Az elmúlt évben a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma 3,6%-kal 8,3 millió főre, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 4,8%-kal 21,6 millió éjszakára nőtt az előző évhez viszonyítva. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 8,2%-kal bővültek és 152,0 milliárd forintot tettek ki. A pénzügyi-gazdasági válságot megelőző évhez, 2007-hez viszonyítva a vendégéjszakák száma 7,4%-kal, a szállásdíjbevétel 8,3%-kal emelkedett. A növekedésben a belföldi turizmus, amelynek legfontosabb eredményeit az alábbiakban mutatjuk be, fontos szerepet játszott, közölte a Magyar Turizmus Zrt.
100 ezerrrel több belföldi vendégéjszaka
A KSH előzetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő belföldi vendégéjszakák száma több mint százezerrel bővült és így összesen 10 308 922 éjszakát tett ki. Az elért 1,0%-os növekedéssel sikerült az MT Zrt. 2012. évi marketingtervében meghatározott célkitűzést megvalósítani: a belföldi turizmus területén nem csupán elértük a 2011-es szintet, hanem – ha kis mértékben is – meghaladtuk azt. Ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt évben 1,5%-kal, 2,5 napra nőtt a belföldiek átlagos tartózkodási ideje. A belföldi vendégéjszaka-szám augusztustól egyértelműen növekedett, kedvező utószezoni adatokat produkálva.
A belföldi vendégéjszakák száma a szállodák (+3,9%) és a kempingek (+9,7%) esetében a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál is kedvezőbben alakult 2011-hez képest. A szállodai kategórián belül a négycsillagos szállodák 15,4%-os növekedéssel büszkélkedhetnek.
A belföldi vendégforgalom a beutazó vendégforgalomnál kevésbé koncentrált. 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák 26,2%-át regisztrálták a Balaton régióban, 14,5%-át a Budapest–Közép-Dunavidéken és 13,1%-át a Nyugat-Dunántúlon. E három régió együttes részesedése 53,8% volt, emellett az Észak-Magyarország és az Észak-Alföld régiók részesedése jelentős: 12,9, illetve 10,4%.
A turisztikai régiók többségében emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma: a Tisza-tónál 8,0%-kal, a Dél-Dunántúlon 5,7%kal, Észak-Magyarországon 5,4%-kal, a Dél-Alföldön 2,1%-kal, a Balatonon 1,3%-kal és a Budapest–Közép-Dunavidék régióban 1,1%-kal.
A belföldiektől származó szállásdíjbevétel 54.962 millió forint volt 2012-ben, ami az összes szállásdíjbevétel 36,2%-ának felel meg. 2011-hez képest a belföldiektől származó szállásdíjbevétel – a vendégforgalom növekedését meghaladva – 5,9%-kal nőtt, miközben a szálláshely-szolgáltatás 2012-re számított árindexe 2,6% volt. A belföldi vendégektől származó bevételek 24,6%-a a Balaton, 17,2%-a a Budapest–Közép-Dunavidék, 14,0%-a az Észak-Magyarország és 13,2%-a a Nyugat-Dunántúl régióban keletkezett.
Felülmúltuk a válság előtti szintet
Az utolsó válság előtti évhez, 2007-hez viszonyítva a belföldi vendégéjszakák száma 3,5%-kal, a belföldiektől származó szállásdíjbevételek 10,2%-kal emelkedtek a kereskedelmi szálláshelyeken. (Eközben a nemzetgazdasági fogyasztói árindex 27,4%-ot, a szálláshely-szolgáltatás árindexe 7,3%-ot tett ki.)
A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma, 2007-2012
Forrás: KSH, a 2012. évi adatok előzetesek
Csaknem valamennyi turisztikai régióban bővült a vendégforgalom 2007-hez képest is. A legkiemelkedőbb növekedést a Nyugat-Dunántúl régió érte el 14,2%-kal.
Közel 1600 SZÉP Kártya elfogadóhely
A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján 2012 decemberében 1583 kereskedelmi szálláshely fogadott el fizetőeszközként Üdülési Csekket, és 1409 egység Széchenyi Pihenőkártyát. 2012-ben az Üdülési Csekk, illetve SZÉP kártya tulajdonosok összesen 12,6 milliárd forint értékben fizettek ezen fizetőeszközökkel a kereskedelmi szálláshelyeken. A SZÉP kártya felhasználásának aránya az év egészét tekintve 75,9%-os volt.
A belföldi turizmust népszerűsítő – 2011-ben indított – mozgalom és kampányok folytatásaként a Magyar Turizmus Zrt. 2012-ben is számos, országos kiterjesztésű, termékalapú kampányt indított a turisztikai régiók szolgáltatói ajánlatainak (például szálláslehetőségek, programok) összefogásával.
Márciusban az egészségturizmus, áprilisban az aktív, falusi és az öko-, valamint a kulturális turizmus, májustól a vízpartjaink népszerűsítése és kulturális ajánlatok, ősszel a bor és gasztronómia, télen pedig ismét az egészségturizmus kínálat került a kommunikáció középpontjába. A lakossági kampányok célja az volt, hogy belföldi utazásra és a még kint lévő üdülési csekkek érvényességi időn belüli beváltására ösztönözze a lakosságot, illetve, hogy a SZÉP kártya szálláshelyi felhasználását erősítse.
A Magyar Turizmus Zrt. 2013. évi tevékenységéről itt lehet tájékozódni.
