Erdei utalt arra is, hogy a magyar szállodaipar adósságállománya meghaladja az 500 milliárd forintot, ami számos hotel bedőlésével fenyeget, az pedig akár a magyar bankrendszer összeomlását hozhatja magával. A szállodaszövetség célja, hogy a következő három évben 13-15 százalékkal nőjön az átlagos szobakapacitáskihasználtság, amely 2009-ben mindössze 43 százalékos volt. Az elnök hangsúlyozta, hogy európai versenyképességünket csak a szolgáltatások színvonalának javításával biztosíthatjuk.
A szállodai benchmarkinggal foglalkozó STR Global munkatársa, Koltai Bernadett a közgyűlésen elhangzott előadásában kiemelte, hogy az év első 3 hónapjában Európában a RevPAR már felfelé ívelő tendenciát mutatott. Az azonban már kevésbé pozitív, hogy hazánkban 2009 júliusa óta zuhan az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel. Budapesti átlagáraink kelet-európai régiós versenytársainkétól (Bukarest, Pozsony, Prága, Szófia) mind elmaradnak az első három hónapban, a szállodák átlagos kihasználtsága is a régiós átlag alatt, 40 százalék körül mozog, az ötcsillagosok esetében pedig nőtt ugyan a kihasználtság, de az átlagárak 10 százalékkal estek. A társaság egyébként bizakodó fővárosunk szállodáinak teljesítményét illetően: 2010. év végéig 10 százalékos javulást jósolnak a RevPAR-ban.
Leköszönt a Nemzeti Turisztikai Bizottság elnöke
Ujhelyi István távozását szülővárosában, Szegeden jelentette be. Ujhelyi egyéb teendőire hivatkozva mondott le az NTB elnöki posztjáról. Országgyűlési képviselői feladatai mellett az Országgyűlés alelnöki pozícióját is el kell látnia. Erdei János, az MSZSZ elnöke megköszönte és méltatta Ujhelyi szerepét, amelyet az elmúlt években a szállodai szakma érdekérvényesítésében játszott. Hangsúlyozta, hogy a politikus sokat tett a 18 százalékos szállodai áfa kivívásáért és a szervizdíj adómentessé tételéért. Erdei János a szállodaszövetségi örökös tiszteletbeli tagjának járó emléklapot ajándékozott a leköszönő NTB-elnöknek. A bizottság irányítását egyelőre Wolff Péter társelnök veszi át. Az állandó elnök személyéről később születik döntés az újonnan felálló nemzetgazdasági minisztériumban.
A 2010-es év ifjú szállodása
A Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) 33. közgyűlésén megválasztották az év ifjú szállodását. A megtisztelő címet a Budapest melletti Telkiben 2009-ben megnyílt Globall Football Park & Sporthotel igazgatója, Polgár András nyerte el.
Sztárséfeket a szállodai éttermekbe!
Fogalmazta meg a Magyar Szállodaszövetség éttermi szekciójának céljai között a fenti mondatot dr. Buday Gábor, a Gundel Étterem igazgatója a szövetség közgyűlésén tartott előadásában.
Erdei János, a szövetség elnöke kiemelte, az MSZSZ célja, hogy két éven belül a jelenlegi 25 mellett még ugyanennyi éttermet tudhasson tagjai között. Buday azt hangsúlyozta, hogy sok különféle szervezet képviseli a magyar vendéglátósok érdekeit, de közülük a szállodaszövetség bír a legnagyobb lobbierővel, ezért is tartják érdemesnek egyre többen csatlakozni a szervezethez.
Buday hangsúlyozta, nagy jövőt jósol a szállodai éttermeknek – 350 hazai hotelből 300-ban működik étterem. A siker zálogának azt tartaná, ha sztárséfek üzemeltetésében működnének ezek az éttermek, amelyek így akár a szálloda hírét is megelőzhetik, és mind önálló vonzerőként, mind a profittermelésben megállják a helyüket. Javasolta, hogy a szövetség biztosítson állandó fórumot a szállodai étteremvezetők közötti tapasztalatcserére.
