A piacok forgalmának csökkenése többéves trend

2016 első félévében a napi fogyasztási cikkek piacának értékbeli növekedése meghaladta a 4 százalékot az előző év első hat hónapjához képest. A háztartások FMCG-re fordított bővülő költéseinek hátterében a gyakoribbá váló vásárlások és a minimálisan növekvő kosárméret áll. A kereskedelmi csatornákban ez az egyre magasabb vásárlói költés a piaci átlaghoz hasonlóan alakult, így a piaci részarányok alakulásában nem hozott szembeötlő változást. A diszkontok némiképp tovább erősödtek, és egyedüliként a piacok/utcai árusok csatorna forgalmában következett be – immár többéves trendként érvényesülő – csökkenés.

A vidékiek kevesebbet látogatnak a piacokra

A piacok – így a termelői piacok is – forgalmában az elmúlt években tapasztalható negatív tendenciát, amely eredményeképpen a csatorna piaci részesedése is fokozatosan mérséklődik a napi fogyasztási cikkek forgalmában, alapvetően a penetráció, azaz a piacon vásárló háztartások arányának csökkenése hozza magával. A piacot látogatók hányada a 2010-es 72 százalékról a 2015. július – 2016. június között eltelt 12 hónapos időszakban 59 százalékra esett vissza – azaz míg hat évvel ezelőtt tízből heten, addig idén már csak tízből nem egészen hatan intézik beszerzéseiket valamely piacon. Alapvetően a vidéki vásárlók számának megcsappanása okozza a penetráció csökkenését. A piacra járó budapesti háztartások aránya gyakorlatilag stabil, ugyanakkor a piacok vidéki közönségének hányada évről évre fokozatosan mérséklődik.

 A piacon vásárló háztartások aránya a teljes napi fogyasztási cikk piacon, Budapesten és vidéken, 2010–2016. 1. félév Forrás: Háztartáspanel, GfK, 2016

Friss gyümölcs, zöldség és a húsárú mellet a méz is kapós a piacokon

A piaci forgalom visszaesése – annak profiljából kifolyólag – árukategóriánkként eltérő. Tekintve, hogy a piac az akár nagy tételben történő frissáru-vásárlás elsőszámú helyszíneként működött mindig is, így érthető, hogy leginkább a friss gyümölcs kategória tartja magát. A piac csatorna forgalma a kategória egészéhez hasonló mértékben nőtt, így részesedése a friss gyümölcs kategória teljes forgalmából stagnált az elmúlt években. Mindazonáltal a zöldség és a friss hús kategóriában a piac forgalma nem változott számottevően, így az elmúlt évek folyamán e kategóriákban piacrészt veszített a csatorna. A méz ugyanakkor 2010-hez képest nagyobb arányban kerül a vásárlókhoz a piacon.

A budapestiek a friss húsok tizedét a piacokon vásárolják

Érdekes különbség mutatkozik az egyes kategóriákban Budapestet és vidéket illetően. Csak néhány kategóriát megvizsgálva a piac forgalmi részesedésében lényeges eltérés mutatkozik a fővárosban és vidéken. A zöldség és gyümölcs kategóriákban közel másfélszeres az eltérés, ugyanakkor a friss húsok esetében már közel ötszörös a különbség Budapest és a vidék között, míg a budapesti háztartások a friss húsra kiadott teljes összeg tizedét a piacokon költik el, addig vidéken ugyanez az arány mindössze 2 százalék.

 A piac csatorna részesedése az egyes termékkategóriákban, Budapesten és vidéken, 2015. július 1 – 2016. június 30.  Forrás: Háztartáspanel, GfK, 2016

Elsősorban a diszkontok és szupermarketek vonják el a forgalmat

A GfK számai azt mutatják, hogy a piacoktól forgalmat elsősorban a diszkontok és a szupermarketek vonnak el a napi fogyasztási cikk piac egészét tekintve csakúgy, mint a friss zöldség-gyümölcs kategóriában. A sokak számára ma is „bizalmi terméknek” tekintett friss hús beszerzésére korábban a piacon elköltött összeg egy része pedig a tőkehúspulttal felszerelt hipermarketekbe és a szupermarketekbe vándorolt át, feltehetőleg higiéniai, illetve az áru visszakövethetőségét érintő megfontolások okán. Ezen túl azt sem érdemes elfelejteni, hogy – és ez a napi fogyasztási cikkek beszerzésének egészét érintő tény – a vásárlók szinte állandósult időhiánya miatt egyre csökken azok aránya, akik egy bevásárlást több különböző helyszínre is ellátogatva intéznek.

Akik kitartanak a piacok mellett

Akik kitartottak a piacok mellett, azok jellemzően az 1-2 fős, idősebb, a 60 éven túli nyugdíjas háztartások, valamint a Budapesten élők – ezek azok a vásárlók, akik a teljes napi fogyasztási cikk piacon mért átlagnál nagyobb arányban vásárolnak piacon ma is.