar főváros között. A Hainan Airlines és a Malév közös járataival érkező csoportok számára azonban többnyire csak tranzit úti cél Magyarország. Az európai körutazások állomásaként jó, ha egy-két éjszakát eltöltenek határainkon belül. Ez a legfőbb oka annak, hogy az alacsony vendégéjszakaszámok ellenére hazánk az összes EU-s ország között a hatodik legtöbb ADS-vízumot kibocsátó ország. Bottyán Éva bízik benne, hogy néhány év múlva a kínai kiutazás második hullámában hazánk már önálló célállomásként is szóba jöhet. Egyelőre schengeni tagságunk hiánya is rontja esélyeinket. Mivel a kínai utas egyetlen schengeni vízummal tizenöt uniós tagállamba kap belépést, olyan vízumért, amely csak egy országba biztosít bejutást, ritkán vállalja a többletkiadást, adminisztrációt, időt és az esetleges kockázatokat.

Pekingben is lehet irodát nyitni

A három éjszakánál rövidebb tartózkodás esetén vízummentességet biztosító, úgynevezett Kis Schengen- eljárás az utóbbi időben némileg javította pozícióinkat, de a valódi áttörést a 2008 márciusára kitűzött nagy schengeni csatlakozás hozhatja meg – véli Bottyán Éva, akit arról is megkérdeztünk, hogy számít-e magyar fióknyitási lázra Kínában, miután július 1-jétől a piaci verseny élénkítése érdekében a kínai turisztikai hatóság feloldja a külföldi cégek önálló irodaalapításra vonatkozó korlátozását. Tavaly decemberben még csak 25 külföldi utazásszervező cég képviseltette magát Kínában, amelyek júliustól már nemcsak az ország határain belül szervezhetnek utakat, hanem a kínaiak kiutaztatására is jogosultak lesznek. Az Atlasz World Travel, amely évek óta otthonosan mozog a távol-keleti ország idegenforgalmában, és ottani programjai menedzselésére egy éve saját pekingi képviseletet működtet, kétszer is meggondolja, hogy nyisson-e kiutaztató irodát Pekingben. Az ügyvezető a 400 ezer euróról 150 ezer euróra mérsékelt cégalapításhoz szükséges törzstőkebefizetést is sokallja, és úgy véli, a turizmust komoly állami befolyás alatt tartó, kötött devizagazdálkodású ország még nem kínál kedvező gazdasági környezetet a külföldi vállalkozások számára. Igy a kínai partnerirodákkal való együttműködést tartja egyelőre a legmegfelelőbb megoldásnak.

A kínaiak Magyarországra utaztatása nem is tűnik olyan bomba üzletnek, ha azt vesszük, hogy évek óta stabilan 30-35 magyar iroda foglalkozik beutaztatással. Talán azért sem, mert egyes források szerint ugyanennyi illegálisan tevékenykedő kínai iroda vetette meg a lábát az üzletágban. A magyarok Kínába való kiutazása a globális trendeknek megfelelően főként az egyéni utazások szegmensében fejlődik. Rengeteg az üzleti céllal utazó, de a turista is. Az utóbbiak közül sokan azonban megbánják, hogy asszisztencia nélkül vágtak neki a nyelvi nehézségeket és kulturális szakadékokat bőven tartogató kínai utazásnak.

Kínából kitüntetett

A berlini utazási vásáron, az ITB-n minden évben kiosztják az ECTW-díjat (European Chinese Tourists Welcoming Award) azoknak az európai szolgáltatóknak, amelyek a legtöbbet tették a kínai turisták kegyeinek megnyeréséért. Az elismerést a China Outbound Tourism Research Project hívta életre a Turisztikai Világszervezet támogatásával. A berlini társaság azzal a céllal jött létre, hogy információkat gyűjtsön és szolgáltasson az európai turisztikai ágazat számára Kínáról. Tavaly az európai és kínai szakemberekből álló nemzetközi zsűri magyar céget is megjutalmazott az elismeréssel: internet/média kategóriában az Atlasz World Travel bronzérmet vehetett át.