Ebből a szempontból a magyarok egészségtudatosabbak, mint az európai átlag. Hazánkban ugyanis a válaszadók 54 százaléka mondta, hogy étkezései során csökkenti vagy megszüntette néhány összetevő fogyasztását. Az európai átlag 44 százalék, a világszerte vizsgált hatvanhárom országban pedig a megkérdezettek átlag 64 százaléka alakítja étrendjét tudatosan a fenti szempontok alapján.

Kész többet fizetni az általa preferált egészséges élelmiszerekért a vizsgált harmincegy európai ország fogyasztóinak átlagosan 57 százaléka; míg globálisan átlag 69 százalék.

“Szeretnének a fogyasztók úgy táplálkozni, ahogy azt fontosnak tartják, de egyedül nem tudják ezt megoldani. Igénylik az élelmiszergyártók segítségét, hogy olyan termékeket kínáljanak, amelyek tekintetbe vesznek az élelmiszer érzékenység mellett más speciális étkezési szempontokat is. A kiskereskedőktől pedig ahhoz várnak támogatást, hogy olyan választékot tartsanak élelmiszerekből, amelyek kielégítik a sokféle igényt” – mondta Andrew Mandzy, a Nielsen stratégiai ismeretek igazgatója. – “Ez egyben kiemelkedő lehetőség élelmiszer-kiskereskedők és -gyártók számára, egyes sajátos piacokon is, mivel az egészség és jó közérzet iránti kereslet nem csak egyféle módon elégíthető ki. Szükséges a kínálati oldal szereplői számára megismerniük egy-egy piacon a nagy esélyt rejtő szegmenseket és mindazt, ami befolyásolja, irányítja a fogyasztók keresletét, hogy ahhoz tudják igazítani információikat, üzeneteiket és termékeiket”.

Új étkezési trendek fő irányai

Nőnek az élelmiszerekre való érzékenységek: Világszerte a válaszadók több mint egyharmada (36%) mondja, hogy ő vagy háztartásában valaki érzékeny illetve allergiás egy, esetleg több élelmiszerre. Tehéntejre/laktózra és kagylóra való érzékenység a legelterjedtebb; mindegyiket a válaszadók átlag 12 százaléka említette.

Itthon kiemelkedik az érzékenység tehéntej/laktóz esetében 19, majd következik a búza/glutén 7 százalékos mutatóval.

Regionális étkezési szokások: Étkezéssel kapcsolatos korlátok az átlagnál gyakoribbak kulturális és vallási szokások, előírások miatt Afrikában és a Közel-Keleten, Ázsiában és Óceániában. Ami Európát és Észak-Amerikát illeti, a Nielsen bolti eladási adatai szerint a fogyasztók kevesebbet vásárolnak magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerekből, mint korábban. Magyarországon a leggyakoribb szempontok sorrendje: 1. Cukor tudatos kerülése. 2.  Kevés szénhidrát. 3. Alacsony zsírtartalom.

Élelmiszer, mint gyógyszer: Magyarországon a válaszadók 71 százaléka elmondása szerint tudatosan alakítja étrendjét egészségi megfontolásból, hogy megelőzze az elhízást vagy diabéteszt, magas koleszterin szintet, esetleg magas vérnyomást. Globálisan az átlag 70, míg Európában 60 százalék.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint 2020-ra világszerte a halálesetek 73 százalékát okozza majd olyan krónikus betegség, mint 2-es típusú cukorbetegség, szív és keringési zavar valamint rák, szemben a 2001. évi 60 százalékkal.

„Magyarországon már jó néhány gyártó vállalat szélesíti kínálatát, hogy minél jobban kielégítse az egészségtudatos illetve bizonyos összetevőkre érzékeny fogyasztók igényeit” - mutat rá Kisari Éva, a Nielsen üzletfejlesztései tanácsadója. – „Például pár éve még ritkaságnak számítottak a laktózmentes tejtermékek, ma pedig már különböző kategóriák és márkák kínálatából válogathatnak a vevők. Sok boltban kaphatnak cukormentes vagy csökkentett cukortartalmú édességeket és italokat is.  A jobb kiszolgálás érdekében mind több kiskereskedő rendezi külön szekcióba a bio, ’mentes’ és más egészséges táplálkozást szolgáló élelmiszereket, időnként pedig tematikus akciókat szervez”.