Utóbbival, úgy tűnik, nem lesz gond, hiszen a vaskos szakmai anyag eleve a kormánypárt megbízásából készült, ahogyan azt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is hangsúlyozta a Parlamentben tartott konzultáció során.

Ő egyébként társadalmi elnökként mindvégig segítette a lovas ágazati stratégia alapjait előkészítő munkacsoport tevékenységét.

Ami a szakmai összefogást illeti, ennek egyik záloga számos érintett szerint Lázár Vilmos markáns szerepvállalása az ügyben.

Fogathajtó bajnokunk, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke úgy véli, az összefogás mellett az összetartozás tudatosítása is fontos. Hiszi: az ágazat egyes területeit párhuzamosan kell fejleszteni ahhoz, hogy pozitív spirál indulhasson be.

Sok lóerős gazdaság

Mintegy húszezer új munkahelyet teremtene a hazai lóállomány megkétszerezése, vélik a lovas ágazat stratégiájának megalkotói, amelynek középpontjában ló és ember kapcsolata áll. Így ráadásul elérnénk az európai átlagot, hiszen nálunk jelenleg 6 ló jut ezer lakosra, míg a pozitív példaként sűrűn emlegetett Hollandiában ez a szám 27.

„Azt várjuk, hogy a világ felénk forduljon, pedig nekünk kell a világ felé fordulnunk – a múlt alapjain megújulnunk, bátran változtatnunk. A lovas ágazatot a modern piaci igényeknek megfelelően kell átalakítani. Szinte mindent, ami ide tartozik: a lovassportot és a lóversenyzést éppúgy, mint az oktatási és képzési intézményeket vagy a lótenyésztést” – hangsúlyozta Lázár Vilmos.

Az új nemzeti lovas program szerint fontos a tömegbázis bővítése, ami elérhető cél, ha a fiatalok fogékony időszakban találkoznak a lóval. Testileg-lelkileg egészségesebbé válna a társadalom, amennyiben az általános iskolai oktatás részévé válna a lovaglás, tette hozzá Lázár az októberi szakmai fórumon a Parlamentben.

A külvilágról sem feledkezik meg a stratégiai programtervezet. Lázár Vilmos elképzelése szerint akár már a 2018-as lovas világjátékokat Magyarországra lehetne hozni. A helyszín egy új nemzeti lovas központ lenne.

Hollandoktól, írektől tanulhatunk

Vannak előremutató példák, sorolja Báthory Balázs, a2B Partners Kft. ügyvezető igazgatója, aki a szakmai anyag szerkesztésében jelentős szerepet vállalt. A hollandoknak két évtized kellett, hogy sportlovak tenyésztésében az élre törjenek. Mára az országnak több bevétele származik a lovas ágazatból, mint a híres holland virágból. Az írek a lóversenyzés alapját jelentő telivérek tenyésztését 10-15 év alatt futtatták fel. „Mi a közös ezekben a történetekben? Az egységes stratégia, amelynek keretében az uniós, a nemzeti és a privát források felhasználását koordinálták, és az, hogy kitalálták a saját sztorijukat. Magyarországon a sztori már megvan, most arra kell összpontosítani, hogy fenntarthatóvá tegyük az ágazatot. Ehhez pedig nemzeti stratégia szükséges, mert ha továbbra is ad hoc jelleggel fejlődik, nincsen jövője.”

A stratégiai elképzelések szerint a lóversenyzés, amely ma komoly állami támogatásra szorul, idővel olyannyira nyereségessé válna, hogy megoldaná az ágazat finanszírozását. Ami a lovas sportot kiemeli a többi sport közül, hangsúlyozza Báthory Balázs, az a közvetlen gazdasági visszacsatolás. Ahogyan a Lovas ágazati stratégia alapjai című dokumentum is hangsúlyozza, fejlesztésével számos más terület is fejlődésnek indulhat. Kapcsolódik a sporthoz és az egészségügyhöz éppúgy, mint a mezőgazdasághoz és a vidékfejlesztéshez – a turizmusról már nem is beszélve.

Több patkó

Az Új Nemzeti Lovas Program lovas turizmusra vonatkozó része a korábban megszületett Lovas turizmus fejlesztési stratégia alapján készült. A munkát ugyanaz a szakértői csoport végezte, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség közreműködésével. „A feladatok és célok nem változtak” – mondja Bánki Erik, a parlamenti szakbizottság elnöke. – „Amiben a jelenlegi program különbözik a korábbi fejlesztési programoktól, az a hozzárendelt eszközökben jelenik majd meg. A korábbiaktól eltérően valódi kormányzati szándék van a megvalósításra.”

