Az utazási szakma nálunk egymásra talál. Hirdessen ott, ahol valóban a döntéshozók és a szakma résztvevői olvassák a tartalmat: célzott felületen, nagy eléréssel!
Álláshirdetése nemcsak a Turizmus Online oldalán jelenik meg, hanem hírlevelünkben is, amely naponta több mint 7000 szakmai címzettet ér el – gyorsan, hatékonyan, pontosan.
Mészáros Gabriella a borkultúra terjesztésének elhivatott úttörője. az első hazai szakoktatási intézmény, a Borkollégium alapítója. Ahogy a honlapján fogalmaz: „fontos számomra a tökéletes egyensúly tradíció és haladás között. Ez a műveltség a magyar bor extra finesze”.
Kékfrankos Fotó: Werner Pince
Egyre többen amforában erjesztik az organikus borokat
A szerdai mesterkurzuson kóstolásra kínáltak újdonságokat is: már a borok és pincészetek nevei is különlegesek voltak. Ilyen az Itt és Most, az Amfora Arc, az Eden Wines, a Centurio Diós, az Olivér Borműhely Barnatanya, a Hegymente, a HOOP WINES Gereg, a René’s Wine Heaven, vagy éppen a H-négyzet Pusztán, illetve a Páger, vagy a Karner Boróka.
Egészen egyedi palackokkal rukkolt elő az Amfora Arc, amely valódi, óriási agyagamforákban erjeszti organikus borait.
Több pincészet hozott kóstolni petnat-ot. Ez a francia pétillant naturel rövidítése, ami annyit tesz: természetesen gyöngyöző bor, azaz egy ősi eljárással (méthode ancestrale) készülő, természetes úton pezsgővé váló, buborékos ital, amelyet a szőlőben zajló erjedés lezárulása előtt palackoznak, így a maradék cukor az üvegben szén-dioxidot termel, buborékokat adva neki. Nem kap plusz cukrot, mint a tradicionális pezsgők, és általában üledékes formában kerül a pohárba.
Egyre több a szűretlen, derítetetlen tétel és sokan elhagyják a ként
- derült ki a bemutató során.
Hipermarketekben hiába keresnénk
Az MTA Széchenyi termében bemutatkozó pincészetek mindegyike sok tucatnyi kékfrankost, illetve másfajta bort hozott el Budapestre. A savak, a tanninok, a gyümölcsösség, a fajta, a szőlőbirtok földrajzi adottsága, az évjárat, az időjárás, a háttérgépek, a technológia – hányszor csömöszölik, miben érlelik, kénezik-e vagy sem – mind egyéni tulajdonságokat kölcsönöznek egy-egy palack bornak.
Vajon miért nem lehet a hipermarketekben régiónként felvonultatni a kínálatot, ha már a kisebb üzletekben nincs is erre hely a polcokon? Azért, mert – érkezett a válasz – ezek a pincészetek nem termelnek annyi bort, hogy az az áruházláncokba eljusson.
Általában a pincészetekben, helyben, illetve webáruházaikon keresztül. Gyöngyösön működik a Mátrai Borok Háza, ez a szakemberek szerint a legbiztosabb lelőhely, bár talán Budapesten is helye lenne a régiós borszaküzleteknek, közte egy kékfrankosra specializáltnak.
Erős turisztikai vonzerő lehet
Bár szerveznek pincetúrákat, de valószínű, hogy egy erőteljesebb marketing révén mind a belföldi, mind a külföldi turisták jobban megismerhetnék a mátrai borokat. De erre nincs mindegyik kis pincészetnek pénzügyi kerete, és sokszor enélkül is elfogynak termékeik.
Végül arról is szó volt, hogy a hazai vendéglátás itallapjain többnyire nem a régió termékei élveznek elsőbbséget. Ausztriában, Németországban, Franciaországban az adott területen uralkodó fajtákból készült borokat kínálják erőteljesebben, míg nálunk ez még mindig nem jellemző.
Éliás Balázs navigációs tiszttel nemzetközi karrierjének állomásairól, egy óceánjáró fedélzetén végzett munkájáról és a tengeri hajózás mindennapi kihívásairól beszélgettünk.
Tihanyi Klárát, a HUNGEXPO stratégiai és üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük, aki a Lyonból indult SIRHA mintájára létrehozott hazai eseményt a kezdetektől fogva szervezi és irányítja.
