Júliusban hazahívta korábbi tokiói külképviselet-vezetőjét a Magyar Turizmus Zrt., azóta a japán piacra irányuló marketingtevékenységét Budapestről látja el a társaság. A képviselet egy fő helyi alkalmazottal továbbra is működik Tokióban. A helyzet nem túl rózsás, mivel az év első négy hónapjában 22%-kal csökkent a japán beutazó forgalom.

A piaci lehetőségekkel kapcsolatos gondolatait osztja meg olvasóinkkal a távol-keleti országot jól ismerő turisztikai szakértő, Karsai Árpád.

(Szerzőnk a kép jobb oldalán látható.)

Mennyire fontos a marketingmunka szempontjából az önálló képviselet?

Az országpromóció, a nemzeti turisztikai marketing nem csak költséges irodák fenntartásával képzelhető el. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy nem nélkülözhetetlenek az irodák, azonban ha egy desztináció nemzeti promóciós támogatását nem akarjuk teljesen feladni, akkor itthonról ütőképes lépésekkel kell pótolni az iroda előnyeit.

Mennyire bízhatunk egy stagnáló küldőpiacban, ahol ráadásul recesszió van?

A KSH 2010-es adatai szerint Ázsiából továbbra is a legfőbb küldőpiacunk Japán: 76 ezer vendég 148 ezer vendégéjszakát töltött el nálunk, míg Kínából 44 ezer vendég 79 ezer éjszakáját regisztráltuk. E piac tehát már bizonyított!

Ha ilyen jól áll ez a piac, akkor mi a probléma?

Az elmúlt évek hajszálnyi bővülését nem szabad túlértékelni. Az idén a helyzet eléggé aggasztó: 2011. első négy hónapjában a mi piacvesztésünk Európában szinte tragikus. Míg Francia-, Spanyol- és Németországban ebben az időszakban nőtt a japán beutazó forgalom, Németországban például közel 18%-kal, és Ausztria és Svájci esetében is 3% körüli volt a bővülés, addig Csehországban közel 8%-os, nálunk viszont 22,9%-os volt a visszaesés a Japan National Tourist Organization adatai szerint.

Nem tette kétségessé e küldőpiac erejét a márciusi természeti katasztrófa?

Alkalmam volt a földrengés előtt és után is Tokióban járni, és mondhatom – az európai érkezések száma is ezt támasztják alá - gyorsan helyreállt az utazási kedv. Kormányuk világossá tette, hogy szolidaritást nem a fogyasztás visszafogásával érdemes gyakorolniuk.

Mi a véleménye a közös közép-európai promóciókról? Lásd Visegrádi 4-ek, illetve a Pearl Road nevű horvát-magyar összefogást?

Ez mind szép, de kérdés, hogy ez meglátszik-e a forgalmi adatokban? Valamit a többiek (Prága, Bécs) jobban fogtak meg az elmúlt 5-6 évben, mert részesedésük a japán beutazásból egyre nagyobb. Évi 5-6%-os növekedéssel nem érhetjük be, amikor Horvátország forgalma évi 50-60%-kal nőtt. A V4 partnereink legfőbb konkurenseink is: a hazánkba érkező japánok túlnyomó része Bécs-Prága-Budapest körutat tesz, amiben évről-évre kisebb a hazai szállás, program aránya. A korábbi 3-3-3 éjszaka helyett ma már sokszor este érkezés és másnapi városnézés után már mennek is tovább: a további nyolc napot „partnereinknél” töltik el.

Turisztikai szakértőként milyen megoldást javasol?

Ahhoz, hogy egy küldő desztinációból lendületet vegyen a forgalom, sok minden szükséges. Ebből van, ami nekünk megvan, van, ami messze van attól, hogy meglegyen, akad, amihez csak lépni kellene. Az MT Zrt mozgástere nem túl széles, bár láthatóan tettre készek és igen képzetteknek tűnnek. Először is a vonzerők abszolút alkalmasak arra, hogy lényegesen nagyobb forgalom legyen. És ez az új prioritásra, az egészségturizmusra is igaz, azonban itt csak vonzerő szinten. A termékké építés itt még nem történt meg. Amin a legnehezebb gyorsan változtatni, az a fogadóképesség turisztikai miliővel, információval, látogatásmenedzsmenttel kapcsolatos része. Bécsben japán nyelvű utcai információs táblák, prospektusok várják őket, Párizsban a metrón a hangosbeszélő japánul is bemondja, hogy vigyázzanak a zsebtolvajokra!

