A programban többek közt a térségben tapasztalható munkaerőhiány megoldási lehetőségeiről volt szó. Tóth Tihamér (Hotel Therma) elmondta ezzel kapcsolatban, hogy
az indonéz munkavállalók rugalmasabb hozzáállása pozitív példaként szolgálhat, hiszen képesek alkalmazkodni a vallási előírásokhoz anélkül, hogy munkájukat veszélyeztetnék.
Ezek az esetek rámutattak arra, hogy a kultúrák közötti különbségek kezelése kulcsfontosságú a nemzetközi munkaerő bevonásában.
Fotó: Cséfalvay Á. András
A közösségi összefogás erejéről is szó volt. Ruprecht László, a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) elnöke szerint a magyarországi gasztronómiai forradalom során a séfek átfogó tudásra tettek szert, és mára kiépültek a kapcsolatok a helyi termelők és éttermek között. Azonban az építkezés továbbra is folyamatos, és a közösségi összefogás szerepe kulcsfontosságú.
Szó volt a Z generáció gasztronómiai pályára vonzásának lehetőségeiről is. Usačov Péter (Dunea) szerint
a gasztronómia jelenleg nem számít „szexi” szakmának. Ezért fontos, hogy a közösségi médiában vonzóvá tegyék az éttermeket, mint vonzó munkahelyeket.
A rendezvényen a minőség fontossága is szóba került. A megszólalók egyaránt kiemelték, hogy
minőségi szolgáltatás nélkül nem lehet sikert elérni, ugyanakkor a minőségi szolgáltatás önmagában nem elegendő.
A résztvevők egyöntetűen támogatták azt az ötletet, hogy közös csallóközi étel kerüljön az éttermek kínálatába, ezzel erősítve a térségi identitást és vonzerőt.
A 4. Gasztroworkshop tanulságos kerekasztal beszélgetései egyértelműen rámutattak a helyi gasztronómia és turizmus összefonódására, valamint az összefogás és a minőségfejlesztés fontosságára.
