A konyhamészáros

Ha azt mondom: kirakatevő, kenyereslány, felírónő, és hagynám, hogy ön fejezze be, kik ők valójában, vajon meg tudná mondani? Ha esetleg nem, régi vendéglátósok emlékeiből sikerült a huszonnegyedik órában előbányászni egy-egy arcot, történetet e régi vendéglátós szakmák világából. Nagy sikert kiváltó sorozatunkat tovább folytatjuk. Íme, most előbukkan a múltból a meglehetősen morbidnak hangzó, véres krimiket idéző konyhamészáros, akinek képviselője – úgy bizony! – ma is köztünk jár.

Az egyik legrégebbi vendéglátósszakma említésekor – ez a konyhamészáros – kolléganőm hangja elakad, majd csendesen megkérdezi: micsoda?! Lelki szemei előtt ugyanis bizonyára egy bőrkötényes, vértől csöpögő bárddal rohangászó, öldöklő óriás jelenik meg, aki buzgón mészárolja le a teljes konyhaszemélyzetet.

 

Csőkulcs helyett csontozókés

Jelentem, Lusztig Iván nyugdíjas konyhamészáros kedves, szelíd ember, sohasem ölt meg senkit, még a keze alá került állatok is mindig félbevágva érkeztek a színe elé.

Mivel viszonylag ritka az olyan gyerek, aki pályaválasztás idején apja elé állva kijelenti, hogy márpedig én konyhamészáros szeretnék lenni, a Lusztig családnál sem volt ez másként. Ivánt szíve az autószerelés felé húzta, de a hetes „dinasztiából” származó papa, mama (mert anyuka is profin vágott a bárddal és csontozott) felhívta a figyelmét egy fontos szempontra. A hentes és mészáros sohasem hal éhen!(Még akkor sem, amikor az államosítás elvitte a Keleti pályaudvar közelében lévő üzletüket.) Így testvérével, Tamással ezt a szakmát választották. Tamás később szakács lett, Iván maradt a rénfánál. Sosem bánta meg. A Bercsényi Élelmiszeripari Szakiskolából a budapesti sertésvágóhídra került inasként, majd jött a szalámigyár, utána egy maszek baromfis, ezután a katonaságnál a konyha, ezt követően az Észak-budai Vendéglátó Vállalat húselosztója, így tehát alaposan megtanulta a szakma minden csínját-bínját

 

Amit a konyhamészáros nem tud a húsról, az nincs is

A konyhamészárosságot Manyi néni, a Márka étterem séfasszonya (ha valaki nem tudná: Bajcsy-Zsilinszky utca–Alkotmány utca sarkánál) mellett tanulta meg. Itt kapta szét a rénfán három perc alatt a marhacombot, itt tanulta meg, hogy a raguba egyszer egy centiméteresre, a pörköltbe kétszer két centiméteresre kell kockázni a húst, milyen az első rendű szelethús, a pecsenyehús, és minden darab melléktermék hasznosítható. A csont megy az alaplébe, a belsőségek feldolgozásának pedig végtelen a variációja. Így lehetett takarékoskodni a konyhában, ugyanakkor a szakács keze alá dolgozni minőségi munkával.

 

A trancsírozás szépsége

A konyhamészáros pontosan tudja, hogy egészben sütéshez legjobb a frikandó, a frissen sülthez a legkevesebb kötőszövet miatt a szűzpecsenye, a rövidkaraj, a felsál, de a pecsenyéhez jó az oldalas, a paufleck (dagadó) is.

Igaziból Lusztig Iván mindent tud a húsokról, és néha elmeditálgat azon, hogy milyen lehet, amikor a mai fiatalok a konyhában gyakran előre csomagolt, bepácolt húsokkal találkoznak nagykereskedelmi kiszerelésben. Nagyobb szállodák ma is alkalmaznak konyhamészárosokat – Iván is 22 évet húzott le a Flamencóban –, ám az utánpótlásról nem sokat hallott. Pedig szerinte szép szakma ez, kár volna, ha eltüntetné a modernizáció…

 

A mészárszékem az ágyam

A konyhamészárosság valóban a régi szakmák közé tartozik, erre igazolást találhatunk a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (MVM). Asztalok láthatók fenyőfából, bontószékek, húsvágótőkék tölgy- vagy nyárfából. Érdekesek azok a XVIII–XIX. századbeli kombinációk, amelyek napközben munkaasztalok voltak, tetejüket leemelve éjjelre ággyá változtak. A XX. században tiltották meg – valószínűleg higiéniás okokból –, hogy a konyhaszemélyzet a munkahelyén aludjon, azóta eltűnt a konyhamészáros asztala, de az ágya is a konyhákból.


Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető

Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető 

Az idei újdonságokról és megújulásról a borászat tulajdonosával, Dunai Ágnessel beszélgettünk.
Ez a McDonald's burger lekerül az étlapról – íme, miért

Ez a McDonald's burger lekerül az étlapról – íme, miért 

Rossz hír azok számára, akik több vegetáriánus lehetőséget keresnének a McDonald's-ban.
Kik kapják idén a Gundel Károly-díjat?

Kik kapják idén a Gundel Károly-díjat? 

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) már várja a jelöléseket.
Vidéken van cukrászdája? Akkor ez érdekelheti

Vidéken van cukrászdája? Akkor ez érdekelheti 

Július 2-től, keddtől indul az összesen 13 milliárd forint értékű turisztikai támogatási konstrukció második üteme vidéki cukrászdák részére.
 Kaliforniai életérzés Budapesten

Kaliforniai életérzés Budapesten 

Magyarországon szinte egyedülálló módon Kalifornia által inspirált ételekkel várja vendégeit az étterem.
Nincs itthon ehhez hasonló!

Nincs itthon ehhez hasonló! 

Bemutatjuk Maul Zsolt többszörös díjnyertes villányi borászt - alapításának negyedszázados évfordulóját tavaly ünneplő pincészetén keresztül.
Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél”

Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél” 

Csernus Imrével szőlőről, borokról és a vidéki életről beszélgettünk, és nemrég megjelent könyve kapcsán egy kicsit rólunk, magyarokról is. 
Ha nyár, akkor a tóhoz indulóknál ott a Balatoni Gasztrokalauz

Ha nyár, akkor a tóhoz indulóknál ott a Balatoni Gasztrokalauz 

Az idén 48 éves Magyar Konyha a főszezonra ismét olvasói kezébe adja ingyenes balatoni gasztroiránytűjét.
Európai éttermek a világ legjobbjainak listáján

Európai éttermek a világ legjobbjainak listáján 

A gasztronómiai világ kiválóságai előtt, június 5-én hirdették ki a The World's 50 Best Restaurants 2024-es rangsorát.
A nyár leglátványosabb borversenye Budapesten

A nyár leglátványosabb borversenye Budapesten 

Hétvégén rendezik a "Winelovers 100 - 100 legjobb magyar bor” versenyt.

Interjú

Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető

Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető 

Az idei újdonságokról és megújulásról a borászat tulajdonosával, Dunai Ágnessel beszélgettünk.
Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél”

Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél” 

Csernus Imrével szőlőről, borokról és a vidéki életről beszélgettünk, és nemrég megjelent könyve kapcsán egy kicsit rólunk, magyarokról is. 
Gottwald Szilárd: „Azért dolgozunk, hogy a vendég jól érezze magát”

Gottwald Szilárd: „Azért dolgozunk, hogy a vendég jól érezze magát” 

Legújabb fejlesztéseikről és a hotel bővítéséről Gottwald Szilárddal beszélgettünk.