Nálunk a metrón angolul sincs bemondás, az állomások bejáratánál az ellenőrök szinte erőszakszervezet benyomását keltik, ahelyett hogy világosan legalább angol nyelvű poszteren kiragasztanák az utazás feltételeit. A japán, kínai, arab kisbetűs fordítással ellátni az információt költségben ezrelékeket, hatásban jelentőset jelentene. Be kell látnunk: a BKV a legerősebb imázsformáló: ott van mindenütt és kikerülhetetlen.

A beutaztatók utazásszervezése kellően alkalmazkodik, ahogy Horvátország is felépített üzleti összefogást a tengerentúli megrendelések kezelésére (Adriaticanet), úgy Közép-Európában hazai központtal - a budapesti-bécsi-prágai kínálatot egységesen teríti a Net Travel Utazási Iroda.

Az országpropaganda - miközben konkurenseink fenntartják kihelyezett irodáikat – lehengerlő weboldallal, jól célzott study tourokkal, meghívott hírességek beszámolóira irányulhatna. Észre kell venni az új szegmenst, a fiatal középosztályt, akik szervezetten, de egyénileg utaznak, és akikre alapozva egy iroda, az H.I.S. szinte az egész ottani mezőnyt beelőzte.

A fő promóciós teendő: újabbnak, többnek kell lenni, mint az eddigiekben. A fordulat azért szükséges, mert az eddigi trend a lassú piacvesztés. A képviselet bezárása pedig erőteljes lépéseket igényel. Valami plusz kellene. És ez lehet az új stratégiai termék üzenete, azon belül a Medical Wellness. Ehhez a terméket kell kialakítani vagy rendbe szedni, továbbá a kommunikációt. Angol nyelvű kiadványokkal és weboldalakkal felesleges igyekeznünk, amikor versenytársaink rég japán nyelvűekkel teszik ezt. (Itt most a szálláshelyekre, fürdőkre, programokra gondolok, meg a fő desztinációra, Budapestre, amely közben megszüntette a japán nyelvű kiadványát). Ami a terméket illeti, a Hélia szálloda korábbi japán inváziója mutatta, hogy jó termékkel és értékesítéssel szinte hegemón helyzetbe lehet a piacon kerülni.

Nem illúzió a japánokat egészségturizmussal csábítani?

A japánok meghalnak a fürdőkért. Rajonganának itt is, ha felkészülnénk fogadásukra. Az egyik legismertebb fővárosi fürdőnk azonban, hiába a felújításra költött sok százmillió forint, a vendégirányításban megrekedt a 60-as évek szintjén. A turista összevissza keresgéli az öltözőt, a kabinos nénik kézzel-lábbal magyarul vagy németül magyaráznak. Ráadásul a kabin japánul vázát jelent. A gombás öltözőpad is lehangoló, a japán útikönyvek egyikében híres fürdőnk barátságtalan, rossz fogadóképességű, de gyönyörű intézményként szerepel. A japánokat kúrákra, gyógyfürdőkbe megnyerni nem reális, azonban tömegével kipróbálnák a fürdőket, mint wellness intézményeket. A kulturális turizmus mellett ez önálló, illetve kapcsolódó motivációt jelenthet, ha a terméket „rendbe hoznánk”. Ausztria japán piacra szóló turisztikai honlapja is gőzölgő spa-val csábít. Japánban egyébként 40 fokosnál melegebb vízben fürdenek, ezért nálunk az újonnan kialakított fürdők, szállodák megfontolhatnák, hogy kialakítsanak egy-egy ilyen medencét is.

Szeptember végén kerül sor a tokiói „WTM”-re, a JATA-ra, amelyen az MT Zrt. önálló standdal képviseli a hazai turizmust. A jövő elkezdődhet.