A 95x33 méter nagyságú épület kívülről szinte ugyanolyan lenne, mint a 122 évvel ezelőtt épített, 1945-ben elpusztult eredeti. Ahhoz hasonlóan három medencét alakítanának ki benne. Igaz, ezek már nem a Balaton vízében lennének, hanem attól függetlenül, zárt, vízforgatós technológiával működének. Kettő 17x7,5 méteres, egy 7,5x7,5 méteres lenne, ezekhez még egy néhány négyzetméteres babafürdető is kapcsolódna. A fürdőházban étteremet, kávéházat és egy ötcsillagos, negyven szobás szállodát is kialakítanának.

Az tizenkéttornyú, a 19. század végének stílusát idéző építmény a Tagore sétány nyitott részének keleti vége előtt, a parttól kétszáz méterre helyezkedne el. Az oszlopokon álló fürdőház két méterrel magasodna a víz fölé. A parttal egy négy méter széles fahíd kötné össze, ami alatt a közműveket is vezetnék.

Az önkormányzat fontos feltételként szabja, hogy a létesítmény nagy része nyitott legyen mindenki előtt. Ennek megfelelően az éjszakai órákat leszámítva a sétálók is szabadon használhatnák a bejárati hidat és a nyílt víz felőli teraszt.

A tervek szerint a város egy néhány milliós tőkéjű projektcéget alapít a vállalkozókkal a mintegy hárommilliárdos beruházás megvalósításának és működtetésének irányítására.  A projekt cégben a városé lenne a többség, a menedzsment jogokkal a befektetők rendelkeznének. 

Az építkezést szeptemberben szeretnék elkezdeni. A jövő nyárra készülne el a teljes szerkezet, majd a jövő szezont követő időszakban, a 2013-as szezon elejére elkészülne minden. Az anyagmozgatást teljesen, a munkákat pedig 90 százalékban a víz felől akarják végezni. A hajógyári kikötőt támaszpontként használva uszályokkal, hajókkal bonyolítanák le az építkezést.

A vállalkozók szerint a működtetéshez nincs szükség nagyobb szállítói munkára, mint egy parti étteremnek, így nem zavarnák a környék életét. A vendégek gyalog közelíthetik meg a szállodát, a csomagjaikat elektromos golfautóval szállítanák, parkolási lehetőséget a közelben lévő Alba-villában biztosítanának nekik.

A Gyetvai Fivérek Zrt. részben saját pénzből, részben hitelből akarja finanszírozni a fejlesztést, de számítanak az üzemeltetésben szerepet vállalók befektetéseire, és az európai uniós és a hazai támogatási lehetőségeket is ki szeretnék használni.

Abban bíznak, hogy a működtetésből származó bevétel fedezni fogja az üzemeltetési kiadásokat, de a beruházás teljes megtérülésére csak reklámértékben és más közvetett bevételekben számíthatnak nagyon hosszú idő alatt.