A 2013. évi első adatok szerint a legtöbb európai desztináció a külföldi vendégek és vendégéjszakák számának növekedését jelentette, ugyanakkor a 2012 során tapasztalt lassulási tendencia is folytatódik, elsősorban a nagyobb nyugat-európai piacok esetében. Az adatok továbbra is azt mutatják, hogy az Európán belüli utazások szerepe növekedett, mivel az elhúzódó gazdasági problémák miatt a fogyasztók továbbra is a közelebbi, kedvezőbb árú úti célok felé fordulnak.

A STR Global 2013. január-februári adatai szerint a – csökkenő ütemű – növekedés folytatódik a szállodák iránti kereslet vonatkozásában is. A European Hotel Review (euróban számított) adatai szerint 2013 első két hónapjában a foglaltság 1,7%-kal nőtt, az ADR mutató értéke 1,1%-kal csökkent, így a az egy kiadható szobára jutó bevétel 0,6%-kal emelkedett.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnél, a IATA-nál eddig rendelkezésre álló európai légi forgalmi adatok a 2012-ben is jellemző, szintén lassuló ütemű növekedés folytatódását igazolják: 2012-ben az RPK (utaskilométer) mutató 6,0%-kal nőtt a 2011. évi 6,9%-os bővülés után. Az Európai Légitársaságok Szövetsége, az AEA adatai is ezt erősítik meg: az RPK mutató a 2011. évi 7,7%-os növekedés után 3,7%-kal bővült 2012-ben. Ez a kedvező eredmény az ágazati várakozásokat is meghaladta, így a kapacitásbővülés minimális volt, elmaradt a kereslet növekedésétől.

Az európai járatok esetében az AEA adatai szerint a load factor mutató értéke 1991 óta (amióta gyűjtik ezt az információt) sosem volt olyan magas, mint 2012-ben. 2013-ra óvatos várakozással tekintenek az ágazat szereplői, a kapacitások kismértékben haladják meg a 2012-es szintet. Az Európa iránti tengerentúli kereslet növekszik, ugyanúgy, mint az Európában belüli légi utazások száma. A legfrissebb adatok szerint az európaiak egyre gyakrabban mondanak le a tengerentúli utazásokról, illetve választanak akár belföldi úti célokat.

A legtöbb európai desztinációban az első két-három hónap eredményei állnak rendelkezésre. Átlagosan az első negyedévi európai érkezések a teljes forgalom hozzávetőleg 15%-át teszik ki, így az eddig látható trendek csak korlátozott információértékkel bírnak az év egészére vonatkozóan. 2013 első negyedévében a német forgalom több európai desztináció esetében csökkent, mint ahányban bővült.

A Tourism Economics elemzői 2013-ra éves szinten a 2012. évi erőteljes növekedés után csökkenő ütemű bővülésre számítanak a német piacról. Hollandia esetében kedvezőbbek, ám továbbra is vegyes képet mutatnak az első eredmények. A francia utazók adatai pozitív folyamatokat jeleznek, a legnagyobb desztinációk (az Egyesült Királyság, Németország és Spanyolország) is növekedésről adtak számot. Az olasz beutazások száma több európai országban csökkent, mint ahányban nőtt, így különösen jó hír, hogy Magyarország nagyon kedvező eredményeket ért el ezen a piacon. A brit kiutazások száma nagyon kedvezően alakult az év elején a gyenge font és a gazdasági nehézségek ellenére, minden tényezőt figyelembe véve azonban éves szinten csak mérsékelt növekedésére számítanak az elemzők. Oroszország továbbra is a legjobb mutatókkal rendelkező küldőország, és egyben az egyik legfontosabb küldőpiaccá válik az európai desztinációk számára.

