Egy szintén csütörtökön megjelent másik felmérés pedig azt mutatja, hogy a háztartások ötödének egyáltalán nincs semmilyen megtakarítása és a megkérdezettek 44 százaléka egy váratlan kiadást nem engedhet meg magának.

A legjobb anyagi helyzetben a fővárosiak vannak, akiknek 13 százaléka több mint nettó 350 ezer forintot keres. Az iskolázottság is nagyban befolyásolja az anyagi lehetőségeket, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 29 százalékának magasabb a havi fizetése nettó 200 ezer forintnál.

A háztartások nagy átlagban havi jövedelmük 19 százalékát tudják hosszú távú céljaikra fordítani, amelyek közül – 12 százalékkal – kiemelkedik a hiteltörlesztés. A háztartások bevételeik 81 százalékát mindennapi kiadásokra költik, ebből a legtöbbet – 32 százalékot – visz el a rezsi, 31 százalékot pedig az élelmiszer, így csak a jövedelem 4 százaléka jut megtakarításokra, és 3 százalékot fordítanak a megkérdezettek gyermekeik támogatására.

Mivel a KSH kimutatása szerint a magyarországi átlagkereset 150 400 forint, és Generali által megkérdezettek vagyoni helyzete is 100-200 ezer forint van, az átlagos magyar háztartás csak pár ezer forintot tud havonta félretenni.

Ezt a képet árnyalja az a tény, hogy a háztartások megtakarítási képessége egyenes arányban áll a rendelkezésre álló havi jövedelmük nagyságával. A 350 ezer forint feletti keresők 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden hónapban félre tud tenni, az alacsonyabb jövedelműek körében ez az arány csak 12-31 százalék közötti volt.

A jövedelem növekedésével ugyanis arányosan csökken a mindennapi kiadások és a rezsikiadások aránya, amely a 350 ezer forint felett keresőknél már csak a bevétel felét teszik ki. Ezen csoportok átlagosan jövedelmük 11 százalékát tudják félretenni. A 200 ezer forintnál alacsonyabb jövedelmű háztartásokban jóval nagyobb arányt visznek el a mindennapi kiadások, megtakarításra pedig legfeljebb 2 százalék jut, ami forintban kifejezve igen minimálisnak tekinthető.

Közel egymillió háztartás megtakarítás nélkül

A Generali kutatásával egybecseng a szektortárs ING Biztosító szintén csütörtökön felmérése, amely a lakosság megtakarításait vizsgálta. Ebből kiderül, hogy ötödüknek egyáltalán nincs megtakarítása, negyedüknek egymillió forint alatti, 23,5 százalékuk pedig 1 és 4 millió forint közötti összeggel rendelkeznek.

A felmérés szerint 50 millió forint feletti magtakarítással mindössze a háztartások 3 százaléka rendelkezik.

Ami a megtakarítási szokásokat illeti, százból 44 ember állította, hogy elegendő pénze van a mindennapi élethez, nagyobb kiadásokat azonban már nem engedhet meg magának.

Csaknem 40 százalék képes megtakarítani egy keveset, 14 százaléknak viszont sok dolog megvásárlásáról le kell mondania ahhoz, hogy legyen elég pénze a mindennapokra. Azok aránya, akiknek még a nagyobb kiadást jelentő dolgok megvásárlásához sem kell takarékoskodniuk, mindössze 2 százalék. Százból egy embernek még a legszükségesebb dolgokra sincs elég pénze.

A legfontosabb megtakarítási célok között legtöbben a konkrét cél nélküli vésztartalékot és a gyerekek, unokák anyagi támogatását említették: mindkét kategóriát a válaszadók 46 százaléka jelölte meg. Lakásvásárlásra, lakásfelújításra vagy autóvásárlásra, illetve -cserére százból 34 ember takarékoskodik.