Benyújtotta a Kormány az új bortörvényt az Országgyűlésnek. Az Agrárminisztérium a szőlő-bor ágazat átlátható szabályozási rendszerének kialakítása, a fenntartható működésének elősegítése, valamint fejlesztésének megalapozása érdekében kedd este benyújtotta a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslatát.

A jelenlegi bortörvény 2004-ben, Magyarország európai uniós csatlakozásakor lépett hatályba és azóta több jelentős módosításon esett át.

Az Országgyűlés elé benyújtott törvénytervezet szövege többszöri és széles körű egyeztetést követően az ágazat szereplőinek bevonásával alakult ki: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) több szakmai javaslatát is beépítette a tervezetbe az agrártárca.

Az új bortörvény alapvető célja az adminisztrációs terhek csökkentése: a borágazat jelenlegi papíralapú ügyintézését elektronikus rendszer (ePincekönyv) váltja fel, amely egyúttal a korábbinál gyorsabb és hatékonyabb adatgazdálkodást tesz lehetővé a hatósági feladatokat ellátó szervezetek számára. Az ePincekönyv projekt a mezőgazdaság digitalizációs folyamatának fontos állomása, amely hozzájárul az összetett adminisztráció egyszerűsítéséhez. Kiemelt célja a jelenlegi, egymást átfedő adatszolgáltatási kötelezettségekből fakadó adatduplikációk megszüntetése.

„Az új bortörvény megerősíti és új jogköröket biztosít a hegyközségi rendszer számára, így az az ágazati irányítás alappillérévé válik. Új szakmai és közigazgatási jogkörökkel bővül a hegyközségi szervezet, az egyablakos ügyintézés megerősíti a hegybírók közigazgatási és ellenőrzési szerepét.” – mondta Brazsil Dávid, a HNT főtitkára.

Az előterjesztés kiemeli, hogy egyes területeken a tervezett változás akár 90 százalékkal is csökkentheti az adminisztrációra fordítandó időt, hatékonyabbá teheti az ellenőrzést, hozzájárulhat a magyar borok minőségi javulásához és erősítheti a földrajzi árujelzők védelmét.

Az elektronikus ügyintézés alapját jelentő ePincekönyv nyilvántartási és ügyintézési rendszere várhatóan 2021 nyarán kezdhet működni.