Multifunkcionális kiállítótér kapott helyet az altemplomban, a terepszint alatti helyiségsor újrahasznosítása során információs pultot, zarándokbüfét, artshopot és könyvesboltot alakítottak ki; részben átalakult a liturgikus tér, új padsorokkal bővültek a kereszthajók, javult a terem akusztikája, a nyugati tornyot, valamint a Dömötör-tornyot is megnyitják a látogatók számára. Ennél jóval többről van szó: a dóm és a Dóm tér, ez a mediterrán városi „piazza” és a kimért északi téglaarchitektúra sajátos keveréke egy igazi közösségi kohó, történelméből fakadóan az újrakezdés szimbolikus központja.

A szegedi dóm építése és környezetének kialakítása szorosan egybefonódik az 1879-es nagy szegedi árvíz utáni újjáépítéssel. A Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján épült és 1930 októberében felszentelt dóm, valamint a Rerrich Béla tervezte Dóm tér egységes térfala, nagyvonalú térképezése folytán ma Szeged legjobb urbánus adottságokkal rendelkező tere. A mostani felújítás, átalakítás során a 21. század igényeinek megfelelően kellett újragondolni a funkciókat.

Az altemplom tereit teljes mértékben felszabadították. Itt kap helyet egy, a dóm és a Dóm tér építését bemutató interaktív kiállítás, ehhez kapcsolódik az egyházi kincstár tárgyainak kiállítása, de itt, ebben a ,,kibontott,, térben kap helyet egy konferencia-, illetve közösségi rendezvényeknek helyet adó, modern fény- és hangtechnikával felszerelt terem is. Az altemplom várhatóan decembertől fogadja a látogatókat.

A nyugati oldalon a Dömötör-torony középkori falait is magába foglalva nyílik a zarándokbüfé fogyasztótere. A büfé járószintje megegyezik a torony feltételezett középkori padozatának nívójával, így ez az elrendezés alkalmas arra is, hogy a történeti idők által feltöltődött Dóm tér rétegződéseit érzékeltesse.

A látogatás kiindulópontját az altemplom teréhez kapcsolódó, előlépcső alatti térsor újrahasznosítása – a turisztikai vendégfogadó rész – adja. Az urnatemető funkciója megmarad, ám a kegyeleti tér és a közönségforgalmi zónák elkülönülnek. Részben átalakult a dóm liturgikus tere: a szentély apszisában található főoltárt szegélyező baldachin a kupola alá került. Visszakerült eredeti helyére a Szent Gellért-ereklye, a dóm keleti oldalkápolnáját keresztelőkápolnává alakították, ahol a gyermekbarát kialakítás és bútorzat a hétvégi nagymisék alkalmával a családok kényelmét szolgálja.

A nyugati torony bejárhatóvá tétele a fejlesztés egyik sarokköve. A toronytúra közben is megbizonyosodhatunk arról, hogy a közösségi tér funkció nem csak egy hangzatos szlogen volt a fejlesztés kapcsán. A különböző szinteken úgynevezett ,,közösségi kohókat,, alakítottak ki: ezekben a terekben hittanfoglalkozásokat, kóruspróbákat, tréningeket, vetítéseket, egyéni foglalkozásokat lehet tartani, de használatuk abszolút rugalmas, ugyanis egyik oldaluk ki is nyitható. A „magaslati túra” a harangok terén is áthalad, a torony egészen a körbejárható kilátó erkélyig látogatható. De nem ez az egyetlen torony, amelyet érdemes és muszáj megnézni a dómlátogatás alkalmával. „A többszintes Dömötör-torony megnyitásával és restaurálásával Szeged legrégebbi, román kori rétegét mutatjuk be – mondták az építészek. – A torony, követve a középkori hagyományokat, felszentelt keresztelőkápolnaként szolgál. Restauráltuk a kovácsoltvas kaput és a keleti oldalon nyíló körablakban elhelyezett napsugár-motívumos kovácsoltvas rácsot is. A torony első szintjén interaktív kiállítóteret alakítottunk ki” – emelte ki Gunther Zsolt és Váncza László. Megújultak az Aba Novák Vilmos által készített falfreskók is.