Csökkenő borfogyasztás - egy kicsit a sör is hibás
Országos tendencia, hogy évente 1-2 literrel csökken a borfogyasztás. Nálunk is van olyan terület, ahol ez érezhető, kompenzáljuk más területek bevonásával - bizonyos szegmensben csökken, de összességében növekszik a forgalmunk, ez viszont a korábbinál nagyobb erőfeszítést igényel - tudjuk meg Kathona Krisztiántól, a Borháló alapítójától. "Az izgalmas, kézműves sörök nem voltak jellemzőek 10 évvel ezelőtt. Ma már, hogy sok helyen, könnyen elérhetőek ezek a termékek, enek mi is megérezzük a hatását, a fogyastók ezeket is szívesen kipróbálják" -teszi hozzá
Hajdu Zoltán, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmaközi részlegvezetője elmondta, a magyar bortermelés a termékkört és a minőségi skálát tekintve is rendkívül széles. Az a mennyiség, ami az elmúlt évek során a fogyasztásból "kiesett", inkább az alsóbb minőségű kategóriákat érinti. A magasabb minőségű termékekre egyre nagyobb az igény. Az elmúlt években folyamatosan csökkent a külföldről behozott bor menyisége is, az import összértéke azonban jóval kisebb mértékben változott − köszönhetően annak, hogy jóval kevesebb lédig bort, ellenben magasabb árú palackozott termékeket hoztak be – mondta Hajdu.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint a szőlő- és borágazati stratégia célkitűzése a piacképes, fenntartható szőlő- és bortermelés. Egy-egy borvidék több, mint szőlőtermelési övezet: egyúttal turisztikai fogadóterület is.
"A szüreti időszak a borhoz vonzza az embereket, sokan látogatják ilyenkor a borvidékeket, és sok külföldi borfesztiválon is szerepelnek ilyenkor magyar borok. A mi birtokunk is hetente részt vesz külföldi bornapokon ebben az időszakban" - mondja Makai Gergely, aTokaj Hétszőlő Szőlőbirtok borásza és a Vindependent elnökségi tagja, aki a Vindependent Öko Szekció felelöse.
| A Vindependent azért jött létre, hogy a magán, családi birtokok érdekeit képviselje, mérettől függetlenül: a tagok között egész kicsi birtokok ugyanúgy jelen vannak, mint a nagyobb, akár 100 hektárt elérők is. A tagság szinte az összes magyar borvidéket lefedi, az ismert, nagy nevű és presztízsű borászatoktól egészen a még felfedezésre várókig, hiszen a szakma megfelelő érdekképviselete mindenkinek fontos. Az Egyesületnek jelenleg 67 tagja van, és folyamatosan bővül. |
Makai Gergely szerint hatalmas munkát végzett a borszakma az utóbbi harminc évben, már minden borvidékünkön tudunk kiemelkedő borokat készíteni, több borvidékünk neve mára már a minőség záloga. A belföldi és a külföldi fogyasztók is értékelik ezt a változást. Felnőtt egy olyan fogyasztó réteg, aki csak minőséget és egyedit hajlandó fogyasztani, keresik és értik a különböző borvidékeket, fajtákat, bortípusokat.
A magyar fogyasztók árérzékenyek, nagy mennyiségben nem könnyű "drága" borokat eladni itthon, de az árérzékenység pozitív hatása, hogy nagyon sok, jó minőségű, jó ár-érték arányú bort lehet kapni hazánkban, ami segítheti az igényes borkultúra további térnyerését. Azt gondolom, hosszú távon csak jó minőséggel lehet versenyezni, a rossz ízű tömegborok ideje lejár - mondja Makai.
Szeretjük a hazait
A HNT 2017-ben készült 1500 fős mintán végzett reprezentatív kutatásából kiderül, amagyar fogyasztók előnyben részesítik a hazai borokat a külföldiekkel szemben: a borszeretők közel háromnegyede (74%) egyáltalán nem iszik külföldi bort. A külföldi borok mennyiségi aránya az összfogyasztás 10%-át sem teszi ki.
"Hazánkat bortermelő ország révén teljesen elkerülik a külföldi trendek. A hazai fogyasztók is és turisták is a saját borainkat preferálják, a hazai termelők és kereskedők pedig természetesen ehhez igazodnak" - mondja Pátzay István, a Veritas Borkereskedés tulajdonosa, majd hozzáteszi - "Elsősorban a magyar borokra koncentrálunk, hiszünk a magyar pincészetekben, a magyar borokban. A világtrendeket figyeljük és a klasszikus, ismert, nagy borvidékeket, bortermő régiókat is szívesen bemutatjuk a partnereinknek."
