A szállodaipar neves nemzetközi és hazai szakértői vitatták meg a kelet-közép-európai régió tu­rizmusának aktuális kérdéseit a kétnapos Leaders in Hospitality Summit konferencián, a budapesti Danubius Hotel Flamencóban. A május 28–29-én zajló nemzetközi fórumon az iparág kulcsszereplőinek – befektetőknek, üzemeltetőknek, tanácsadóknak – lehetősé­gük nyílt a tapasztalatcserére, valamint üzleti kapcsolataik építésére.

A szállodavezetők panelbeszélgetésé­ből kiderült: mind Magyarországon, mind Szlovákiában komoly versenyhátrányt okoz a szállásdíjak uniós viszonylatban is arányta­lanul magas áfatartalma. Engelbrecht Kinga, a Boscolo New York Palace igazgatója külön köszönetét fejezte ki, amiért a Magyar Szál­lodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) felvállalja ezt az ügyet.

Andrea Panyiova, a pozsonyi Danubia Gate Slovakia vezetője hangsúlyozta, mennyi­re fontos lenne, hogy a szlovák kormányzat felismerje a turizmus jelentőségét. Elmondta, hazájában a magas áfa mellett a változó jog­szabályi környezet is nehézségek elé állítja a szakmát. Véleménye szerint az ország már­kájának építésére, nemzetközi marketingre is érdemes lenne több figyelmet, erőforrást fordítani Szlovákiában.

KEVÉS A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐ

A beszélgetés bolgár résztvevője, Nikolay Rusev, a Grand Hotel Sofia igazgatója saj­nálatosnak tartja, hogy Szófia jelenleg nem tartozik a vonzó desztinációk közé. Így az alacsony adótartalom ellenére sem könnyű a vendégéjszakák számát növelni. A szol­gáltatás minőségére helyezik a hangsúlyt, mondta el a bolgár szakember, személyre szabott törődéssel igyekeznek a vendégeket bevonzani, megtartani. A többiek is kiemelték az emberi tényező kulcsszerepét, olyannyira, hogy még a gyorsan terjedő technológiai fej­lesztéseknél is fontosabbnak nevezték a ven­dégek udvarias, barátságos kiszolgálását.

A technikai eszközök jelenléte egyre in­kább az alapszolgáltatás részévé válik, hang­súlyozta Fazekas Tamás, a Buddha-Bar Hotel Budapest Klotild Palace vezetője, így az egyre kevésbé jelent versenyelőnyt. Természetesen muszáj fejleszteni, ahogy a Boscolo New York Palace igazgatója is kiemelte: manapság elvárás, hogy az egész épületben ingyen-Wifi legyen, a hotelben lehetőség nyíljon mobil­telefonos check-in és check-out alkalmazás használatára, és a szobában interaktív tele­víziót nézhessen a vendég.

A panel magyar tagjai egyetértettek abban, hogy Budapesten a legfőbb kihívást jelenleg a szakképzett munkaerő külföldre távozása jelenti. Nagy-Britanniába, Íror­szágba és az Egyesült Államokba mennek sokan, mondta el Engelbrecht Kinga. Az ot­tani magasabb fizetésekkel nehéz felvenni a versenyt, de a Boscolo Budapest igyekszik hosszú távon is motiválni alkalmazottait. A munkabérek emelése mellett a szálloda­láncon belüli, nemzetközi karrierlehetőséget és színvonalas szakmai továbbképzéseket kínálnak munkatársaiknak.

BRANDINGKÉRDÉSEK

A térség hoteligazgatói elemezték azt is, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha egy szálloda független, illetve ha valamelyik márkához tartozik. Engelbrecht Kinga úgy véli, összességében inkább előnyös szál­lodája számára, hogy a Marriott Autograph Collection luxushotelbrand néhány éve több Boscolo hotellel is erősítette európai jelenlétét. Bár a sales területén olykor fa­lakba ütköznek, pluszként említette, hogy a Marriott honlapja hozzájuk is becsatornáz­za a vendégeket, és a munkatársak szakmai fejlődéséhez egy igen jelentős szállodalánc adja a hátteret.

Fazekas Tamás elmondta, hogy bár a Mellow Mood-standardokat természe­tesen bevezették, ami kedvezően hatott szolgáltatásaik minőségére, látni kell, hogy a Buddha-Bar önmagában is erős márka. Olyannyira, hogy a vendégek egy része ki­fejezetten emiatt jön Budapestre.

