A szőlőkabóca Észak-Amerikából származó, egynemzedékes kártevő. Azért nevezik kabócának, mert képes a szőlő egyik tövéről a másikra átugrani. Hazánkban 2006-ban észlelték először, de akkor még fertőzött fajtájával nem találkoztak. 2013-ban Zala és Veszprém megyében már felfedezhető volt a rendkívül veszélyes növényi kór, amit a szőlőkabóca okoz. Most a tokaji borvidéken is megjelentek – mondta Terjék Lajos mádi borász.

Ez egy rovar, amely vírust hordoz, és ha elkezdi a növények fonákján a nedvét szívogatni, terjesztheti a kórokozót. Fogtak Tokaj-hegyalján is amerikai szőlőkabócát. Tavaly ezer befogott egyed közül egyetlenegy sem hordozott vírust, úgyhogy egyelőre nem okoztak gondot. A tudomány mai állása szerint védekezni nem tudnak ellene a gazdák. Egyet tehetnek - kivágják az érintett ültetvényt.

A rovart szabad szemmel nem lehet látni, nagyítóval kell megvizsgálni a levelek fonákját. Vagy pedig csapdázni kell, ami azt jelenti, hogy sárga, ragacsos lapokat tesznek ki, miután a rovar ráugrik, nem tud elmászni. A befogott rovarokról pedig megállapítják, hogy hordoz, vagy nem hordoz vírust – magyarázta.

Az eddigi kutatások alapján a leghatékonyabb védekezés, ha virágzás után célzottan az amerikai szőlőkabóca ellen lépünk fel, majd 14, illetve 21 nap elteltével egy olyan készítményt használunk, mely mind a szőlőmolyok, mind az amerikai szőlőkabóca ellen hatékony. A július eleji időszak ugyanis az, amikor a szőlőmolynak a második nemzedéke rajzik. Ha jól időzítettünk és jó szereket választottunk, ez a két védekezés elégséges.

Nagyon fontos, hogy a sárga lapok legyenek kinn az ültetvényeken. Ha ugyanis imágórajzást jeleznek, előfordulhat, hogy harmadik védekezésre is szükség lesz. Ha nem védekezünk, egyik évről a másikra megtízszereződhet a beteg tőkék száma. A megbetegedett tőkék pedig 2-4 év alatt kipusztulnak. Le tudja tarolni akár az egész országot, ha nem figyelünk oda – hívta fel a figyelmet.