A kormány a közelmúltban módosította az aranyszínű sárgaság elleni védekezés szabályait. Az új előírások szerint a nem megfelelően művelt szőlőterületek esetében a tulajdonosokat intézkedésre kötelezhetik, végső esetben az ültetvény kivágása is elrendelhető. A hatósági kényszerintézkedések miatt érintett termelők állami – és várhatóan uniós forrásokkal kiegészített – támogatásra is jogosultak lesznek. A kérdés nem az, jelen van-e az országban a betegség, hanem az, hogy a termelők, a szakmai szervezetek és az állam közös fellépése elegendő lesz-e ahhoz, hogy 2026-ban meg tudják-e fékezni a járvány további terjedését? Erről a témáról kérdeztük az „Év Bortermelője” ünnepélyes díjátadón az öt döntőbe jutott szőlész-borász szakembert: mennyiben érinti, érintette eddig területeiket a kabócák által terjesztett járvány, és miképp látják a jövőt az ágazat szempontjából?

Gere Zsolt: a kutatási eredmények és a szakértői tanácsok döntőek lehetnek

A villányi borvidék elismert szőlész-borásza szerint az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság már régóta jelen van a térségük ültetvényein, és a hatékony védekezés kérdése ma már nem halogatható. Elmondása szerint a fertőzés terjedésének lassítása érdekében ők a Tenkes csárda környéki területeken mintegy egy kilométer hosszúságban úgynevezett pufferzónát alakítottak ki, amelynek célja, hogy megállítsa a kórokozó továbbterjedését. Illúziói azonban nincsenek: Zsolt úgy látja, a következő év sorsdöntő lesz, és sok helyi szőlész-borász megélhetése múlik majd azon, mennyire sikerül eredményesen fellépni a járvánnyal szemben. Hangsúlyozta, folyamatosan figyelemmel kísérik a friss kutatási eredményeket, szakértői előadásokat hallgatnak, és kiemelten fontosnak tartaná, hogy a termelők még több, gyakorlatban is hasznosítható információhoz jussanak a védekezésről. A villányi ültetvények helyzetét tovább nehezíti, hogy az itt jellemző fajták – így a cabernet franc és más franc-félék, valamint a merlot és a chardonnay – különösen érzékenyek az aranyszínű sárgaságra. A szakember szerint amennyiben a fertőzés eléri ezeket az ültetvényeket, hosszú távon csak a kevésbé fogékony fajták telepítése jelenthet valódi megoldást.

Ipacs Szabó István: megállíthatatlanul terjed, a tüneti kezelések nem elegendőek

Gere Zsolt mellett a villányi borvidék másik ismert borásza, Ipacs Szabó István jóval borúlátóbb képet fest az aranyszínű sárgaság megfékezésének esélyeiről. Véleménye szerint a járvány terjedése jelenlegi formájában gyakorlatilag megállíthatatlan, és bár a rovarirtásos védekezés, illetve a rendszeres permetezések átmenetileg lassíthatják a folyamatot, valódi és tartós megoldást kizárólag a fertőzött tőkék, sorok teljes kivágása jelenthet. A szakember úgy látja, a szőlőtermesztési ágazat hosszú ideig nem számolt ezzel a kockázattal, így most felkészületlenül kénytelen szembenézni a problémával. Sok termelő továbbra is csupán tüneti kezelésekkel próbálja megfékezni a betegséget, ami szerinte önmagában nem elegendő. István hangsúlyozza: a helyzet drasztikus beavatkozásokat tesz szükségessé, amelyek elkerülhetetlenül terméskieséssel és komoly gazdasági következményekkel járhatnak, ugyanakkor hosszú távon nem halaszthatók tovább.

