Az egy főre jutó halfogyasztás Magyarországon a legalacsonyabb az egész EU-ban. Sőt, a világon is csak olyan országok vannak mögöttünk, mint Mongólia, Nepál vagy Etiópa, pedig egyébként elég sokat eszünk. Még a szomszédos, de szegényebb Romániában is több hal fogy, igaz, ott van tenger, de például a tengertelen csehek és szlovákok is majdnem kétszer annyi halat esznek, mint mi.
Forrás: FAO Globefish, élelmiszermérleg. Szóval Portugáliában az átlagember egész pontosan tízszer annyi halat eszik, mint egy átlagmagyar. Csehországnak sincs tengere, de valahogy ők is meg tudnak enni kétszer annyit belőle.
A helyzet tehát siralmas halszempontból, de legalább a trend nem olyan tragikus:
Forrás: KSH élelmiszermérlegek. (Azért alacsonyabb, mint a FAO fenti száma, mert ebben nincs benne a halolaj)
Az 1990-es helyzethez képest közel 40 százalékkal több halat eszünk, persze az évi 3,7 kiló szinte kimutathatatlanul kevés.
A hal és a többi tengeri dolog ugyan jó proteinforrásnak számít, a legfrissebb számok szerint viszont a Magyarországon az átlagos bevitt fehérjemennyiség 1,8 százaléka jön csak halból, napi 1-2 gramm. Ez ráadásul nagyjából 2006 óta nem is nőtt.
Ez a halfogyasztás is elég egyenlőtlenül oszlik el a társadalom jövedelmi csoportjai között.
A részletes háztartási statisztika csak 2012-ről érhető el. Itt a háztartásokat osztották be tizedekre a jövedelmi rangsoruk alapján, a háztartásban egy főre jutó átlagos hal- és halkonzerv-fogyasztás átlagát láthatjuk. (Miért tér ez el az élelmiszermérlegektől, ahol a jelek szerint kétszer halat kellene fogyasztania a magyarnak, mint itt? Mert más módszerrel készül a két felmérés. A háztartási felmérés külön kérdőíves, fogyasztási naplós vizsgálatokra épül, az élelmiszermérleg viszont termelési és külkereskedelmi adatokra.)
A !!444!!! cikkét erre a hivatkozásra kattintva olvashatjuk tovább.
