Mennyire táplálkozunk változatosan? Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (Food and Agriculture Organization, FAO) felmérése alapján nem eléggé, ráadásul az egyoldalú táplálkozás sokkal komolyabb hatásokkal járhat annál, mint hogy egyszerűen csak unjuk a főétkezéseinket.

Az emberiség meglepően kevés összetevőből készíti el a rendszeresen fogyasztott ételeit. A FAO szakértői szerint fajunk tápanyagbevitelének 75 százaléka csupán 12 mezőgazdasági terményből és öt állatfajtából áll össze, noha több mint 20 000-féle, emberi fogyasztásra alkalmas növényfajtát ismerünk.

Változatosan az egészségünkért és a bolygónkért

Hogy ez miért fontos? Először is, mert nem egészséges, hiszen a nem eléggé változatos táplálkozás mellett nehezebb mindazokat a vitaminokat és nyomelemeket bevinnünk, amelyekre szükségünk van.

Másfelől ez bolygónk egészségét sem támogatja. Ha újra és újra ugyanazokat a növényeket vetjük, termesztjük és fogyasztjuk, azzal veszélyeztetjük az élelmiszerellátás biztonságát, mert az ilyen típusú növénytermesztés kevésbé áll ellen a kártevőknek vagy a klímaváltozás hatásainak.

Ez a fajta növénytermesztés a biodiverzitás csökkenésével is összefügg, és súlyos hatással lehet törékeny természetes ökoszisztémáinkra. A WWF 2018 októberében közzétett Élő Bolygó Jelentése (a magyar nyelvű, PDF-formátumú összefoglaló itt érhető el) szerint az elmúlt nem egészen 50 év során több, mint 60 százalékkal csökkent a vadon élő populációk egyedszáma. Márpedig minden összetevő közül az élelmezési rendszerünk hatására csökken a leginkább biodiverzitás, vagyis több környezeti kárt okoz, mint a szállítmányozás vagy az energiatermelés.

Tovább növeli a környezeti nyomást, hogy 2050-ben várhatóan már 10 milliárd embert kell majd élelmeznünk, így saját érdekünk olyan ételeket választani, kisebb és kedvezőbb ökológiai lábnyommal rendelkeznek. Éppen ezt a célt szolgálja az Unilever vállalat Knorr márkájának közelmúltban közzétett jelentése.

Előtérben a tápérték és a környezeti hatás

A Knorr a WWF brit szervezetével, valamint elismert tudósokkal, dietetikusokkal és mezőgazdasági szakértőkel együttműködve összeállította „A jövő 50 élelmiszere” című jelentést. A kiadványban 50 tápláló növényi alapú, a tápértéke és a relatív környezeti hatása alapján kiválasztott élelmiszer szerepel, a kaktusztól a fodros kelig, a petrezselyemgyökértől a tökvirágig. Vannak köztük mindennapos összetevők, és kevésbé közismertek is. Több alternatíva a hasonló növényeknél magasabb terményhozammal kecsegtet, így a kistermelők számára vonzóbb választást jelent, több növényfaj pedig a zord időjárási és környezeti körülményeket tűri jól: ezek felbecsülhetetlen értéket képviselnek a klímaváltozás miatt egyre bizonytalanabbá váló körülmények között.

A Knorr úgy tervezi, termékeivel, promóciós kampányaival és programjaival a világ minden táján elérhetővé teszi ezeket az élelmiszereket. A márka vezető kiskereskedelmi partnereivel azon dolgozik, hogy a vásárlók a növényi alapú élelmiszerek egyre szélesebb választékát találják meg az üzletek polcain.

A Knorr fejlesztőséfjei kilenc hónapig kísérleteztek az 50 összetevővel, hogy olyan recepteket dolgozzanak ki, amelyeket nem csak az interneten, de világszerte a boltok polcain is elérhetővé tesznek. Céljuk, hogy ezen élelmiszerek használatát egyszerűvé és izgalmassá tegyék, végeredményben pedig ízletes ételek készülhessenek belőlük.

