Elsőként a szegedi ferences kolostort látogatták meg, ahol Kiss Didák házfőnök mutatta be szeptemberi átadása előtt a látogatóközpontot, amely 265 milliós uniós támogatással valósult meg. Az érdeklődők idegenvezetővel, csoportosan, előzetes bejelentkezés után körbejárhatják majd szinte az egész kolostort, csak azt a szárnyrészt zárják el előlük, ahol a szerzetesek és a növendékek ma is élnek és dolgoznak. Lesz vetítőterem és kiállítóhelyeket is kialakítottak, ahol fotók, és egy dokumentumfilm mutatja be a ferencesek életét, akik híres gyógyítók voltak, ezt a hagyományt követve gyógynövényes kertet is létrehoztak.

Gondoltak a gyerekekre is, a foglalkoztató épületben interaktív múzeumi programokat tartanak számukra többek között a ferencesség, a gyógyászat és az építészet területéről. Orgonakoncert után dr. Povedák István kultúrantropológus a ferencesek rejtett kincsei címmel gyermekeknek tartott játékos művészettörténeti foglalkozást.

A program keretében a szakemberektől a szegedi paprika múltjáról és jelenéről hallgattak meg beszámolókat, majd az Alsóvárosi Tájházat látogatták meg, ahol Kulik Melinda intézményvezető kalauzolt őket.

A napsugárdíszítéses lakóépület 1880-ban épült, egyike a legrégibb Szeged-alsóvárosi házaknak. A tájház az Alföldre jellemző soros elrendezésű, háromosztatú, alápincézett lakóház. A benne látható kiállítás a 20. század első felére jellemző paraszti kultúrát mutatja be. A tájház a Bálint Sándor Emlékház és Kutatóközpont első ütemeként valósult meg.

A Röszkei Paprika Park volt a következő állomás, ahol Molnár Anitától többek között megtudhatták, hogy az indiánok fenyítésre és fájdalomcsillapításra használták a paprikát, kisfilmben megnézhették a fűszerpaprika származását, hagyományos és modern feldolgozását, felhasználását és értékeit, megnézhették a Paprikamúzeumot is.

A tanulmányút második napján a két év után újra működő szegedi városnéző kisvasúttal járták be Szeged utcáit és nézték meg nevezetességeit dr. Polgár Antal idegenvezető szakértő segítségével. Látták az új sárga lengyel villamosokat, a felújított színházat, a sóhajok hídját, megtudták, hogy a 26.900 egyetemistának milyen szórakozási lehetőségeik vannak. Most alakul át a Dugonics tér, amely névadójának, Andrásnak (piarista szerzetes, matematikus és író) az első magyar könyvet, az Etelkát köszönhetjük.

Egzotikus kaktuszaival az 1927-ben létrehozott Botanikus kert, vagyis a Füvészkert Szeged büszkesége. A Móra Ferenc Múzeumban hirdetik, hogy itt látható a Munkácsy festmények legtöbbje, sajnos csak már csak pár napig.

A látgatók sétahajón a Maros torkolatáig “úsztak” és megtudták, hogy mintegy 6-7 olyan halászcsárda van, ahol híresen jó halászlét készítenek. Az egyik köztük a Kiskőrössy Halászcsárda, ahol ebéd közben a szőke Tisza zajló életet nézhették. A parton a vízisportok utánpótlását adó fiatalok ültek kajakba, és kezdték meg fárasztó, több órás edzésüket.

A turisták számára kihagyhatatlan a Szegedi Vadaspark, ahol számos újdonsággal ismerkedhetnek meg, részt vehetnek a pingvinetetésen is.

Szeged nemcsak hírös város - és mint tudjuk a nótából, hogy Tápéval határos -, de szép is. Évente újítanak, varrják fel a város ráncait, és a turistáknak is van mit mutatni. Erről többek között Ács Szilvia, a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és kis csapata gondoskodik.