A lovas turizmus terén a stratégia erősítené a szakmai szervezeteket, biztosítaná a tereplovaglás feltételeit, pályázati pénzeket tenne elérhetővé, javítana a lovak és a lovas oktatók képzettségén. Szem előtt tartaná, hogy a lovas turizmus céljai a nemzeti turizmus stratégiába is illeszkedjenek. Az intézkedések jelentős belföldi keresletnövekedéssel járnának, Magyarország regionális vezető szerephez jutna a lovas turizmus tekintetében. A stratégia a bevételek és a foglalkoztatottság mintegy harminc százalékos növekedésével, a lovas vállalkozások számának jelentős megugrásával kalkulál.

Bánki Erik országgyűlési képviselő kiemelte az infrastrukturális fejlesztések jelentőségét: fontosnak tartja többek között a fedett lovardák számának növelését, a szezonalitás csökkentése érdekében. A politikus úgy látja, a turisztikai marketing erősítése mellett alapvető lenne, hogy a szolgáltatók belássák: összefogással jobb eredményt érnek el, mint ha egymással versengenek. Évek óta működik hazánkban a lovas szolgáltatásokra vonatkozó, úgynevezett patkós minősítési rendszer. Eddig a mintegy kétszáz minősített lovardából 44 érdemelte ki a 4 vagy 5 patkót, ám Bánki Erik szerint számos 3 patkós létesítmény kész lenne a színvonalát emelni.

Kell a támogatás!

Lovas vállalkozókat arról kérdeztünk, mennyiben segítené a mindennapjaikat egy nemzeti szintű ágazati stratégia. Bár a hangsúlyt mindenki máshova teszi, abban egyetértenek az általunk megkérdezettek, hogy egy jól átgondolt és következetesen megvalósított nemzeti program új esélyeket adna a lovas turizmusnak is.

A vendégek mintegy harmada érkezik kifejezetten a lovak miatt a pécselyi Csikós Lovasudvarba. Ám míg a teljes vendégkörnek kevesebb, mint a fele külföldi, a lovas vendégek esetében a külföldiek javára billen a mérleg. Ez az arány korántsem felel meg az országos átlagnak. Bánki Erik országgyűlési képviselő elmondása szerint jelenleg 90 százalékosra tehető a hazai vendégek aránya, míg a rendszerváltás előtt főleg külföldi vendégek látogatták lovas létesítményeinket. Fő nehézségként a Csikós Lovasudvar ügyvezetője azt emelte ki, hogy mivel a lovassport, illetve a lótartás, lótenyésztés se a mezőgazdasághoz, se a vidékfejlesztéshez nem tartozik, így pályázni, támogatást elnyerni is bajos. „Sokan fejlesztenek saját pénzből. De hosszú távon ez sem megoldás, mert a befektetések nem térülnek meg, és a vállalkozó végül arra kényszerülhet, hogy felhagyjon a tevékenységgel.”

Miközben pályázati pénzekhez az ágazat rendezetlen státusza miatt nehéz jutni, az előírások betartását szigorúan ellenőrzik, és adott esetben rögtön büntetnek, mondja Andratschke Constantin. Véleménye szerint az erdőtörvény megváltoztatásával is komoly akadály hárulna el a lovas turizmus elől.

A megfelelő utánpótlás biztosítása is lendítene az ágazaton, véli az ügyvezető. „Kevés gyerek jár lovagolni. Nem a szomszéd lovarda a konkurenciánk, hanem minden más szabadidős program.”

Cseppentő Attila, az Ópusztaszeri Ménes tulajdonosa, a Lovas Turisztikai Szövetség vezetőségi tagja tud jó példával szolgálni: van olyan környékbeli iskola, ahonnan már harmadik éve hozzák a gyerekeket lovagolni, pályázati pénzből. Az alakuló ágazati stratégia egyik fontos célja éppen a fogékony korú fiatalok megismertetése a lóval, így az elszigetelt esetekből általános gyakorlat válhatna.

Egy központi stratégia megvalósulásával több marketingtámogatáshoz is juthatnának a vállalkozások, reméli Cseppentő Attila.

Véleménye szerint kiadványok szerkesztésében, nemzetközi szakmai vásárokra, fesztiválokra jutásban kellene segíteni a lovas turizmusban érdekelteket. A jurta tábort is fenntartó, lovakat tenyésztő vállalkozó optimista, annak ellenére, hogy tisztában van vele: nem ez az első nekifutás egy átfogó stratégia megalkotására. „Jól szervezett, egységes jelenlét kell lovas oldalról is. Széttagolt szakágak siránkozása helyett egy olyan fórum, amellyel a kormányzat tárgyalni, egyeztetni tud.” Az erdőtörvényt Cseppentő Attila szélesebben értelmezné, hiszen nem csupán az erdők átjárhatóságáról van szó. „A természet hozzáférhetősége legyen elvi kérdés” – mondja. – „Ne lehessen egy tájat, folyópartot kisajátítani.”

