A kutatás eredményei szerint a magyar rendezvénypiac növekedési pályán maradt (a növekedést tapasztaló cégek aránya több mint háromszorosa volt a csökkenést jelzők arányánál), miközben a vállalkozásoknak egyszerre kell alkalmazkodniuk a költségnövekedéshez, a technológiai átalakuláshoz és az erősödő fenntarthatósági elvárásokhoz.

A rendezvényszektor szereplői szerint a piac működését leginkább a megrendelői költségvetések szűkülése (72,73 százalék), a költségnövekedés (66,23 százalék) és a nemzetközi gazdasági, geopolitikai bizonytalanságok (57,14 százalék) befolyásolják.

A válaszadó vállalkozások 57,32 százaléka növekedésről számolt be rendezvényüzletágában 2025-ben, míg árbevétel-növekedést közel 60 százalékuk ért el. A cégek összesen több mint 11 ezer rendezvény megvalósításáról adtak számot, és a vállalkozások fele több eseményt bonyolított le, mint az előző évben.

Az eredmények arra utalnak, hogy a piac bővülését elsősorban a rendezvények számának növekedése hajtotta, miközben az események átlagos mérete jellemzően stabil maradt.

A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a növekedés jelentős költségnyomás mellett valósult meg.

a válaszadó vállalkozások 100 százaléka költségnövekedést tapasztalt 2025-ben, és közel kétharmaduk legalább 10 százalékos költségemelkedésről számolt be.

A többletköltségeket teljes mértékben mindössze a vállalkozások 6,25 százaléka tudta érvényesíteni megrendelői felé. Ezzel összhangban, a megrendelői döntésekben továbbra is az ár bizonyult a legfontosabb szempontnak. A versenyképesség fenntartása ezért egyre inkább a működési hatékonyság növelésén, az innováción és az erőforrások tudatos felhasználásán múlik.

A piac egyik legnagyobb kihívása tehát továbbra is az, hogy miként lehet fenntartani a szolgáltatási színvonalat és a fejlesztéseket olyan környezetben, ahol a költségek gyorsabban emelkednek, mint amilyen mértékben azok érvényesíthetők az árakban.

A válaszadó vállalkozások 54,55 százalékánál a megrendelés legfeljebb három hónappal a rendezvény előtt érkezik, míg 77,93 százalékuk legfeljebb hat hónapos előkészítési idővel dolgozik. A rövidülő előkészítési időt a válaszadók 48,05 százaléka a rendezvényszakma egyik legfontosabb kihívásának tartja.

A munkaerőpiaci helyzet ugyanakkor összességében stabilnak tekinthető.

A cégek közel kétharmadánál az állandó munkavállalói létszám nem változott, miközben a fluktuáció és a munkaerőhiány is mérsékelt szinten maradt. A növekvő munkaerőigényt a vállalkozások elsősorban rugalmas foglalkoztatási formákkal, szabadúszók, alkalmi munkavállalók és gyakornokok bevonásával kezelték. A válaszadó vállalkozások több mint 96 százaléka alkalmaz valamilyen tudatos eszközt a munkavállalók megtartására és motiválására.

A kutatás egyik legfontosabb eredménye a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors térnyerésének megerősítése.

A válaszadók 84,42 százaléka már használja, teszteli vagy alkalmanként alkalmazza az AI eszközeit, míg a vállalkozások közel fele rendszeresen használ vagy aktívan tesztel ilyen megoldásokat. Az AI alkalmazásának legfontosabb területei az adminisztráció, a marketing és kommunikáció, valamint a kreatív tartalomfejlesztés.

Az eredmények azt mutatják, hogy a technológiai innováció jelenleg gyorsabban terjed a szolgáltatói oldalon, mint amilyen ütemben azt a megrendelők elvárják.

A fenntarthatóság szerepe szintén egyértelműen erősödik a hazai rendezvényágazatban.

A válaszadók 43,24 százaléka érzékeli a megrendelői fenntarthatósági elvárások erősödését, miközben a vállalkozások 98,65 százaléka már alkalmaz valamilyen fenntarthatósági gyakorlatot működése során. A legelterjedtebb intézkedések közé a szelektív hulladékgyűjtés, a papírfelhasználást csökkentő digitális megoldások és az ételpazarlás minimalizálása tartozik.

A kutatás ugyanakkor azt is jelzi, hogy a szektor jelenleg a tudásépítés és felkészülés szakaszában jár.

A válaszadók közel 80 százaléka hasznosnak tartja a MaReSz fenntarthatósági szabályozásokkal, ESG-szemlélettel és szabványokkal kapcsolatos szakmai útmutatását, miközben a GSTC MICE Szabvány ismertsége és az iránta mutatkozó érdeklődés együttesen már meghaladja a 62 százalékot. Miközben a válaszadók több mint 82 százaléka jelenleg nem rendelkezik fenntarthatósági tanúsítvánnyal, 54 százalékuk a következő két évben tervezi valamely releváns tanúsítvány megszerzését. Ezzel összhangban, a válaszadók több mint háromnegyede nyitott a GSTC MICE Szabványon alapuló nemzetközi fenntarthatósági tanúsítás megszerzésére vagy annak megismerésére.

A MaReSz Fenntartható rendezvényszervezési útmutatója már a megjelenését követő néhány hónapban is jelentős szakmai ismertséget ért el, és a válaszadók több mint fele már csatlakozott vagy tervezi a csatlakozást a MaReSz Fenntarthatósági Kódexéhez.

Kedvező kilátások 2026-ra

A válaszadók 83,79 százaléka legalább a 2025-ös rendezvényvolumen fenntartására vagy növekedésére számít. A növekedést váró vállalkozások aránya kétszerese a csökkenést prognosztizálókénak, ami arra utal, hogy a rendezvényszektor szereplői óvatos optimizmussal tekintenek a következő időszak elé.

A kutatás eredményei alapján a hazai rendezvényágazat jelenleg egy olyan fejlődési szakaszban van, amelyet egyszerre jellemez a stabil piaci teljesítmény, a technológiai megújulás és a fenntarthatósági szemlélet erősödése. A következő évek versenyképességének kulcsa várhatóan a hatékonyságnövelés, az innováció, a munkaerő megtartása és a fenntarthatósági szempontok tudatos integrálása lesz.

A MaReSz 2026-os rendezvénypiaci felmérésének részletes kutatási összefoglalója IDE kattintva tölthető le.