E cél elérése érdekében alakultak a különböző borvidékeken a borútegyesületek, amelyek segítik a vendég tájékozódását. Ezek azok a szervezetek, amelyek összefogják a termelőket, egységesítik a borkóstolás, a borértékesítés és a vendégfogadás követelményrendszerét. Az általuk adományozott védjegy mindig magas minőségi garanciát jelent. Aki vendégként a borút egyes állomásaira eljut, mindenütt magas szintű, korrekt, a helyi hagyományokhoz illő vendégfogadásban részesül. Jelenleg Magyarországon 27 borútegyesület működik. Tavaly alakult meg a Magyarországi Borút Egyesületek Országos Szövetsége.

A villányi borvidék és borút

Fényben és napsütésben leggazdagabb borvidékünk a villányi. A falvak közelében pincesorok vannak, ahol a kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó, nem mély pincék. Hagyományosnak a kadarka, kékoportó, kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéravész után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint a cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak, ilyen az olaszrizling és a hárslevelű. Vörösborait a rubin- és gránátvörös szín, az intenzív illat, a testesség, a lágyság és a bársonyosság jellemzi. A vörösborok mellett rosét és fehérborokat is készítenek.

A Villány-Siklósi Borút 11 településen kanyarog keresztül, hűvös, boltíves pincéiben évszázados relikviák, jóféle harapnivalók és barátságos boros gazdák mellett a mediterrán jellegű, történelmi borvidék kulturális és művészeti értékekkel is várja az utazót. Többek között a következő látnivalókat kínálják még a Borút során: Villányi Bormúzeum, siklósi vár, harkányi termálfürdő. A Villányi-Siklósi Borút az egyetlen az országban, amelyik utazási irodát is működtet, ahol naprakész információkat nyújtanak, személyre szabott programokat alakítanak ki a borbarát turistáknak.

Tokaj, Eger és környékük

A Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület 1997-ben alakult, és mára 112 szolgáltató tartozik hozzá. A 28 településen végighúzódó borúton a legérdekesebb állomások azok a régi, ma is családi tulajdonban lévő pincék, amelyek sziklába mélyített, gyakran többszintes, évszázados építmények. A borvidék idegenforgalmi kínálatának sajátos területe a víziturizmus, a Tisza és a Bodrog világa. Nagy történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkező városok (Tokaj, Szerencs, Sárospatak, Sátoraljaújhely) művészeti fesztiválokkal, különféle zenei és képzőművészeti találkozókkal várják a bor iránt is érdeklődő turistákat.

Az egri borvidék az ország egyik legszárazabb bortermő területe. A déli, délnyugati lejtőkön vörösborok termelésére alkalmas mikroklíma alakult ki. A borvidék leghíresebb bora a bikavér. Ez a bor több vörösborszőlő borának házasításával készül. Valaha a kadarka különböző változatai adták az alapját, ma gyakran a kékfrankos. Magyarország eredetvédett borai közül ez az első. A hegyközség megalkotta 1997-ben a „Bikavér kódex”-et. Egyik legfontosabb szabálya, hogy egy hivatalos listán megadott vörösborszőlő-fajták közül legalább háromnak a borából kell házasítani a bikavért. A borvidéken híres bor még az Egri Leányka és a Debrői hárslevelű, valamit a Verpeléti olaszrizling. A borvidék felén fehérborszőlőt termesztenek. A leányka mellett elterjedt még a rizlingszilváni és az olaszrizling. Fehérborai elegánsak, finom zamatúak, testességben és alkoholtartalomban azonban elmaradnak a délebbi területek boraitól.

Az Egri Borút kőbe vágott pincéknél vezet, amelyeknek elterjedése még a XV. században kezdődött. Egerben annak idején szinte kizárólagos tulajdonosként szerepelt az egyház, ezért a legnagyobb tulajdonosok sorában a püspökség szerepelt. A borút másik, jellegzetes állomása a szépasszonyvölgyi pincesor, amely kétszáz éve épült. Megmutatják a vendégeknek, annak idején hogyan osztották fel az épületeket: voltak borházak, pinceházak, pincék és pincelyukak. Érdekes ajánlat lehet még a borturistáknak Eger méltán híres termálfürdője, illetve kulturális emlékei.