Buday veszélyesnek ítéli azt a tendenciát, hogy a nemzetközi porondon is elismert hazai éttermeink – például az első magyar Michelin-csillagos Costes vagy a Chateau Visz – nem tükröznek nemzeti gasztronómiai jelleget, mivel séfjeik külföldiek, és 80-90 százalékban külföldi alapanyagokkal dolgoznak. Ő úgy véli, a siker érdekében egymással karöltve van helyük a hagyományos és a nemzetközi, modern konyhatechnológiáknak. Jelenleg szerinte ez a két irányzat főleg egymástól különválva, egymás kárára érvényesül.
Buday a szekció lobbitevékenységei között kiemelte azt a törekvést, hogy a jogi szabályozásra és a mezőgazdasági termelésre hatással legyenek, ami a nyersanyagok magasabb színvonalát garantálhatja. Az oktatásban a színes, vonzó egyéniségű, kreatív séfek kitermelésére törekszenek, akik tulajdonosként lennének érdekeltek egy-egy hely hosszú távú sikerében.
A szakma gondjai között említette az eladósodottságot a bankoknak és a negyvenféle pénzügyi elvonást, ami sok vendéglátóhely bezárásához vezethet a közeljövőben. A gasztronómia kalauzok hasznossága mellett hátrányukként említette azt, hogy egyes szerzőik elfogultnak látszanak egyes konyhaművészeti irányzatok, illetve a hazánkban dolgozó külföldi séfek irányába. A Magyar Turizmus Zrt.-t továbbra is igyekeznek arra sarkallni, hogy jobban hangsúlyozzák a magyar gasztronómia szerepét, mivel – szerintük – hazánknak még mindig ez a legnagyobb vonzereje.
Rossz vélemény = visszamondott foglalás
Többek között erre mutatott rá Maráczi Gábor, a Magyar Szállodaszövetség társelnöke előadásában, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ma az igazán hatékony online marketinghez megkerülhetetlen az online foglalási rendszerekben és a közösségi oldalakon való megjelenés. Jelenleg az online utazási szolgáltatásokra nyitott célközönség 57 százalékát a 38 év körüli, családos, felsőfokú végzettséggel és magas keresettel rendelkező férfiak teszik ki. Ők elsősorban repülőjegyet és szállást foglalnak, és az oldalra, amelyen a legutoljára foglaltak, barátok elmondása alapján bukkantak. Leszögezte, ahhoz, hogy sikeresek legyünk ezeken az oldalakon, koherens árstruktúrát kell kialakítanunk rajtuk, tudnunk kell, hogy melyik oldalra hogyan kalkuláljuk ki az árat, hogy az utas mindig a releváns árat lássa, és ügyelnünk kell arra, hogy mindegyik rendszerben, ahová fel vannak töltve az adataink, folyamatosan foglalhatók legyünk. Maráczi rámutatott, az online utazók 40 százaléka él az úgynevezett review site-ok (Tripadvisor, Trivago, booking.com, Travelpost és a magyar Ongo) kínálta lehetőséggel, hogy megfogalmazza véleményét egy-egy turisztikai szolgáltatóval kapcsolatban, és azt a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegye. Ami igazán megfontolandó, hogy az odalátogatók 61 százaléka feltétel nélkül elhiszi a szolgáltatókról, amit ott olvas róluk, sőt azoknak, akik már befoglalták a szolgáltatást, 70 százalékuk visszamondja a foglalást, ha negatív kritikát olvas róla.
A Hotrec csaknem három éve kezdett párbeszédet a hotelek renoméját olykor nagyban veszélyeztető review site-okkal, amelyekkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy mivel a bejegyzéseket senki sem moderálja, előfordulhat, hogy a dicsérő szavakat maga a szolgáltató, míg a becsmérlőket a versenytársa teszi fel. A Hotrec ezért számos javaslattal élt a site-ok működését illetően, amelyeket időközben azok meg is fogadtak. A javaslatok között szerepelt többek között, hogy a bejegyzéseket szerkesztő kontrollálja, csak vendégek fejthessék ki véleményüket, amelyre választ, reakciót a szolgáltató is írhasson. A javaslatok között szerepelt az is, hogy csak azokat a szolgáltatásokat lehessen értékelni, amelyekkel – ez esetben – a szálloda valóban rendelkezik, a site-ok állítsanak fel egy egységes értékelési skálát egymás között, naprakész adatok jelenjenek meg a hotelekről, amelyek hivatalos csillagbesorolását tüntessék fel.