Lamport József: egy kemény tél jelentős segítséget adhat a védekezésben

A 2025-ben az „Év Bortermelője” címmel kitüntetett, egri borász, Lamport József szerint az amerikai szőlőkabóca megjelenése tény: a kártevő az egri borvidéken is jelen van, és véleménye szerint nem az a kérdés, hogy kik érintettek, hanem az, hogy ki az, aki még nem, de rövid időn belül azzá válhat. Megítélése szerint a megelőző, preventív védekezés kulcsszerepet kap a következő időszakban, különösen azokon a termőterületeken, amelyeket a nyugati és déli irányból terjedő járvány egyelőre még nem ért el. Ezeken a területeken a megfelelő időben és szakmailag megalapozott módon végrehajtott beavatkozások érdemben lassíthatják a fertőzés terjedését. Az egri szakember rámutatott: egy tartósan hideg, kemény tél jelentős természetes segítséget nyújtana a gazdálkodóknak, mivel a szélsőségesen alacsony hőmérséklet képes lenne gyéríteni a kórokozókat, illetve csökkenteni a járványt terjesztő kabócák áttelelő embrióinak túlélési arányát. Ugyanakkor a jelenlegi meteorológiai előrejelzések és az éghajlatváltozás hosszabb távú trendjei inkább az enyhébb telek irányába mutatnak, nem pedig a tartós, fogcsikorgató mínuszok felé, amelyek természetes módon visszaszoríthatnák a populációt. Az egri borász szerint a sorközök és növényállomány gyérítése szintén hozzájárulhat a fertőzés nyomásának csökkentéséhez, azonban hangsúlyozta: ez a módszer legfeljebb átmeneti lassítást eredményezhet. Önmagában nem alkalmas arra, hogy a kórokozó terjedését véglegesen megállítsa, így hosszú távon komplex, összehangolt védekezési stratégiára van szükség.

ifj. Szentpéteri Attila: a következő év kiemelt témája lesz a járvány

A kunsági borvidéken tevékenykedő fiatal borász szerint még az idei évben, illetve a 2026 tavaszán alkalmazott védekezési stratégiák döntő mértékben határozzák meg a következő évi termés mennyiségét és minőségét a hazai szőlő-bor ágazatban. Véleménye szerint a most meghozott szakmai döntések hosszú távú következményekkel járnak az ültetvények állapotára és a termelés biztonságára nézve. Attila mintegy 50 hektár saját szőlőterülettel rendelkezik, és közvetlen környezetében már megjelent az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca. Mint hangsúlyozta, nincsenek illúziói: felkészül arra, hogy a betegség a következő évben az ő gazdaságát is érinteni fogja. Ezt alátámasztja az is, hogy a legfrissebb adatok szerint a kórokozót terjesztő kabóca mára Magyarország mind a 23 borvidékén kimutatható. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a betegség egyéves lappangási ideje miatt sok termelő várhatóan csak jövőre szembesül majd a probléma valódi súlyával. Véleménye szerint ezért kulcsfontosságú a megelőzés és a tudatos ültetvénykezelés, valamint az, hogy a kivágásra kényszerülő tőkék és sorok pótlásánál a gazdák a betegséggel szemben ellenállóbb szőlőfajtákat válasszanak.

Vesztergombi Csaba: a kisebb területekkel rendelkező gazdák kevés információval rendelkeznek

A szekszárdi borvidék ismert alakja, Vesztergombi Csaba is bekerült a 2025 Év Bortermelője díj shortlistesei közé. Aki elmondta, a fertőzést terjesztő kabóca megjelenése az ő borvidékükön már nem kérdés, hanem tény, ahogyan az ország számos más pontján is. És bár történtek már tájékoztató lépések a járvány kockázatairól, valamint a megelőzés és a védekezés alapjairól, ez azonban nem elegendő. Különösen a kisebb területeken gazdálkodó termelők vannak nehéz helyzetben, akik gyakran nem rendelkeznek megfelelő információval arról, milyen veszéllyel állnak szemben, illetve hogyan kell eljárniuk, ha fertőzésre utaló tüneteket észlelnek egy tőkén. A terjedés megállításához és az eredményes védekezéshez a borász szerint szervezettebb, elsősorban állami szintű szakmai támogatásra lenne szükség. Ide tartoznak a célzott szakmai előadások és gyakorlati útmutatók, amelyek egyértelműen tisztázzák például a növényvédelmi zárlat jelentését, a nem megfelelő készítmények alkalmazásának kockázatait, valamint azt, hogy az adott termőhelyi adottságok mellett mely rovarirtó szerek és kijuttatási módszerek tekinthetők hatékonynak. Ugyancsak kulcskérdés a védekezés optimális időzítése. Mint hangsúlyozta, jelenleg sok termelő próbál védekezni a járvány ellen, ám gyakran nem megfelelő szerekkel vagy rossz időpontban teszik ezt, ami nemcsak hatástalan, hanem tovább növelheti a kockázatokat. A gazdák számára ezért elengedhetetlen lenne a pontos, közérthető és gyakorlatban is alkalmazható szakmai információk szélesebb körű elérhetővé tétele.