A szekszárdi borvidék és borútjai

A törökök elől erre a vidékre menekülő rácok hozták erre a borvidékre is a kadarkafajtát és a délszláv vörösborkultúrát. Később a kedvező adózási lehetőségek a német telepeseket is vonzották, akik több hullámban érkeztek a borvidékre. A szekszárdi borvidéken a kékszőlőfajták aránya 70 százalék, a legnagyobb területen a kékfrankos, a merlot, a kadarka és a kékoportó terjedt el. Fontosabb fehérszőlőfajtái: olaszrizling, chardonnay, rizlingszilváni, zöld veltelini. A borvidékre a lágy vagy harmonikus, fajtajelleges fehérborok, továbbá a sötét színű, testes, bársonyos, fűszeres zamatú minőségi és különleges minőségű vörösborok jellemzők. Eger mellett Szekszárdon is készíthetnek „bikavér” borokat.

A szekszárdi dombvidék löszös talaján vezet végig a borút a borbarát utazóknak, akik főként vörösboros szőlőfajtákat termelő gazdákat keresnek fel. A borút állomásai 400 pincét érintenek, amelynek során a résztvevők megkóstolják a nevezetes bikavért is, amelyet ezen a tájon hagyományosan a kadarka, a kékfrankos és a kékoportó háziasításából készítenek. A háromszintes pincesoron tájjellegű ételekkel várják a borturistákat. Szekszárdon, a Borok Házában a környék legkiválóbb termelőinek borait kóstolhatják végig a látogatók.

Pincék a Balaton környékén

A Balaton környéke régóta ideális terület szőlőtermesztésre. A kiváló klímát a nagy tömegű víz temperáló hatása is javítja.

A badacsonyi terület jellegzetes fajtái az olaszrizling, a rizlingszilváni és a szürkebarát. A borút itt a Vulkánok- völgyében vezet, amely már évezredek óta hazája annak a szőlőnek és bornak, amelyben a régiek szerint kialudt vulkánok tüze ég tovább.

A balatonboglári borvidéken elsősorban a fehérszőlőfajtákat termelik, a fajtaválaszték igen bőséges. Illatban és zamatban gazdagok a környék borai, jellegzetesen savasak. A borút 11 településen – Kéthelytől Siófok-kilitiig – 27 minősített állomáson át vezet. Az állomások többsége pincészet, de van köztük vinotéka, fazekasház, szálloda, falusi vendégfogadó is.

A Balatonfüred-csopaki borvidék a tó északkeleti részén, azzal párhuzamosan húzódó hegyvonulat lankáin terül el. Elsősorban fehérszőlő- fajtákat telepítettek ide, Tihanynál találhatók kizárólag vörösborszőlő- fajták. A borok itt lágyak, finom illatúak, sajátos zamattal rendelkeznek. A borvidéken négy borútegyesület segíti a vendégek tájékozódását. A borutakon a kiváló pincészetek mellett természeti, történelmiemlékekben és szinte végig a Balaton panorámájában is gyönyörködhetnek a borturisták.

A Balaton-felvidéki borvidék három körzetre (Káli, Balatonederics- Lesence és Cserszeg) tagolódik, és mindre jellemző a fehér borszőlőfajták közül az olaszrizling, a chardonnay, a tramini, a rizlingszilváni, a szürkebarát, a cserszegi fűszeres és az ottonel muskotály. A borvidéken két borút is invitálja a borturistákat. Tartalmas program a keszthelyi látogatás is, ahol az első európai mezőgazdasági felsőfokú intézmény, a Georgikon is található. Szintén a borúthoz tartozik Tapolca, valamint a Művészetek Völgye Fesztivál.

A Balaton-melléke borvidék két körzetből áll: egyik a Zala folyó, a másik a Mura vidéke. Tipikusan fehérbortermelő vidék. Jellegzetes szőlőfajtái az olaszrizling, a rizlingszilváni, a szürkebarát és a rajnai rizling. Borai élénk savösszetételűek, diszkrét illatúak, elegánsak.

A Zalai Borút Egyesület 1999- ben alakult, a borúton végig vendéglátóhelyek, éttermek is találhatók. Zalakaros, Kehidakustány és Zalaszentgrót is a borút része. Lankás tájakon vezet végig az út, több száz éves pincéket kereshetnek fel a látogatók.

A somlói borvidék az egyetlen olyan borvidékünk, ahol a hegy északi oldalán is folyik szőlőtermesztés. Híres bor a somlói furmint és a somlói juhfark. A somlói borok testesek, tüzesek, kemény karakterűek, sokan hazánk legfinomabb fehérborainak tartják őket. A borvidék a borturizmus fellegvára. A borvidéken a borút egyesület célja, hogy minél több bort ismerjenek meg a történelmi régióból a látogatók.