A tanulmányt Horváth László, az Észak-magyarországi RIB elnöke és Lóska János mutatták be. Mint elmondták, nálunk évszázados hagyományai vannak a lovassportoknak, így e turisztikai termék fejlesztése kulcsfontosságú lehet a régiónak. A spontán országimázs eredményeként nevünkkel kapcsolatban világszerte sokan asszociálnak a lovaglásra. Csak Németországban 2,5 millióan lovagolnak rendszeresen, ám a magyar terepek és adottságok lényegesen jobbak, mint náluk, vagyis érdemes számítani a keresletre. Ehhez azonban szükség van rá, hogy a 80-as évek közepe óta tartó hanyatlást megállítsuk, s a magyar lovassport és lótartás, a kitűnő génállománnyal rendelkező ménesek visszaszerezzék régi rangjukat.
A Széchenyi tervben jelentős öszszegeket különített el a vállalkozásfejlesztési programja részeként a lovas turizmus fejlesztésére, s a legfőbb gondok, vagyis a jól belovagolt lovak, a kiképzett oktatók, a nem megfelelő infrastruktúra hiánya és a tőkeínség orvoslására.
Az említett régiók számára a lovas turizmus minőségi fejlesztése kitörési pontként szolgálhat; munkahelyteremtő, az oktatás színvonalát, a képzési helyek számát és hoszszabb távon a fiatalok helyben maradását is serkentő hatása lehet. Ehhez azonban szemléletváltásra is szükség van, derül ki a tanulmányból: a lovasturizmust speciális, komplex turisztikai terméknek kell tekinteni, amely tartalmazza a nemzeti értékeket hordozó lovaskultúrát, hagyományokat, az ehhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat és eszközöket, s így rendszerbe foglalva lehet működtetni, piacra vinni és felügyelni.
A fejlesztési koncepció kilenc fő pontban foglalta össze a 2002. tavaszáig, vagyis a következő idegenforgalmi szezon indulásáig rendelkezésre álló idő alatt megoldandó feladatokat, melyek a következők:
– a lovak szakszerű kiképzése, regisztrációja, alkalmassági vizsgáik letétele,
– a régiók számára szükséges lovasturisztikai lovas oktatók kiképzése, felkészítése,
– a meglévő bázisok fogadóképességének javítása, új bázisok kialakítása,
– a minőségi szolgáltatások piacra vitelének megszervezése,
– védjegy bevezetése
– a rendszer bemutatása a kül- és belföldi utazásszervezőknek és a szaksajtónak,
– megjelenés nemzetköi és hazai kiállításokon,
– informatikai rendszer kiépítése,
– a hálózatot működtető szervezet létrehozása, működési feltételeinek biztosítása.
Amennyiben a tanulmányban foglaltak megvalósulnak, a lovasturizmus eladható komplex turisztikai termékké válhat, ami növelheti a régiók vonzerejét, hosszabb itt-tartózkodásra serkentheti a turistákat, ezáltal növelheti a vendégéjszakák számát és általános gazdaságélénkítő hatása lenne.