Maráczi szerint az előremenekülés a legjobb taktika, tehát ha tudjuk, mi magunk ajánljuk a vendégeknek, hogy posztoljanak rólunk az ilyen oldalakon, hiszen méltató szavakat is kaphatunk bőven. Ráadásul minél többször szerepelünk a keresőkben, annál több találat jut ránk. Érdemes egyébként a véleményoldalakat felkutatni és tartalmukat nyomon követni, hogy negatív kritikák esetén gyorsan, előzékenyen, higgadtan védhessük meg magunkat, és javíthassunk a rólunk kialakult képen, az észrevételek alapján pedig azt is megfontolhassuk, hogyan fejlesszünk a kritizált szolgáltatáson.
A szakember előadásában a közösségi és tartalommegosztó oldalak (Facebook, Twitter, Iwiw, Myspace, Youtube) jelentőségéről is részletesen beszélt. 2007-ben, amikor hazánkban és a régiónkban még csak kevesen ismerték a Facebookot, az már – taglétszáma alapján – a világ legnépesebb „virtuális országának” számított Kína, India, és az Egyesült Államok után. Azóta talán már az első helyre került. A kimondottan ezekre az oldalakra általunk készített marketinganyagok nagymértékben növelik ismertségünket. Egy profilt létrehozni az említett felületeken mindössze néhány percet vehet igénybe, de a siker érdekében folyamatosan érdekfeszítő, tematikus, esetleg folytatásos történetet idéző és a social media műfajra jellemző könnyed tartalommal megtölteni az oldalt– ébren tartva a hozzánk csatlakozott felhasználók figyelmét – már sok időbe és energiába kerül.
Maráczi mindenesetre azt javasolja, regisztráljuk magunkat minden jelentősebb oldalon, amelyeket piacainkon használnak, de legalábbis válasszuk ki a számunkra legfontosabbakat, és azok karbantartására szánjuk elé időt. Munkatársaink közül jelöljük ki a médiafelület kezelőjét. A szállodai szakember szerint a közösségi oldalak figyelése a konkurenciáról való anyaggyűjtést is nagyban segíti, ha ők is rendelkeznek ezeken a felületeken saját profillal.
A közösségi média marketingjéről Andrew Slater, a Mellow Mood Hotels e-kereskedelmi menedzsere beszélt. Az előadás számos figyelemre méltó adatot közölt: a Facebook, a Youtube és a Myspace oldalakon havonta 250 millió letöltést végeznek, és 2020-ra a mobiltelefon lesz az első számú kapcsolatteremtő eszköz az internettel. A szakember szerint saját weboldalunkat mint a legalacsonyabb költséggel működtethető értékesítési csatornánkat nagy, vonzó, látványos fotók díszítsék, szép, dizájnos, ezenkívül jól navigálható, megfelelő legyen mobilalkalmazásokra, és a foglalási lehetőség minden aloldalon szinte bökje ki a vendég szemét. Hangsúlyozta a Google analytics ingyenes szolgáltatásának felbecsülhetetlen szerepét az oldalunkat használók minél pontosabb megismeréséhez. Slater a review site-okkal kapcsolatban megnyugtatásként elmondta, általában tíz bejegyzésből csak három fogalmaz meg negatív kritikát, és arra is reagálhatunk ügyesen. A Facebookban rejlő marketinglehetőségre egy thai hotel példáját hozta fel, amely a Google-ben elhelyezett és a Facebook-on landolt kis összegű, nőket célzó hirdetésből 6 millió letöltést és számtalan foglalást szerzett. A Twitterrel kapcsolatban elmondta, segítségével valós időben kommunikálhatunk a vendéggel, de hátránya, hogy nyomon követése és karbantartása jóval időigényesebb, mint a Facebooké.
Új Cafeteria-rendszer szolgálná a turizmust?
A szövetség már jól ismert lobbitevékenységei közé tartozik a szállodai és vendéglátó-ipari áfa csökkentése, amelyre Erdei János elnök szerint a jelenlegi nemzetközi gazdasági környezet ebben évben biztosan nem ad esélyt. Jó hír viszont, hogy az új kormány kilátásba helyezte az üdülési csekk adómentességének visszaállítását. Számok is igazolják ennek szükségességét: 2010. január–áprilisban ugyan 10 százalékkal több csekket váltottak be, de az új vásárlások száma 25 százalékkal zuhant. A szövetség tovább lobbizik a nemzeti marketingkeret növeléséért, amelyre szintén ígéretet tett az új kormány, és az idegenforgalmi adó korábbi állami kiegészítésének visszaállításáért.
