A kacó, kecele, pruszlik, fékető, galáris a ládafiák féltett kincsei, a népviselet jellegzetes ruhadarabjai. A zsámboki emberek ma is őrzik - jórészt palócos gyökerű- hagyományaikat, a lakodalmast is évszázados szokások szerint ülik meg. A falu dalai, táncai napjainkban is élnek, s az ünnepeken előkerülnek az apró virágmintás rakott szoknyák.

A község életében meghatározó szerepet játszik az intenzív kertészkedés, azon belül is a paprika-paradicsom termesztés. A faluba érkező vendég messze távolból már megpillanthatja a tengernyi fóliasátrat. Sokan kérdezik: Mit jelent a fesztivál neve? A kecele a helyi népviselet része. Ebbe a köténybe gyűjtötték őseink a kertben a lecsóhoz szükséges alapanyagot.

A rendezvény elindításakor a Zsámboki Önkormányzat célja a szórakoztatáson túl a múlt értékeinek a jövendő számára történő bemutatása, a település néphagyományainak, népszokásainak bemutatása és Zsámbok turisztikai vonzerejének megismertetése volt, tájékoztatta a TurizmusOnline-t a Gödöllő Környéki Turisztikai Egyesület.

A kétnapos fesztivál első napja: a hagyományőrzés, a falusi turizmus, valamint a községre jellemző paprikatermesztés köré épül. A délelőtt kezdődő egyik fő program: a lecsófőző verseny, ahol 50 bográcsban fő a lecsó, melyet a vendégek meg is kóstolhatnak. Megtekinthető a Zsámboki lakodalmas, a Gödöllő környéki hagyományőrző néptánc együttesek bemutatója és a helyi Teátrum közreműködésével bemutatott színi előadás is. 

A Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület szakmai konferenciát is szervez, melynek középpontjában a falusi vendégfogadás szerepel.

A második napon mazsorett, táncbemutató, énekesek, könnyűzenei előadók, a 'Két zsivány 60' előadása és a Group 'n' Swing együttes koncertje, befejezésül pedig tűzijáték teszi változatossá a programot.

A fesztivál évente egyre sikeresebben, igazi társadalmi összefogással, több száz segítővel szerveződik. A vendégkönyv tanúsága szerint nem csak a közeli településekről, hanem az ország valamennyi tájáról, külföldről is ellátogatnak Zsámbokra.