A birtok jelenlegi tulajdonosai a Degenfeld család leszármazottai: Degenfeld Mária grófnő és férje, Dr. Thomas Lindner.  Bár a család neve nem új a régióban, a mai birtok története a rendszerváltás után kezdődött, ahogy arról mi is beszámoltunk.

A grófnő elmondta, az elején mindent meg kellett tanulniunk: férje könyvek tucatjait vásárolta a szőlőművelésről és a borkészítésről, de egy dologban biztosak voltak:

„sok bor van a világon, mi viszont nagyon jó bort szeretnénk készíteni.”

Majd hozzátette:

„ Megértettük, hogy a természet nem csupán alakítható, hanem aktívan formál minket és borainkat. A bor nemcsak termék, hanem közösségi élmény, amely az embereket összehozza, és tudatosan törekszünk arra, hogy szerethető, élményt adó borokat készítsünk.”

Királyi múlt: vincellériskolából szőlőbirtok és kastélyszálló

Az épület eredetileg vincellériskola volt, amely 1873-ban a filoxéravész után alapítottak. A kilencvenes években a műemlék épületek felújítása és a modern feldolgozó kialakítása párhuzamosan zajlott, és mint Mátétól megtudtuk, ez hatalmas befektetést igényelt, és a szőlőültetvények nagy részét is újra kellett telepíteni. Ez a kétezres évek elején történt, akkor még 35, ma már mintegy 40 hektáron gazdálkodnak Tokaj-Hegyalja dűlőin.

Jelenleg a három legfontosabb tokaji szőlőfajtára koncentrálnak: a furmintra, a hárslevelűre és a sárgamuskotályra.

A leghangsúlyosabb mind közül a furmint, amely a területek mintegy 70 százalékát teszi ki.

A pincészet a méretéhez képest kifejezetten erős a hazai piacon, évente 150-200 ezer palack készül, ennek 60–80 százalékát Magyarországon értékesítik, a maradékot olyan piacokra viszik, mint Dánia, Svájc, Hollandia, Japán, Kína, Lengyelország, Ausztria és az Egyesült Királyság.

Pezsgő Tokajból

A birtok portfóliójában egyetlen buborékos tétel szerepel: egy tradicionális eljárással készült extra brut pezsgő, amely nemzetközi szinten komoly elismerést kapott: aranyérmet nyert a World Champagne and Sparkling Wine Championshipen. Tervben van egy közérthetőbb, szélesebb közönségnek szóló brut pezsgő fejlesztése is, amely még közelebb hozhatja a buborékos világot a fogyasztókhoz és a változó fogyasztói igényekhez.

A pincészet 30. születésnapja alkalmából készült el egy különleges, limitált magnum pezsgő a 2022-es évjáratból.

Ez a tétel kizárólag egyetlen évjáratból származik, és viszonylag hosszú időn keresztül, közel öt évig érlelődött seprőn.

Mint Máté mesélte, jubileumi kiadás különlegessége nemcsak az érlelésben rejlik, hanem abban, hogy mindössze 300 magnum palack készült, melyek címkéit a helyi általános iskola diákjainak rajzai díszítik.

Verjus – a fiatal generáció számára

A Degenfeld-filozófia célja a borfogyasztás demisztifikálása, a közérthető kommunikáció, ennek kapcsán a fiatalabb generáció megszólítása és a hozzájuk való kapcsolódás. „Mi is egyértelműen érzékeljük, hogy a fiatalok körében csökken az alkoholfogyasztás, és egyre nagyobb az érdeklődés az alternatív, könnyed, „buli-kompatibilis” italok iránt, mint a long drinkek, szezonális koktélok és alacsony alkoholtartalmú italok, amelyeknek folyamatosan nő a népszerűsége." – felelte Máté, amikor a fiatalabb generáció megváltozott alkoholfogyasztási szokásairól kérdeztük, majd hozzátette, éppen ezért nem kizárólag borfogyasztókat szeretnék megszólítani, hanem egy olyan közönséget, amely nyitott a természetközeli életmódra, gasztronómiára és élményekre fókuszál – még ha nem is fogyaszt rendszeresen alkoholt. 

A birtoknak egyébként van már egy alkoholmentes terméke, a Verjus, amely éretlen szőlőből készülő, természetesen alkoholmentes, és amely kiváló koktél alapanyag, illetve szódával nyári frissítő italhoz is ajánlják, de dolgoznak egy bio, stabil, szőlőalapú ital fejlesztésén is.

„Fontos, hogy nem alkoholmentesített bort szeretnének készíteni – tehát nem egy kész borból vonjuk ki az alkoholt –, hanem eleve alkoholmentes ital születik a szőlőből.”

- emelte ki az igazgató.

A természetközeli életmód és ezzel együtt a fenntartható szemlélet szőlőművelésben is kulcsszerepet kap. A biogazdálkodásnak köszönhetően egy gazdag ás sokszínű élővilág alakult ki az ültetvényekben, amely természetes módon tartja egyensúlyban a kártevők számát.  Ez a természetes egyensúly sok esetben ellenállóbbá teszi a bioültetvényeket, mint a hagyományos művelésű területeket, magyarázza Máté:

„A szőlőkabóca megjelenése például egyelőre nem jelent kiemelt veszélyt a birtokon.”

A klímaváltozás ugyanakkor egyre komolyabb kihívást jelent számukra is, elsősorban a csapadék szélsőséges eloszlása miatt: az idei április, mint mondja, rekordszáraz volt, 1905 óta nem esett ennyire kevés csapadék a térségben. Ugyan a sorközökben alkalmazott takarónövények segítenek megőrizni a talaj szerkezetét és a nedvességet, de hosszabb távon az öntözés kiépítése lehet a megoldás, már csak a minőség megőrzése érdekében is.