A parlament október 7-én fogadta el a hegyközségekről szóló törvény módosítását, az államfő azonban visszaküldte az Országgyűlésnek, jelezve: a jogszabály nem tartalmazza teljes körűen az információszabadságról szóló törvényben megállapított garanciális feltételeket. Korábban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is hiányosnak találta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa adatkezelésének törvényi szabályozását.
Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény nem határozza meg pontosan az adatkezelés célját és időtartamát, az adatok fajtáit, valamint az adattovábbítások részleteit.
Font Sándor eredetileg azzal javasolta kiegészíteni a hegyközségi törvényt, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa feladatai ellátása érdekében informatikai rendszert működtet, és jogosult a hegyközségi tagok és az adatszolgáltatásra kötelezettek személyes adatainak kezelésére. Javaslata alapján az adatokhoz a hegybírók, a főtitkár, valamint a közigazgatási hatósági ügyben eljáró tisztségviselő számára a hozzáférést biztosítani kell, a hegyközségi tanács pedig az általa kezelt adatokból jogszabályban meghatározott tartalommal és módon köteles adatot szolgáltatni a borászati hatóságnak.
Az Országgyűlésnek pénteken beterjesztett zárószavazás előtti módosító indítvány már a köztársasági elnök észrevételeinek megfelelően felsorolja, hogy a hegyközség tagjainak mely adatait kezelheti, és azt is, hogy az adatkezelésre a tagsági jogviszony megszűnését követő ötödik év végéig van lehetőség.
Szerepel a módosító javaslatban az is, hogy a hegyközségek országos szervezete az adatokat a hegybíró és a főtitkár hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárással összefüggésben kezelheti, továbbá adatot csak a borászati hatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek adhat át.