A magyar élelmiszeripar adó- és járulékterhei jelenleg is messze meghaladják az európai versenytársak hasonló költségeit, és az elmúlt évek során azok mértéke jelentősen emelkedett. Mindezek eredményeként a magyar fogyasztó jelenleg is az EU-átlagot messze meghaladó adótartalom mellett juthat hozzá az élelmiszerekhez. A népegészségügyi termékadót (neta) ezért nem növelni, hanem csökkenteni kellene.

Az elmúlt időszakban a kormányzati szakmapolitikai megnyilatkozások – helyesen – az élelmiszeripar stratégiai ágazatként való kezelését kezdeményezték. A kormányzati szakmai anyagok is elismerik, hogy az éveken keresztül csökkenő fogyasztás és az egyre növekvő állami elvonások a szükséges beruházások elmaradását, vállalkozások csődjét és több ezer munkahely megszűnését eredményezték. Nemzetközi szinten is kiemelkedő mértékű az élelmiszerek többsége esetén alkalmazott 27%-os áfa, csakúgy, mint az élelmiszer termékpálya szereplőire kirótt élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a neta. Az ágazatot az elmúlt három évben egyre növekvő mértékben terhelték a különféle extraadók, összesen ötvenmilliárdos többletköltséget okozva a szektornak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egyetért azzal, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás és az aktív életmód előmozdítása, valamint a népegészségügyi mutatók javítása kiemelt fontosságú társadalmi feladat. Ezt azonban nem az egyes termékcsoportok megadóztatásával kell megoldani, hanem valamennyi érintett közreműködésével létrehozott társadalmi összefogással. Ezért is támogatta a NAK az „Együtt a fogyasztókért” elnevezésű kezdeményezést, amely a magyar élelmiszeripari cégeket arra ösztönzi, hogy tevékenységük során fordítsanak kiemelt figyelmet a népegészségügyi szempontokra.