A konferenciát Hamvas Péter, a Somogy Megyei Idegenforgalmi Hivatal elnöke nyitotta meg, bemutatva a megjelent előadókat és kimentve a meg nem jelenteket. Őt követte Vizi István, a Kodolányi főiskola turisztikai szakának tanszékvezetője, az intézet igazgatója, aki elmondta: hatodik éve folyik turisztikai képzés a városban. Tavaly nyár óta egy csodálatosan felújított épületben – a konferencia helyszínén – tanítanak, hála elsősorban Siófok városának, amely az épület átadásával járult hozzá a felsőoktatási képzéshez.
Az első előadást Budai Zoltán turisztikai helyettes államtitkár tartotta, aki új korszak eljöveteléről beszélt. A magyar gazdaság zászlóshajója a turizmus, amely motorja lett a hazai gazdaság fejlődésének. A turizmusból származó bevételek megegyeznek az ország energiaigényének költségeivel, vagyis a nyersanyag- és energiahordozó hiányt a turizmus bevételei pótolhatják.
A Széchenyi terv keretéből tavaly 30 milliárd forintot juttattak a gazdaságba. Ennek részei a gyógyfürdőprogram és a várturisztikai program. Az államtitkár szerint, ahogy javul a szolgáltatások színvonala, úgy kell egyre többet fordítani majd a promócióra, vagyis jelentősen növelni fogják Magyar Turizmus Rt. költségvetését is.
A helyettes államtitkár szerint Magyarország hosszú távon is versenyképes szolgáltatásokat nyújthat. Egészségturisztikai központjaink, csodálatos nemzeti parkjaink egyedi vonzerőt jelentenek, és az uniós csatlakozás után a nyugat-európai biztosítók térítik majd a magyarországi kezeléseket, ami jelentős többletbevételt jelenthet.
Gazdagodik az ország, de gazdagodnak a környező országok is. Így nagyobb figyelmet kell fordítani az onnan érkező vendégekre. Példaként említette Bulgáriát, amellyel szemben az Európai Unió nemrég törölte el a vízumkényszert, ez pedig jelentős, Magyarország felé irányuló turizmust indukálhat.
Az előadások sorát dr. Bóka István, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke folytatta, aki a BFT és a turizmus fejlesztésének kapcsolatáról beszélt. 2001-ben a legnagyobb eredményként azt emelte ki, hogy a Balaton-régió középtávú, komplex stratégiai fejlesztési programját elfogadták. Eszerint 2006-ig 390 milliárd forintot fordítanak a Balatonra és környékére.
Elsődleges a vízminőség védelme, de a magas szintű idegenforgalmi szolgáltatások szezonhosszabbító hatása is prioritást kap. Szeretnének területfejlesztési értelemben is régióvá válni, mert így az EU-csatlakozás után – jogi értelemben is tervezési- statisztikai régióvá formálódva – hozzájuthatnának az uniós régiófejlesztési forrásokhoz. Ehhez persze olyan társadalmi kohéziós folyamatok is szükségesek, amelyek „felülírják” a megyehatárokat.
A saját források mozgósítása költségvetési támogatást is indukál, így sikerült több 1,3 milliárd forintnyi beruházási elindítani, elsősorban a különböző szervezetek együttműködésével. A vízminőség védelmében csatornázást, szennyvíztisztító, hulladékgazdálkodási beruházásokat kell indítani és meg kell oldani az eső, és mezőgazdasági területekről a Balatonba zúduló víz elvezetését, az úthálózat kiépítését. Évi százmilliót fordítottak a régió közbiztonságának javítására, az viszont még nem biztos, hogy ezt a nagyságrendet az idén is tartani tudják, hiszen ehhez a régió saját forrásait is mozgósítani kellene. A BTF elnöke némi szemrehányással illette a helyi vállalkozókat, akik nem használták ki a pályázati lehetőségeket, de aztán megnyugtatta hallgatóságát, hogy a pénzt más projektekre el tudták költeni.
A nap folyamán még két további előadásra került sor. A Balatoni regionális Turisztikai Projekt Iroda munkatársa a Széchenyi terv pályázatairól beszélt a konferencia hallgatóságának, végül pedig A Balaton internetes weboldal szerkesztője, Semsei Sándor ismertette a honlapok tartalmát.
Összességében nem sok újdonság hangzott el, ám a létező problémákról beszélni kell, erre pedig mindenképpen jó lehetőség volt a Balaton jövőjéről rendezett konferencia.