A kelenföldi és a budaörsi Borháló üzletek tulajdonosa, üzletvezetője szerint "nem feltétlenül kell, hogy magyar piac együtt mozogjon a nemzetközi terendekkel, mert szerintem a magyar borokat alapvetően a magyar piacnak kell eladni" - mondja Nagy Beatrix, aki azért megemlít olyan törekvéseket is, amelyekben megjelennek a nemzetközi trendek. Ilyen amikor egy Savignon Balanc készítésénél az új-Zélandi módszer, stílus, ízvilág visszaköszön a hazai gyakorlatban is. Emellett egyre inkább ott van a piacon az argentín malbec vagy a francia shiraz magyar megfelelője is.
"Édes, egy kis édes?"
A már említett HNT kutatás szerint vendéglátóhelyeken átlagosan a bormennyiség 13%-át fogyasztjuk. Összességében közel azonos az édesebb és a szárazabb borok mennyiségi fogyasztása. Az édes és félédes borokat azok választják szívesebben, akik ritkábban bontanak palackot. Akik többet boroznak, nagyobb arányban fogyasztanak száraz, félszáraz bort.
Nagy Beatrix, náluk a fogyasztók egyre inkább a száraz borokat keresik, de erre rá is segítenek az eladás során. "100-ból 95-en úgy jönnek be, hogy száraz bort szeretnének inni, vagy meg lehet őket győzni arról, hogy a gyümölcsös, friss, könnyű reduktív bor tud annyit, mint egy félédes vagy félszáraz. Ha megkóstolja, akkor szívesen választja azt a jövőben"-mondja az üzletasszony és hozzáteszi: az vált nehezen, aki kifejezetten tokajit keres. A tapasztaltabb vásárlók céltudatosan választanak, a kezdőbb fogyasztók pedig szívesen fogadják a segítséget.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsnak szakmaközi részlegvezetője szerint az utóbbi évek jellemzője, hogy az organikus termelési módszerek, a biogazdálkodás egyre nagyobb teret nyernek. A borpiacon továbbá egyedi érdekességként megjelentek olyan termékek is, mint pl. az alkoholmentes bor vagy a narancsbor. Utóbbi termék készítésével egyelőre csak néhány termelő foglalkozik. Alkoholmentes bor készítésére egyelőre nincs jogszabályi lehetőség itthon, ez a termék egyelőre még extremitásnak számít Magyarországon, de a jövőben egészen bizonyosan nagyobb teret fog kapni a hazai piacon is – véli Hajdu Zoltán.
Pátzay István, a Veritas Borkereskedés tulajdonosa szerint a minőségi italok esetében árérzékenyek a magyar fogyasztók, de nem olyan mértékben, mint az alacsonyabb árpontú termékeknél. Az tapasztalja, hogy a biodinamikus borok után egyre nagyobb az érdeklődés, de még nincs hajlandóság többet fizetni érte.
Makai Gergely is úgy véli, egyre többen keresik itthon is az organikus borokat, bár ebből a szempontból nagyon le vagyunk maradva, itthon nagyon szűk még az a réteg, aki tudatosan biobort vásárol, holott a nyugat-európai fiatalok több, mint harmada kifejezetten keresi az ilyen tételeket. Ugyanakkor trendi a borral foglalkozni, érteni hozzá, ételekkel párosítani és felkeresni helyben a termelőket. Ez elősegíti a prémium borok előretörését és azt, hogy az igazán egyedi stílusok kiemelkedjenek.
Mikor mit?
Páczay István tapasztalatai alapján minden alkoholos italra igaz, hogy az év vége kiemelkedő a fogyasztás tekintetében. Borok esetében is megfigyelhető szezonalitás: nem esik jól magas alkoholú, tanninban gazdag borokat inni a rekkenő hőségben. Ez a könnyű borok időszaka, különösen, ha alkalmas arra az ital, hogy fröccsé váljon. A komolyabb vörösborok időszaka az ősz és tél.
Nagy Beatrix egyetért azzal, hogy minden időszaknak megvan a jellemzője: ősszel és télen a vörösborok (azok közül is főleg a villányi és szekszárdi), tavasztól őszig pedig fehérborok és rozék fogynak jobban a Borhálóban. Az elmúlt évek trendjei mentén a könnyű, illatos fehérborokat keresik (mint az Irsai Olivér), rozék esetében nem a pincészet, hanem a gyümölcsösség számít, és egyre népszerűbbek a bubisok is: a gyöngyözők, a habzó borok, pezsgők prosecco-k. Ennek megfelelően szinte minden borászat készít már bubis bort - teszi hozzá Nagy Beatrix.