A legnagyobb tengerentúli küldőpiacok közül az Amerikai Egyesült Államokból érkező vendégforgalom az országok többségében nőtt, ám a növekedés üteme ez esetben is lassult. A japán forgalom nem túlságosan kedvezően alakult az év elején a legtöbb európai desztináció esetében. Az év egészét tekintve a nagyon kedvező japán gazdasági környezet pozitívan, a gyenge jen viszont negatívan hathat a nemzetközi utazásokra. A kínai érkezések száma továbbra is erőteljesen bővül Európában, amit a gyengébb gazdasági teljesítmény sem veszélyeztet, ugyanakkor az adatok értelmezése során figyelembe kell venni, hogy a dinamikus bővülés részben annak köszönhető, hogy továbbra is nagyon alacsony a bázis értéke: az európai nemzetközi turisztikai érkezések hozzávetőleg 1%-át generálják a kínai utazók.

Az Európa részesedését rendszeresen bemutató (frissített, előzetes adatokon alapuló) számítások szerint 2012-ben a saját régiójukon kívülre utazó Amerikai Egyesült Államokbeli turisták 42,2%-a választotta Európát (22,4 millió fő), és e turisták többsége (38,6%-a) Nyugat-Európába2 utazott, Közép- és Kelet-Európába az európai utazások 13,3%-a (az összes kiutazás 7,6%-a) irányult.

A Tourism Economics előrejelzése szerint 2017-re 30,7%-kal nő a Közép- és Kelet-Európába történő amerikai érkezések száma. A régión kívülre utazó kanadai turisták aránya 32,7% volt, ebből Európa 38,5%-kal részesedett (4,3 millió fő). Az USA-hoz hasonlóan a kanadai turisták zöme is Nyugat-Európát választotta, Közép- és Kelet-Európába 9,4%-uk érkezett. 2017-re az utóbbi régió részesedése az összes kanadai kiutazásból várhatóan 5,0%-ra fog nőni. Mexikóban jóval alacsonyabb a régión kívüli utazások aránya, mindössze 11,8%, akiknek 51,9%-a érkezett Európába (1,0 millió fő), 2017-re mindegyik európai régió esetében a mexikói beutazások jelentős növekedését várja a Tourism Economics. Argentínában kissé magasabb a régión kívüli utazások aránya, ezek 27,0%-ot tettek ki, ezen belül az európai utazások 37,7%-ot (0,7 millió fő).

Az európai utazásokból Közép- és Kelet-Európa részesedése 8,1% volt. Brazíliát a régión kívüli utazások viszonylag magas, 68,9%-os aránya jellemzi. Európa részesedése ebből 51,4% (3,0 millió fő), amelyből Közép- és Kelet-Európa 6,5%-kal részesedett. Figyelmeztető, hogy a kutatóintézet 2017-re Európa és azon belül – Észak-Európa kivételével – az összes régió részesedésének csökkenésére számít. Az indiai turisták túlnyomó többsége (95,1%-a) Dél-Ázsián kívüli úti célt választ, közülük 14,1% (1,5 millió fő) európai desztinációt, Közép- és Kelet-Európába 185 ezer fő, az európai beutazók 12,7%-a érkezett. A következő 5 év során az indiai piac esetében a piaci részesedés stagnálását (nagyon kismértékű) növekedését prognosztizálja Európa számára a Tourism Economics. A kínai utazók 36,2%-a hagyta el Északkelet-Ázsiát, ebből 33,4% (5,7 millió fő) utazott Európába. A kínaiak európai utazásainak 25,8%-a irányult Közép- és Kelet-Európába, ám az adat értelmezése során szem előtt kell tartani, hogy e régióhoz tartoznak a Kínához tartozó nagyon közeli (FÁK-tag) desztinációk is. Japánban magasabb, 57,9%-os volt a régión túlra utazók részesedése, akik között 33,2%-ot (4,6 millió fő) tettek ki az Európába utazók. Közülük 13,4% (621 ezer fő) utazott Közép- és Kelet-Európába. Utóbbi régió kivételével mindegyik európai régió piaci részesedésének csökkenésére számítanak az elemzők 2017-re. Az Egyesült Arab Emírségekben még nem jelentősek a régión kívüli utazások, 29,1%-ot tesznek ki, ám szerepük egyre növekszik. Ezen utazók több mint fele, 58,5%-a (0,7 millió fő) azonban Európába érkezik, ebből a közép- és kelet-európai régió részesedése egyelőre marginális (1,6%).