Lobbiznak továbbá a turizmusoktatás színvonalának emeléséért, a gyógyfürdőkezelések társadalombiztosítási támogatásának növelése, egy új, speciálisan a belföldi egészségturizmus fejlesztésére kidolgozott Cafeteria-rendszer, a Széchenyi Rekreációs Kártya bevezetése és hagyományteremtő céllal egy ugyancsak új, Budapest régiós felzárkóztatását szolgáló szakmai konferenciasorozat elindítása érdekében. Az utóbbira először idén októberben kerülne sor a turizmusirányítás és a szakma döntéshozóinak részvételével. Új rendezvényként a Magyar Szállodaportások Aranykulcsos Egyesületével közösen a szövetség meghirdeti az országos portásversenyt, amely ősszel zajlik majd a hét régióban, majd egy döntőre kerül sor, az eredményhirdetés pedig a Hoventán lesz. Az elnök kihirdette, hogy a Hotrec október 26–31. között Budapesten rendezi meg közgyűlését, a szállodaszövetség következő, őszi közgyűlésére pedig a közelmúltban nagyszabású kapacitás- és szolgáltatásfejlesztésen átesett sümegi Kapitány Wellness Hotelben kerül sor novemberben. Szó esett arról is, hogy a szállodai szakma június 9-én már az új kormány turizmusirányítása előtt hallathatja hangját egy turizmuskonferencián, amelyet Balatonalmádiban tart a Fidesz női tagozata, és amelynek védnöke Bánki Erik, a parlament sport- és turisztikai bizottságának elnöke.
Erdei arról is beszámolt, hogy hat főre bővült a szövetség ügyvezetése, növelik a titkárság létszámát, megújult a 20 tagú szakmai tanácsadó testület, valamint a 11 szekció, duplájára nőtt az éttermi szekció taglétszáma, a régióvezetők számára még több feladatot delegálnak, új kezdeményezésként pedig bevezették az exkluzív, valamint az egyéni tagságot.
A szövetség idén is meghirdette a Zöld szálloda pályázatot, amely ezúttal a Magyar Turizmus Zrt. 2011-re meghirdetett kampányévével szinkronban az egészségturizmusra fókuszál. A pályázati kiírás elérhető a szállodaszövetség honlapján. Meghirdették az Év Szállodaszobája 2010-es versenyt is, amelyre augusztus 23-ig nevezhetnek a hotelek, és az eredményt a szövetség téli közgyűlésén hirdetik ki.
Tolongás a superior kategóriában
Hogy hogyan áll az európai normák nyomán a hazai szállodák számára kidolgozott, 2011. január 1-jétől bevezetésre kerülő tanúsító védjegyrendszer, arról Kopócsy Andrea, az MSZSZ tiszteletbeli elnöke számolt be a közgyűlésen. A szakember elmondta, egy tavaly októberi kormányrendelet értelmében 2011. január 1-je után nem lesz kötelező a szálláshelyek minősítése, a jövőben a hotelek színvonalát egy védjegyrendszer biztosítja, amelyhez önkéntesen csatlakozhatnak a szállodák. Az a hotel azonban, amelyik nem csatlakozik, jövőre már nem használhatja a csillagokat, így a megfelelő vendégtájékoztatás is nehézségekbe ütközik, ami a házak színvonalát illeti – hangsúlyozta a szakember, aki a minősítés menetének részleteiről is beszámolt.
A csatlakozni kívánó hoteleknek egy adatlapot kell kitölteniük. A Magyar Szállodaszövetség 270 kritériumból álló minősítési rendszert dolgozott ki. Szállodai kategóriánként ebből különböző pontszámokat kell minimálisan elérni. Az önminősítés díja többek között függ a kategóriától és a szobaszámtól, és 120-230 ezer forint között mozog a költsége házanként. A szállodaszövetség által kijelölt minősítő bizottság helyszíni szemlét tart majd az önminősítést követő 30 napon belül, amelynek döntését egy bírálóbizottság hagyja jóvá. A házakkal négy évre kötnek szerződést, két év után kiterjedt ellenőrzést, a negyedik év után pedig szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartanak a házak színvonalának megőrzése érdekében. A szállodák a minősítés megszerzése után táblát kapnak hotel felirattal, a csillagok számával (1-től 5-ig), a szövetség logójával, illetve a hotelstars felirattal.
