A fentiek a Nyíregyházi Főiskolán tartott Nyírségi Földrajzi Napokon hangzottak el, ahol a szövetség elnöke az elmúlt húsz esztendő tapasztalatairól beszélt. A Turizmus Online-nak elmondta, hogy irányításával Szatmárban a szépséges természeti adottságaik mellett a települések gazdasági és kulturális értékeiket is igyekeztek hasznosítani a turizmus fejlesztésében. Elsősorban a saját termelésű élelmiszer alapanyagokat helyezték előtérbe és ezek népszerűsítésére fesztiválokat szerveztek.

Az elsőt - közös összefogással - 1996-ban tartották; a Cinke-fesztiválon saját termelésű  burgonyából különleges köretet készítettek a látogatóknak, puliszkát főztek, melyet szintén sokan kóstoltak meg. Bemutatták a fából faragott, a gyékényből készített kézműves termékeiket is. Ez a fesztivál jócskán megmozgatta a szatmári településeket. 

Egy évvel később Szatmárcsekén tartották a szintén igen sikeres, első szatmári szilvalekvár főző seregszemlét. A sikerből hagyomány lett évről évre bővülő programmal az érintett települések hagyományait is bemutatva.

Ezekre az eseményekre szinte az egész országból érkeztek turisták, akik szálláshelyeket foglaltak és vásároltak a minőségi termékekből. A következő években pedig már olyan programot is szerveztek Penyigén, ahol a szatmári kertekben termő somból készítettek lekvárt. Így a szilva mellett egy másik értéket is közvetítettek a vendégeknek.

Az előző évtized elején hét szatmári település összefogásával rendezték meg a szintén hagyománnyá vált Szatmári Fesztivált.  Ez a hét településen hét napos programot jelentett, miután más más helyszíneken színes kínálattal jelentek meg. Így Tiszakóródon rétes-, Milotán dió-, Szatmárcsekén szilvafőző-, Tunyogmatolcson pedig lovasfesztivált tartottak. Túristvándiban halászléfőző versenyre és bemutatóra, Fehérgyarmaton a Gyarmati vigasságokra, Penyigén pedig a helyi vásárra invitáltak. Ezekkel olyan csúcsra jutottak el, hogy a Szatmári Fesztivált hazánk ötven legjobb fesztiválja közé sorolták.

Ám dr. Hanusz Árpád azt is jelezte, hogy az elmúlt időszakban ezeket az eseményeket már kevesebben látogatták, mint korábban. Magyarázatképpen elmondta, hogy az utóbbi években országosan növekedett a különböző fesztiválok száma a településeken, miközben azokon a helyeken csökkent az az összetartó erő, amely korábban a szervezést, a rendezést jellemezte. A legnagyobb gondot azonban az okozta, hogy a lelkes résztvevők hite is lanyhult. Jelenleg sok településen az anyagi források hiánya miatt a kínált programjaikat országos művészek fellépésével nem tudják gazdagítani. Így például az idén Szatmárban elmaradt a milotai diófesztivál, annak ellenére, hogy az Ország tortája éppen erről a településről származott. Pénz hiányában már korábban sem tartották meg a Tiszakóródi Rétesfesztivált, valamint  a kölcsei Túrparti vidámságokat.

A professzor véleménye szerint a következő években várhatóan felgyorsulhat a falusi turizmus fejlődése hazánkban, köszönhetően az európai uniós források növekedésének. A támogatások felhasználásával  elsősorban a már meglevő falusi szálláshelyeket fejleszthetik tovább, illetve a községek képét jelenleg nagyban lerontó öreg házak újíthatják fel.

Dr. Hanusz Árpád példaként emelte ki a penyigei Lekváriumot - mint múzeumot -  amely fontos, hogy tovább fejlődjön és a jövőben ne csupán bemutassák az értékeit, hanem interaktív módon szemléltessék a szilvalekvárnak mint helyi terméknek az előállítását is. 

Javasolta, hogy Túristvándiban a vízimalom mellett, házi kenyérsütödét hozzanak létre, ahol lángost és kenyeret készíthetnek. Emellett Szatmárban mutassák be az úgynevezett kötött tészta készítésének folyamatát és azt is, hogy a gyorsfagyasztott változatát miként használhatják fel a helyi étkeztetésben, illetve az éttermi láncokban.

Szeretné, ha a következő időszakban a szatmári szilvás ételeket és az úgynevezett porlós süteményeket is minél több turista ismerhetné meg. Ezek készítéséhez és népszerűsítéséhez a falvakban rendelkezésre állnak az alapanyagok. Azt is fontosnak tartja, hogy a turisták komfortérzetének javítására a jövőben olyan személyszállító hálózatot alakítsanak ki, mellyel a vendégeket a fesztiválhelyszínek és a szálláshelyek közt fuvaroznák.

A "Szatmár Felemelkedéséért" díjjal kitüntetett dr. Hanusz Árpád szerint Szatmár továbbra is turisztikai mintaterület maradhat a megyében, de a sokszínű rendezvényeken a helyi értékek bemutatása és értékesítése kerüljön újra előtérbe.