Végezetül Oroszország adatai: a turisták 79,0%-a (26,7 millió fő) utazott Európán belül, többségük (59,4%) a közép- és kelet-európai desztinációkat választotta, ám ismét fel kell hívnunk a figyelmet, hogy e régióban található több FÁK-tagállam is. Európa részesedésének kismértékű növekedésére számítanak az elemzők 2017-ig.

A Tourism Economics becslése, illetve előrejelzése szerint az Európába irányuló nemzetközi turistaérkezések száma 2012-ben 3,8%-kal növekedett, 2013-ban pedig 1,8%-kal fog nőni. Különösen a nyugat- és dél-európai desztinációk számíthatnak gyengébb eredményekre: míg Nyugat-Európában mindössze 0,3%-os növekedést várnak, Közép- és Kelet-Európában 2013-ra 6,4%-os bővülést valószínűsítenek. A legközvetlenebb versenytársakat jelentő közép-európai és balti országok csoportjában (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia) 2013-ra 2,4%-os növekedést vár a kutatóintézet, tovább javítva előző negyedéves előrejelzésén.

A Tourism Economics-nak a kiutazások éves növekedési ütemére vonatkozó előrejelzését a régiók vonatkozásában az 1. táblázatban foglaljuk össze.

Az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UN World Tourism Organization) előrejelzése Európát tekintve némiképp derűlátóbb, világszinten 3-4%-os, Európában 2-3%-os, az amerikai kontinens esetében 3-4%-os, Ázsia és a Csendes-óceáni térség esetében 5-6%-os, Afrikában 4-6%-os, a Közel-Keleten pedig 0-5%-os növekedésre számítanak. 

Az ETC kutatói fontosnak tartják kiemelni, hogy a 2013. évi első európai adatok lassabb ütemű, de további növekedést jeleznek előre 2012-höz képest. Európa teljesítménye elsősorban az európai küldőpiacokon fog múlni, mivel a gazdasági környezet csak lassan enyhülő problémái következtében az utazási szokások költségkímélő megoldások irányába haladó átrendeződése folytatódik: a belföldi turizmus mellett még inkább felértékelődnek a közeli úti célok. Pozitív hatást gyakorolhat a kontinens turizmusára az erős és tovább bővülő orosz kereslet, illetve a korábbi években gyengébben teljesítő küldőpiacokon (például Egyesült Királyság és Franciaország) várhatóan jelentkező ún. pent-up kereslet, azaz a korábban elmulasztott, elhalasztott utazásokat ebben az évben megvalósítják. Bár a tengerentúli küldőpiacok részesedése mindössze 20% körüli Európa forgalmából, a legfontosabb piacok (USA, Japán és Kína) esetében a kilátások nagyon kedvezőek.

Rövidtávon az intenzívebbé váló európai promóció és a gyenge euró, hosszabb távon pedig az adócsökkentések és a vízumeljárások egyszerűsítése teheti még vonzóbb úti céllá Európát a tengerentúli piacokon.

Mindez azért különösen fontos, mert a prosperáló turizmus hozzájárulhat az európai gazdaság fejlődéséhez és további munkahelyek teremtéséhez Európában és világszerte egyaránt. A World Travel and Tourism Council becslése szerint 2013-ban a turizmus hozzájárulása a GDP-hez világszinten 3,2%-kal (Európában 1,0%-kal) fog nőni, így a turizmusnak közvetve és közvetlenül csaknem 266 millió (Európában pedig több mint 31 millió) állás köszönhető világszerte.

A teljes elemzés innen tölthető le >>>