Az Asador Guadalmina névre hallgató Marbella-i étterem azzal vívott ki hírnevet magának, hogy tulajdonosa, José Eugenio Arias nyilvánosan kijelentette, nem fogadja el a törvényt, és éttermében továbbra is szabadon füstölöghetnek a kedves vendégek.

Arias úr éttermét egyelőre két hónapos bezárással büntették, a határozatot személyesen kézbesítették a lázadó vendéglősnek. A határozat mellé levelet is kapott, melyben tájékoztatták, ha a kényszerbezárást követően nem vizsgálja felül álláspontját, és továbbra is engedélyezi a dohányzást, nem kevesebb, mint 145 ezer eurós bírságot (csaknem 4 millió forint) szabnak ki rá.

A hatóság kiemelte, hogy ez az összeg igen csak méltányos, hiszen kevesebb, mint az egynegyede a törvény által előírt, maximálisan kiszabható 600 ezer eurónak. Arias úr ügyvédje a joggal való visszaélésnek nevezte a súlyos büntetést.

A regionális kormány álláspontja szerint a büntetés mértékét indokolja, hogy a vendéglős nem csak tudatában volt annak, hogy jogszerűtlenül cselekszik, és a határozat meghozataláig semmilyen formában nem érzékeltette, hogy meg akarná szüntetni törvénysértő tevékenységét.

A vendéglő tulajdonosa elismerte, hogy ezt a csatát elvesztette, de kilátásba helyezte, hogy a háborút nem adta fel. Nyilatkozatában diktatórikusnak, marxistának és terroristának bélyegezte a tartományi kormányzatot, és elmondta, százezer aláírás gyűjtésével folytatja a tiltakozást.

Arias úr ellenszegülése meglepő módon nem váltott ki egyöntetű szimpátiát a tartomány vendéglőseinek körében. Egyes kollégái egyenesen dühítőnek nevezték, hogy a törvény be nem tartásával jogosulatlan versenyelőnyhöz jut a dohányzást nem tiltó étterem. Ő azonban kijelentette, tovább küzd, és létrehozza a „Reform vagy pusztulás” (Reforma o Ruina) társaságot, hogy közösen kényszerítsék ki a törvény eltörlését. (forrás: Eye of Spain)