„Ha nem változtatunk az ételeken, amelyeket fogyasztunk, ill. az alapanyagok termesztésének módján, komoly kihívást jelent majd, hogy mindannyiunk számára elegendő élelmiszert állítsunk elő” – mondta April Redmond, az Unilever Knorr márkáért felelős globális alelnöke. „Arra törekszünk, hogy mindenki számára egyszerűbbé tegyük a változatosabb táplálkozást, valamint az olyan élelmiszerek fogyasztását, amelyek egyaránt kedvezőek a szervezetünk és bolygónk számára, és persze finomak is.”

A jövő 50 élelmiszere

1. Algák – Ezek a tápanyagban gazdag növények adják a Föld oxigéntermelésének felét, továbbá a tengeri ökoszisztéma létfontosságú elemeit jelentik. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a laver hínár és a wakame hínár is.
2. Babfélék és hüvelyesek – A magas élelmirost-, fehérje- és B-vitamin tartalmú babfélék és hüvelyesek komoly hányada rossz minőségű talajban vagy minimális csapadék mellett is képes fejlődni. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik az adzuki bab, a fekete teknős bab, a lóbab (vagy fava bab), a bambara bab, a tehénborsó (más néven tehénbab, homoki bab, csicseribab), a lencse, a mamara bab, a mungóbab és a szójabab. (A babféléket és hüvelyeseket fogyasztás előtt meg kell főzni!)
3. Gabonafélék – Növényi eredetű táplálékbevitelünk közel 60 százalékát a fehér rizs, a búza és a kukorica teszi ki, pedig néhány kevésbé ismert fajta tápláló és fenntartható alternatívát kínál. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik az amaránt, a hajdina, a köles, a fonio, a kamut (khorasan búza), a quinoa, a tönköly, a teff és a vadrizs.
   
   

   

4. Édes zöldségek – Ezeket a gyümölcsöket gyakran sorolják a zöldségek közé, de azoknál édesebbek, gyakran szénhidrátban és vízben gazdagabbak. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a tökvirág, az okra és a narancssárga paradicsom.
5. Kaktuszok – A kaktuszok rengeteg vizet tárolnak, így nagyon száraz időjárási körülmények között is megteremnek. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a fügekaktusz vagy medvetalp kaktusz (nopal), mivel a növény gyümölcse, levele, szára és olaja is ehető.
6. Leveles zöldségek – A legtáplálóbb és legrugalmasabban felhasználható zöldségfélék közé tartoznak - magas élelmirost- és ásványianyag-tartalmuknak, de alacsony kalóriatartalmuknak köszönhetően rendkívül egészségesek. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a céklazöld, a rapini brokkoli, a fodros kel, a moringa, a töklevél, a pak choi, a vöröskáposzta, a spenót és a vízitorma.
   
   

   

7. Gombafélék – Több mint 2000-féle ehető gomba terem a Földön, ráadásul olyan területeken is megmarad, ahol más élelmiszerek nem. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a téli fülőke (enoki gomba), a bokrosgomba (maitake) és az ízletes rizike.
8. Diófélék és magok – Nem véletlen, hogy ezeket a fehérjében gazdag magvakat gyakran nevezik szuperélelmiszernek! A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a kendermag, a lenmag, a szezámmag és a dió.
9. Gyökérzöldségek – Roppanós, színes gyökerek, leveles zölddel, amit az élelmiszerpazarlás minimalizálása érdekében szintén elfogyaszthatunk. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a fekete salátabakszakáll, a petrezselyemgyökér és a jégcsapretek.
10. Csírafélék - A csíráztatás megduplázza, esetenként megháromszorozza a növények tápértékét. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a lucernacsíra, a csíráztatott vesebab és a csíráztatott csicseriborsó. (A magok és babfélék meleg, nedves környezetben csíráztathatók, ami ugyanakkor a baktériumok fejlődésének is ideális, ezért fogyasztás előtt fontos alaposan megmosni a csírákat!)
11. Gumósok – A gumósok a föld alatt nőnek, ahol a hideg vagy száraz hónapok alatt megőrzik a tápanyagokat. Szénhidráttartalmuk magas, ezért értékes energiaforrások. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a lótuszgyökér, az ube (lila édesburgonya), a jamgyökér és az indonéz vörös (cilembu) édesburgonya.