A hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a Balatoni Borrégió szőlőtermesztési és borászati tanácskozását nyitotta meg, majd előadást tartott az ágazat időszerű kérdéseiről, illetve a Nemzeti Borkiválóság Program nevű ágazat-stratégiáról.
Kifejtette, sok probléma volt a januárban hatályba léptetett hegyközségi törvénnyel, mivel nem bizonyult kellően megalapozottnak. Az ágazat szervezeti átalakítását szerették volna szüretig végrehajtani, de ez várhatóan csak a jogszabály által meghatározott határidőre, novemberre valósulhat meg.
Ismertette: az átalakulás részeként 22 borvidéknek, illetve borvidéki tanácsnak kellett megalakulnia, amit már csak a zalai nem teljesített. Időközben 105 hegybírót neveztek ki, akiknek tisztázódott a szerepük, szétválasztva a közigazgatási és érdekvédelmi feladatokat. (A jövőben a hegybírák látják el a közigazgatási, és a hegyközség elnöke az érdekvédelmi funkciókat.) Augusztus elsejétől egyebek közt a szőlőtelepítési jogok elbírálása is átkerült a hegybírókhoz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól.
A miniszteri biztos példaértékűnek nevezte a balatoni borvidékek szerveződését, valamint kiemelkedőnek és követendőnek a Csopaki eredetvédelmi kódexet.
Szólt arról is, hogy a tervek szerint egy nagy agrárgazdasági kutatóintézetbe fogják integrálni az összes szőlészeti és borászati kutatóintézményt, amely remélhetőleg nem töri meg a badacsonyi intézmény magas szintű kutatómunkáját.
Ismertetése szerint jelenleg zajlik a 11 tagú Bor Eredetvédelmi Tanács újjáalakítása, és 3 évnyi szünet után júniusban már újjáalakult a 20 szakemberből álló Országos Borszakértő Bizottság. Ez a bizottság bizonyos marketingtevékenységekbe is belevágott, "Országkóstolót" indítva. A mustrán elsőként a fehér borok kerülnek górcső alá. Ennek keretén belül augusztus 9-ig lehet ingyenesen nevezni bármilyen magyar fehér borral. A mintákért fizetnek a szervezők, majd a kóstolás és minősítés után könyv készül a termékekről. A magyar termelésű vörösborok lajstromozására jövő tavasszal kerül sor. A szaktárca tárgyalásokat kezdeményez a kereskedőkkel arról, hogy az első 10-20 legkiválóbb bor polcpénz nélkül kerülhessen a boltok, áruházláncok polcaira.
Kiss Eliza az MTI-nek elmondta, az idén eddig mintegy 6 milliárd forintot, a korábbi éveknél jóval többet kapott a borágazat szőlészeti géptámogatásokra és szerkezetátalakításra, és az október elejétől lehívható támogatásokon keresztül újabb összegek állnak majd rendelkezésre.
"A borászat, mint szakma, ugyan vonzó, de maga az ágazat, az összes járulékos feladatával nem, ezen kell változtatni a jövőben" - fogalmazott a szakember.
Hozzátette: a borágazat ugyan stagnál, de a tömegborok és presztízsborok fogyasztása is nő. Ma már a magyar ember újra több bort fogyaszt, mint sört, így az ágazatnak van jövője. Ezért különösen fontos a fiatalok visszacsábítása a szakmába.