A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kínai Népköztársaság Nemzeti Turisztikai Hivatala között olyan együttműködési megállapodás született Pekingben szerdán, amely a magyar és kínai turisztikai kapcsolatokat is elmélyíti, valamint ennek nyomán közép- és kelet-európai térségben hazánk turisztikai területen dominánsabb szerephez juthat.
Mérföldkőhöz ért az évek óta előkészítés alatt álló turisztikai együttműködés Kína és a KKE országok között. Az együttműködési megállapodást ünnepélyes ceremónia keretében, Orbán Viktor és Li-Ko-csiang miniszterelnökök jelenlétében a magyar fél részéről Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár és kínai részről pedig Shao Qiwei a CNTA elnöke írta alá.
A megállapodásban rögzítették, hogy Magyarország ad otthont a Kína és a közép- és kelet-európai (KKE) országok turisztikai hivatalait és szolgáltatóit összefogó társulás koordinációs központjának. A 17 állam között létrejövő együttműködés fejleszti és elősegíti a Kínai Népköztársaság Nemzeti Turisztikai Hivatala (CNTA) és a 16 KKE ország turisztikai szereplőinek szakmai és promóciós tevékenységét, továbbá felméri a résztvevők turisztikai termékeit és segítséget nyújt annak piacra vitelében.
A központ magyarországi felállítása amellett, hogy igen megtisztelő gesztus, felelősségteljes feladat, amely lehetőséget ad hazánknak egy jelentősebb pozíció elérésére a kínai beutazó turizmus által egyre inkább preferált közép- és kelet-európai térségben. Nagy perspektívák nyílnak hazánk és Kína közötti turisztikai együttműködés elmélyítésére is, például előremozdítja a két ország közötti közvetlen légi közlekedési kapcsolat helyreállítását.
Az évről-évre dinamikus vendégforgalom-növekedést produkáló Kína jelenleg Japán után a második legfontosabb ázsiai küldőpiacunk. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyeken a kínai vendégek száma közel 5 %-kal, az általuk elöltött vendégéjszakák száma 9 %-kal emelkedett az előző évhez képest.
A magyar-kínai turisztikai kapcsolatok lendületes fejlődése akkor tört meg, amikor a Malév csődje után nem sokkal a kínai Hainan légitársaság beszüntette budapesti járatát, mivel eltűnt az a járathálózat, amelyen továbbutazhattak az ázsiai utasok budapestről Európa más városaiba.
2012. március 5-től függesztette fel Peking-Budapest közvetlen járatát a Hainan, amelyet a Malévvel közösen üzemeltetett, ülőhelymegosztással. A hivatalos közleményben a Hainan a lépést "működetési szempontokkal" indokolta, de nem részletezte. Ugyanakkor azt is megjegyezték a közleményben, hogy a légitársaság elkötelezett a Kína és Közép-Európa közötti szolgáltatás iránt, s fokozatosan bővíteni fogja heti járatait a Peking-Brüsszel, a Peking-Berlin és a Peking-Zürich vonalon.
Néhány hónappal később Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter bejelentette, hogy hazánk hajlandó minden segítséget megadni ahoz, hogy a Hainan - vagy más kínai légitársaság járata újra közlekedjen Budapestre. 2012. szeptember 13-án ezt a hírt hozta az MTI:
"Nem kizárt, hogy a kínai Hainan légitársaság visszatér Budapestre, a magyar kormány pedig támogatja a Peking-Budapest járat újraindítását. A kabinet új tárgyalások kezdeményezésére is nyitott egy budapesti székhelyű új nemzeti légitársaság létrehozására - áll Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter írásbeli válaszában."
Hogy miért érdemes a kínai turistákra fókuszálni, az nem kérdés. A hatalmas ázsiai ország állampolgárai 1998-ban még kevesebb mint tízmillió alkalommal lépték át a határt, tizenkét év elteltével a határátlépések száma megötszöröződött. 2012-ben pedig csupán az első félévben több mint 36 millió határátlépést regisztráltak, ami 20%-os növekedést jelent 2011-hez képest.
A Központi Statisztikai Hivatal 2004-től publikálja a kereskedelmi szálláshelyek kínai vendégforgalmi adatait. Ahogyan az a táblázatban is látszik, 2004-ben csupán 10556 kínai vendég fordult meg a magyaroszági szálláshelyeken, amíg 2013-ban már több mint 75 ezer vendég.