A szakmai minimumok hiányát és a szabályozatlanságot látja az egységes színvonal fő akadályának Schweiger Tamás, a Budahegyvidéki Lovasterápiás és Lovasturisztikai Kft. telepvezetője. „Ha valakinek ma Magyarországon van 2-3 lova egy kertben, lovas iskolát működtethet végzettség, vállalkozás, elemi lótartási feltételek nélkül. Nem elszigetelt jelenségről beszélek. Aki nem költ infrastruktúrára, nem fizet adót, járulékot, a lovakat nem uniós normáknak megfelelően tartja, az képes az árakat is leszorítani.” Schweiger Tamás azt tapasztalja, a külföldiek a kedvező árak ellenére sem keresik a magyar lovas szolgáltatásokat. Úgy gondolja, egy stratégia lendíthetne az ágazaton, feltéve, hogy akcióterv is készül hozzá, és valóban megindul a jogszabályalkotás. „Korrekt jogi környezetre van szükség, amely átfogóan szabályoz minden ágazati elemet. Szakmai bizottság véleményezze a jogszabályokat, az önkormányzatok pedig hatékony ellenőrzéssel szűrjék ki a fekete vállalkozásokat.”

Jogalkotási dömping

A tervek szerint az őszi ülésszak elé terjesztik a nemzeti lovas ágazati stratégia megvalósításáról szóló törvényt, mondta el Dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő az októberi konferencián. Ő abban látja a stratégia megvalósulásának garanciáját, hogy a szakmai háttéranyag mellé jogalkotási programtervezet is készült.

A lovas stratégia megvalósításának első lépése lenne tehát egy országgyűlési határozat elfogadása, amelyben az Országgyűlés felhatalmazná a kormányt, hogy az ágazati célok érdekében hosszú távú jogalkotási programot indítson. Dr. Horváth Zsolt szerint több mint 20 jogszabály módosítására és mintegy 10 új törvény megalkotására volna szükség.

Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságának elnöke konkrét példákkal is illusztrálta, hogy a siker érdekében elengedhetetlen a jogszabályi környezet megváltoztatása.

„Versenyhelyzetünk megőrzése érdekében szükséges az erdőtörvény áttekintése és módosítása. A jelenlegi szabályozás az erdőben történő közlekedés tekintetében a lovakat egy kategóriába sorolja a járművekkel. Pedig Magyarország vonzereje nagyban múlik azon, hogy a szabad tereplovaglás feltételei továbbra is biztosítottak legyenek.”

Ami fontos, hiszen Magyarország adottságai ezen a téren rendkívül jók. Amikor a Harpers magazin 2002-ben szakértő újságírók segítségével rangsorolta a világ öt legjobb lovas túráját, ebből kettőt Magyarországon talált meg, az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régióban.

Egy másik, a lovas turizmust érintő példa a 2008-as lovas rendelet, amely hosszú évekig tartó egyeztetést követően született meg. Azért volt rá szükség, mert korábban gyakorlatilag bárki végezhetett ilyen jellegű tevékenységet. Pedig a lovaglás, és így a lovas szolgáltatás is veszélyes üzem, rendkívüli körültekintést és hozzáértést igényel. A rendelet előírja, hogy a lovas turisztikai szolgáltatóknak nyilvántartásba vételi kötelezettségük van, továbbá meghatározza a szükséges képesítést is a szakemberek részére. „A módosítás azért szükséges, hogy lovas turisztikai szolgáltatást csak olyan személy végezhessen, aki rendelkezik mind lovas, mind turisztikai képesítéssel” – mondta el a Turizmus Trendnek Bánki Erik országgyűlési képviselő.

Szóljunk hozzá!

Mindent összevetve, van a remény arra, hogy a – szakmai háttéranyaggal és jogalkotási tervezettel már megalapozott – stratégia kellő szakmai és politikai támogatottság mellett valóban fellendítse az ágazatot. Kiterjedt gazdasági kapcsolatrendszere jelenleg nehézségeket okoz, mivel a ló számos különböző ágazathoz tartozik, így nem csak összefogni nehéz, de a fejlesztési források felkutatása is kész akadályverseny. Ezt a széttagoltságot szüntetné meg az új program, amely a vonatkozó jogszabályok ésszerű átgondolásával segítené a lóhoz kötődő tevékenységek kibontakozását, a színvonal emelkedését. Az elképzelés szép, a szakma lelkes, a politika elkötelezett. Kérdés, hogy a nagy ívű tervből ki milyen mértékben fog majd profitálni. Mindenesetre ahhoz, hogy minél több szakmai érdek összehangolásával szülessen meg az ágazati stratégia cselekvési terve, a munkacsoport nyilvános ötletbörzére hívja az érintetteket. A Magyar Lovas Szövetség honlapján (www.lovasszovetseg.hu) mindenki elmondhatja a véleményét az Új Nemzeti Lovas Programmal kapcsolatban.