A fogyasztóvédelem jövőre már vizsgálhatja, hogy joguk van-e a szállodáknak viselniük a csillagokat, azaz megszerezték-e a tanúsító védjegyet, amely a továbbiakban a Magyar Turizmus Minőségi Díjjal párhuzamosan garantálja majd a hazai szállodák európai színvonalát. A programról tájékoztató hotelstars. hu domain nevet már bejegyezték, egyelőre az oldal tesztelése folyik. Három hónap múlva a Magyar Szabadalmi Hivatal bejegyzi a védjegyet, jelenleg a minősítésben közreműködő munkatársak képzése zajlik. Az első hotelek minősítése 2010 utolsó negyedévében történhet.
Kopócsy Andrea szerint a magyar hotelek csaknem 100 százalékban megfelelnek a védjegyrendszer követelményeinek, sőt, számos négycsillagos a kiemelt, superior kategóriát is elnyerheti és használhatja, amelyre mostantól már legálisan is lehetősége lesz. A Magyar Szállodaszövetség egyébként a Hotelstars Union kritériumrendszere alapján alkotta meg a haza követelményeket. A nemzetközi szövetség az Európai Szállodaszövetség, a Hotrec ernyőszervezeteként jött létre azzal a céllal, hogy egységesítse Európában a csillagokkal való kategorizálást. A szövetség a cseh, holland, német, magyar, osztrák, svájci és svéd szállodaszövetségek összefogásával alakult meg Prágában december 14-én. A Hotelstars Union a különböző országokban érvényben lévő kritériumrendszerek összehangolásával, egységesítésével azt kívánja elérni, hogy átláthatóbbá váljon a vendégek számára, mely hoteltől mit várhatnak, ezáltal jobban megfeleljenek a hotelek a fogyasztóvédelmi igényeknek, és nagyobb elégedettség jellemezze vendégeiket. A Magyar Szállodaszövetség közgyűlésén Markus Luthe a Hotelstars Union képviseletében beszámolt arról, hogy a balti államok is jelezték csatlakozási szándékukat a szövetséghez, valamint Szlovákiával, Szlovéniával és Szerbiával folytatnak tárgyalásokat.
Kopócsy Andrea a Hotelstars Unionhoz való csatlakozás egyik legnagyobb hozadékaként azt látja, hogy legfontosabb küldőpiacainkon is ez a besorolás van/lesz érvényben, amelyet hozzánk érkezve már jól ismerhetnek a vendégek, és ez növeli bizalmukat a magyar szállodákkal szemben.
Egy euró forgalom után egy jutalompont
Így lehetne röviden összefoglalni azt az értékesítési versenyt, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. kötelékében működő Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) hirdet meg hamarosan. A Hungarian Meeting Reward néven induló program célja, hogy arra ösztönözze a külföldi rendezvényszervezőket, a szeptember és február vége közötti időszakban minél több rendezvényt hozzanak Budapestre, ezzel is növelve a 4-5 csillagos szállodák forgalmát. Az értékesítési versenyt hazánk legfontosabb MICE-küldőpiacain az incentive utaztatóknsk hirdeti meg az MKI. A versenyben regisztráló irodák nevezhetik hazánkba hozott rendezvényeiket, és azok itt lecsapódó forgalma után eurónként egy pontot zsebelhetnek be. Az az iroda, amelyik egy adott időszak alatt a legtöbb pontot gyűjti, kétszemélyes, rendkívül exkluzív magyarországi utat nyer, amelynek költségeit az MT Zrt. állja. A szállodáktól a regisztrált rendezvények után jelképes hozzájárulási díjat kér az akcióhoz az MT Zrt. – számolt be Szűcs Balázs, az MT Zrt. marketingigazgatója az új forgalomélénkítő kezdeményezésről a Magyar Szállodaszövetség közgyűlésén. A szakember beszámolt arról is, hogy a NETA adatbázisba 2010-ben már nemcsak tájékoztató adatokat tölthetnek fel a szállodák, hanem konkrét ajánlatokat is, sőt hamarosan foglalási rendszerrel is bővül a szolgáltatás.