A branding kérdése egy másik – in­gatlanfejlesztők, tanácsadók, befektetési szakemberek részvételével zajló – panel­beszélgetésben is terítékre került. Hiszen a tulajdonosi döntést, hogy melyik márka mellett kötelezze el magát, sokszor hosszú töprengés előzi meg. Jan Hazelton, a Four Seasons Hotels and Resorts európai fej­lesztésért felelős igazgatóhelyettese úgy látja, sok pénzt és időt spórol az, aki szak­értői gárdát von be egy ilyen hosszú távú döntésbe, ahogy a szerződéskötés során is érdemes egy hotelszakmában járatos ügyvéd segítségét kérni.

Alexey Korobkin, a világ mintegy száz országában szobákat kínáló és számos erős márkát tömörítő Intercontinental Hotels Gro­up (IHG) regionális fejlesztési igazgatója, akihez többek között Oroszország is tartozik, saját tanácsadói felelősségét hangsúlyoz­ta. Ugyanis ha nem az adott helyszínnek és épületnek megfelelő brandet javasolja a tulajdonosnak, azzal saját magának is árt, hiszen a felmerülő nehézségekkel neki kell majd szembesülnie.

BUDAPESTNEK BUTIKHOTELEK KELLENEK

A körkérdésre adott válaszok alapján, hogy a régióban hova érdemes mostanában be­fektetni, Lengyelország áll az érdeklődés középpontjában. Nem csupán a dinamiku­san fejlődő Varsó, de kisebb lengyel városok is vonzó célpontok a térséggel foglalkozó ingatlanfejlesztők, befektetési tanácsadók szerint. Horvátország is érdekes lehet, a Four Seasons szakemberei például itt tájéko­zódnak Varsó és Montenegró mellett, mivel jelenlegi 15 európai szállodájuk portfólió­ját szeretnék továbbiakkal bővíteni. Sasha Golubovic, a Dominion Consulting igazgatója Belgrádot említette, mondván, itt még min­den kategóriában lehet szállodát fejleszteni. Ellentétben Budapesttel, tette hozzá, mert a magyar fővárosban sok az ötcsillagos hotel. Nálunk inkább három- és négycsillagos szál­lodákban érdemes gondolkodni: minőségi butikhotelre továbbra is van kereslet.

Alexey Korobkin úgy véli, minden desztináció hotelkínálata fejleszthető, csak meg kell találni a megfelelő szegmenseket. Oroszországban fejlődési potenciált jelenthet a sporttal kapcsolatos utazók kiszolgálá­sa. A futball- és jéghokicsapatok, valamint szurkolótáboraik sokat utaznak, de ugyanígy érdekes lehet a szórakoztatóipar is, példá­ul egy-egy nagyszabású koncert kapcsán. Persze vigyázni kell, tette hozzá, Bakuban például a 2012-es eurovíziós dalfesztiválra másfél év alatt hat luxushotelt nyitottak, eze­ket most nem könnyű vendéggel megtölteni.

ÓVATOS BANKOK, ÁTSTRUKTURÁLT HITELEK

Az IHG munkatársa azt a tapasztalatát is megosztotta a konferencia hallgatóságával, hogy a tulajdonos gyakran varázsütésszerű változást vár az üzemeltetőtől. Pedig ha egy szálloda üzletileg nem működőképes, akkor az üzemeltető sem tud csodát tenni. Ezért is van akkora jelentősége a gondos előkészítés­nek, a háttérszámítások, költségelemzések elvégzésének.

A finanszírozásról Daniel Pugh, a Jones Lang Lasalle (JLL) ingatlanbefektetési ta­nácsadó cég londoni szakembere elmondta, a kelet-közép-európai régió bankjai még min­dig óvatosak, amikor szállodai fejlesztésekről van szó. Alaposan meg kell értetni velük, hogy milyen előnyökkel és kockázatokkal jár egy adott befektetés. Egy-egy projekt finanszírozásának biztosítása két-három hónappal is tovább tart a kelet-közép-eu­rópai térségben, mint nyugatabbra. Sasha Golubovic tanácsadó szerint az utóbbi évek­ben a bankok átstrukturálták a hiteleiket, így a nagybefektetők számára egyre inkább el­érhető a banki hitel.

Alexey Korobkin az orosz piacról elmond­ta, itt hatalmasak a lehetőségek. Rengeteg a felújításra vagy átépítésre váró, régi hotel, a piac mintegy 60 százaléka ráadásul füg­getlen, nem tartozik semmilyen márkához. Sok városban pedig egyáltalán nincsen meg­felelő színvonalú szálláshely. Egy szállodai beruházás persze hosszú távú gondolkodást igényel, az üzemeltető kiválasztásánál pe­dig alapvető, hogy olyan partnerrel kössünk szerződést, aki pontosan érti, mibe vág bele.